Kivesézzük a Phase One szoftvereit – 6. rész

Eljutottunk az utolsó részhez, ami a képminőségről szól. Capture One 8 versus Lightroom 5. Nem vesézünk ki mindent, csak a kiinduló alapképet, színeket és élességet, az árnyékos és világos részekből való részletvisszanyerést, az élesítési metódust, a clarity csúszkák különbségeti és a szemcsézettséget, továbbá szót ejtünk a Fujifilm X gépet használók egy mítoszáról.

Képtelenség lenne mindenféle szempontból összehasonlítani a két szoftver által nyújtott képminőséget, így csak pár fontos dolgot emelnék ki. A módszer az volt, hogy ugyanazokat a nyers, Canon RAW képeket tettem be két külön mappába és importáltam egy-egy mappából a szoftverekbe, mindezt azért, hogy az XMP fájlok ne akadjanak össze. A funkciót többségét egy-egy képpáron mutatom be (side-by-side screenshotok, ahogy a művelt angol mondja), de volt néhány, ami működés közben igazán látványos, ezekről képernyővideót készítettem. Lássuk hát.

Kiinduló alapkép

Ezt fontosnak tartottam letesztelni, mert a neten fellelhető összehasonlítások nem ritkán attól harsognak, hogy a Capture One kiindulóképe már eleve szebb, mint az Adobe szoftvereké, különös tekintettel a bőrszínekre. Korábban már próbálgattam a Capture One-t – talán a 6-os verziót, most meg ugye a 8-as van -, akkor arra jutottam, hogy brutális élesítést követ el a képeken, de szerencsére ez már a múlté. Összességében azt mondanám, hogy a Capture One kiindulóképei élénkebbek, üdébbek a színek, de ha valahogy mintha picit mesterséges szaturáció lenne a bőrtónusokon, jóllehet ez nem minden képen jön ki. Simán el tudom képzelni ugyanakkor, hogy egy Phase One hátfal képei leugranak a monitorról, hiszen a saját gépük, saját szoftverük, én viszont Canon RAW fájllal próbáltam ki.

Az alábbi képeket érdemes letölteni és eredeti méretben megnézni. A fotók a szerző tulajdonát képezik, jogvédettek, bármilyen felhasználásuk tilos!

Az alábbi képpárt nem véletlenül próbáltam ki. Egyrészt azért mert elég sok a bőrfelület, másrészt azért mert a fürdőruhának és a kiegészítőknek elég lehetetlen színük volt. Az egy dolog, hogy a dressz a Capture One (C1) képén élénkebb színű, de együk észre, hogy például a cipő színe mennyire már a két szoftverben. Elárulom, hogy a Capture One-é áll közelebb a valósághoz, ez egy neonzöld cipő volt, ami a Lightroomban sárgának nézett ki, és kellett trükközni vele annak idején, hogy visszahozzam az eredeti színét a végleges fotón. A bőrszínnél én azt látom, hogy a Lightroomé picit rózsásabb, de ez inkább akkor jön ki, ha a két képet nem egymás mellett nézzük hanem váltogatjuk egymás után.

Ugyanez a helyzet egy másik harsány színű ruhadarab esetén, a Capture One képe szaturáltabb. Ezek egyébként mind olyan színek, hogy csúszkahúzogatásra a szokásosnál jóval érzékenyebben reagálnak.

Fehéregyensúly

Aztán itt van egy klasszikus stúdió portré, amin aztán igazán ki kell jönnie a C1 fölényének. Ott kezdődik, hogy a fehéregyensúly sem egyforma. A kamera vaku WB-re volt állítva. Azt már megszoktuk, hogy ez csak a legritkább esetben lesz 5500 Kelvin a Lightroomban, jelen esetben is 6150K. A Capture One ugyanennél a képnél 6543K-t mutat, mint “As Shot” kamerafehéregyensúlyt. Vajon miért nem ugyanaz? Mert a két cég eltérőképpen dolgozza fel a RAW fájlt. Ez sajnos nem egy egzakt dolog, holott az kéne legyen. Akkor egzakt ha a Canon RAW-t a Canon szoftverben nyitjuk meg, a Nikon RAW-t meg a Nikonban. Alapbeállításon tehát így néz ki egymás mellett a két kép:

Az egyszerűség (és az azonos mérték) kedvéért a fehér háttéren nyomott WB-pipettával korrigálva így néz ki a történet. (ez állítja a Tint értéket is, ami a két szoftver esetében nem azonos skálázású, így számszerűleg nem lehet összehasonlítani őket, csak így pipettával).

Hoppárézimi?!? Van egy kis különbség! Ismerős a Lightroom féle döglött-színek felállás ugye? Nézzük egy másik képpel:

A Lightroom egyértelműen hűvösebb. Itt van egy kis kontrasztkülönbség is a két kép között, ezt az okozza, hogy ez egy alulexponált kép volt, amit kicsit kivilágosítottam a teszthez, de a két eltérő csúszkarendszer miatt nem sikerült teljesen ugyanúgy.

A Capture One előnye, hogy fehéregyensúlyt a bőrön is megadhatunk. Beállítjuk, hogy milyen tónusú bőrt akarunk látni (Beige, Honey, Rose, mindebből Deep, Medium, Light) és a pipettával a bőrfelületre nyomunk. Ekkor ehhez lövi be a szoftver a fehéregyensúlyt.

Nézzük közelről, mert szerintem itt fordul a kocka. Nekem a jobboldalon lévő Lightroom fotó sokkal kifinomultabb. Szebb az élesség, szebbek a részletek, szebbek a tónusok. Ehhez képest a baloldali Capture One kép úgy néz ki, mintha valami gagyi géppel és gagyi objektívvel készült volna.

Nézzünk egy tájképet. Látjuk a tenger színét? A Capture One-nál kék, a Lightroomnál türkiz.

Erről a képről viszont elárulnék egy “titkot”. Nem Canonnal készült, hanem egy Fujifilm X-E1 vázzal, amiben speckó X-Trans szenzor ketyeg. Ez más felépítésű, mint a hagyományos CMOS szenzor, és a Fuji tulajdonosok előszeretettel hangoztatják, hogy a Capture One jobban kezeli az X-Transból jövő RAW képet, mint a Lightroom. Állítólag a Fuji-féle remek képélesség itt, a C1-ban jön ki. Lássuk:

Hát én nem látok különbséget, sőt… Mítosz lerombolva. (Busted!)

HDR, avagy Shadows/Highlights

Míg a Lightroomban a hisztogramot négy részre szedték, fehértől a feketéig haladva Whites, Highlights, Shadows, Blacks formájában, addig a Capture One-ban maradt a hagyományosnak mondható Exposure, ami inkább a csúcsfényeket és a középtónusokat szabályozza, és a Brightness, ami inkább a középtónusokat és az árnyékokat. Ezek mellé tettek be egy Shadows/Highlights csúszkapárt, ami csak pozitív irányba tolható, tehát csak részletvisszanyerésre használható: a világos részeket sötétíti, a sötét részeket világosítja. Mégpedig teljesen különböző módon, mint a Lightroom, a hatását nem is tudnám megfeleltetni még egy-egy lightroomos csúszkakombinációnak sem. Nem mondanám, hogy egyik jobb vagy rosszabb, mint a másik, egész egyszerűen más. A Capture One módszere, mintha kicsit “effektesebb” lenne, a Lightroomé pedig inkább naturálisabb. Alább egy képpár, amint az árnyékokat kivilágosítottam, a csúcsfényeket visszahoztam a két szoftverrel, de az igazi különbség a videóban látható lentebb.

Clarity

A Capture One-ban – mint már írtam egy korábbi cikkben – a Clarity szekció két csúszkából áll, és ezek metódusát is egy legördülő menüből állíthatjuk. Sokkal inkább finomhangolható, mint a Lightroom egyetlen Clarity csúszkája, ami azért sokat fejlődött a megjelenése óta. A C1 metódusa közül a Classic az, ami talán a régi Adobe Clarityre hasonlít, és a Punch az, ami inkább a mostanira. A Punch és a Netural között alig van különbség, és a Natural dolgozik a legfinomabban. Ezen kívül ott van még a Structure csúszka. Ha a Clarityt nevezzük mikrokontrasztnak, akkor a Structure a “nano-kontraszt”, gyakorlatilag egy olyan élesítési forma, amivel a felületek struktúráját tudjuk kihangsúlyozni. A videón mindent bemutatok.

Élesítés

No itt csúnyán elvérzett a Capture One. A lenti videón jól látszik, hogy a Lightroom mennyivel finomabban és precízebben élesít, a Capture One pedig elnagyoltan, mondjuk ki, csúnyán. Hiába trükközünk a csúszkákkal, a Lightroom így is veri, sőt, ha a Lightroom élesítési csúszkáival kezdünk el trükközni, akkor magasan veri a C1-t.

Grain

Az utólagos szemcsézettség hozzáadást azért tettem bele a tesztbe, mert ez a 8-as C1 verzó újkeletű funkciója. Meg is nyeri a csatát, szebb szemcsézetet ad a képhez, mert megtartja a finom részleteket, ráadásul hatféle szemcsézettípusból választhatunk.

Lássuk tehát a videót, hang nincs alatta, szóval javaslom erre a hét percre toljatok be valami zenét. Ezt is érdemes eredeti FullHD felbontásban és teljes képernyőn nézni, hogy lássuk a részleteket.

 

 Összegzés

Hát nehéz egyértelmű ítéletet hozni, azt hiszem még alszom rá egyet, és egy hetedik, záró cikkben megteszem. :) Késő van már…

Kivesézzük a Phase One szoftvereit (itt egyben):

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot