Tesztelte a DXO az 5Ds és 5Ds R gépeket

a dátum: 2015. július 9. | 12 hozzászólás

Mind a DxO, mind pedig egy neves magyar kolléga tesztjéből ugyanaz jött ki: A Canon 5Ds gépekben minden idők legjobb Canon szenzora ketyeg, de még mindig a Sony/Nikon páros képérzékelője az úr.

A DxO letesztelte a Canon 5Ds-t és az 5Ds R-t is, és érdekes módon előbbi egy hangyányival jobb eredményt kapott, pedig utóbbinak kellett volna. Az összpontszám 87 és 86 pont.

Canon_5DS_vs_5DS_RA DxO így fogalmaz:

Az AA-szűrő hatásának kiiktatása nem volt különösebb hatással a Dxo Mark pontszámokra e két modell esetében. Összesítésben az 5Ds hangyányival nyert (87 pont vs 86 pont), miután 0.1bit színérzékenység előnnyel bír, míg a dinamikatartomány ugyanaz, ISO teljesítményben pedig picit jobb. Nagyon kevéssel jobb tehát, de azt mondhatjuk, hogy a két gép azonos képminőséget nyújt. Az aluláteresztő szűrő hiánya korábban azért volt szükséges, hogy kiküszöböljék a finom részletekben jelentkező moiré effektust, ám a mai 20+ megapixeles gépek már elegendő részletet képesek rögzíteni, 50 megapixelen fotózva – elméletileg – már nincs is szükség rá.

Másik két Canonhoz hasonlítva így néz ki a történet:

Canon_5DS_vs_6D_5D_MIII

Láthatjuk, hogy a 6D-nél és az 5D Mark III-nál is magasabb eredményt ért el az 5Ds, veri őket mind színérzékenységben, mind dinamikatartományban, mind pedig ISO teljesítményben.

Sajna azonban a Sony/Nikon szenzorok még mindig jobbak – mint alább látható -, így az 5Ds sem tudott felérni velük. (Azt pletykálják, hogy az 5D Mark IV fogja megmutatni a tutit, kíváncsian várjuk). Hozzáteszem sokan azért kétségbe vonják a DxO teljes függetlenségét, a Canon gépeket hagyományosan lehúzzák (összehasonlításképpen a DX formátumú Nikon D7200-nak van még 87 pontja, színmélységben hangyányival gyengébb, dinamikában erősebb, ISO-ban pedig sokkal gyengébb, mint az 5Ds).

Canon_5DS_vs_Nikon_D810_vs_Sony_A7R

A DxO írását a témában itt találjátok.

Ezen kívül Bakos Gábor kolléga írt még meglehetősen szakmai hangvételű cikket a saját 5Ds R gépéről, melyet studiókörülmények között, és egy umbriai természetfotós túrán is letesztelt. Érdemes elolvasni a Terepen tesztelve: Canon EOS 5DS R című cikkét a Meshmag oldalain, melyből kiderül, hogy a 7D Mark II-t állva hagyja az új 5Ds, a Nikon D810-zel pedig zaj-ügyileg pariban van. Ahogy Gábor mondta “A szürke kártyás teszteken azt kell látni, hogy semmit nem lehet látni. Nincs érdembeni különbség a két gép között.”

 

 

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Frenkypub

    Szamomra is furak a DxO tesztek. Foleg, hogy volt szerencsem is kiprobalni az 5Ds R-t. Szemmel lathatoan reszletgazdagabb kepe van az R verzionak, mint a simanak. De megis alul marad (a sima 5Dshez kepest) kicsit fura ez nekem. Mas tesztoldalakon nezelodve osszevetve a D810-es ISO tesztkepekkel kb ugyan azt a szintet hozza legalabbis szemre. Megis a DxO vmi tok mas eredmenyekt hoz ki. Nem tudom, hogy mernek. Lehet van egy Nikon szorzo a dologba. Most nem a Nikon(Sony) erdemeit akarom elvitatni. Csak kisse fura, hogy minden mas mennyire rosszul teljesit. Kozben meg a gyakorlati hasznaloktol sokszor teljesen mast hall az ember vissza. Valoszinuleg a Sony szenzoroknak jobban kedvez a meresi rendszer. Mert valjuk be oszinten a szamitogepes vilagban is mindegyik tesztprogram reszrehajlo vmennyire. Nem kell hogy szandekos legyen, de attol meg kedvezhet akaratlanul is az egyik felnek. Anno a Futuremark tesztprogramjai lettek meghurcolva. Aztan kiderult a gyartok optimalizaltak hozza a grafikuskartya vezerloiket. Mivel nagy uzlet elol szereplni egy gyakorlatilag szakmai szabvanyken elkonyvelt tesztben nincs kizava hogy a Sony ragyurt a jobb eredmenyekre. Ami a gyakorlatban nem feltetlen eredmenyez jobb kepminoseget, de a tesztkornyezetben igen.

    • Zoltán Szabó

      Erre én is gondoltam már, meg hát a pénz mozgat mindent, azt is simán eltudom képzelni, hogy a sony egyszerűen tejel a DXO-nak azt kész, folyamatosan lehúzzák a Canon vázakat!

    • Enyedi Attila

      Azért a DxO szintű tesztelőktől elvárnám és sztem így is van, hogy nem részhajló alkalmazások vannak, hanem saját RAW feldolgozó és tesztelők. Az hogy a szemed nem látja, nem jelenti azt hogy nincs ott. Speciális mérő szoftverekkel lehet pontos eredményeket kapni, és abból derül ki minden turpisság.

      • FrenkyPub

        Az oke ha a szemem nem latja a nagyon apro eltereseket amiket csak gepekkel lehet merni. (Bar ha nem latja az emberi szem kar nezni a DxO pontokat.) De az mar kevesbe, ha ekkora a kulonbseg pontokban amit csukott szemmel is eszre kene venni.

        A sajat RAW feldolgozo es tesztelo alkalmazasok mivel emberek keszitik akaratlanul is kedvezhetnek egyes szenzoroknak. PL a zaj ellemzes soran mindegyik szenzor masfele zajt general. Egyiknel pl a zoldes szin dominal a szurken a masiknal a piros vagy a kek. Vagy esetleg mindegyik egyenloen. Elofordulhat hogy az algoritmusnak amivel ellemzik a zoldes zaj kedvezobb mint a tobbi igy ezaltal jobb eredmenyt kap. Pedig nincs kizarva, hogy zajosabb. Merni sok fele keppen lehet. Nezheti a program milyen iranyba tolodnak el a zajos reszek merheti az RGB szin kulonbsegeket megszamolhatja a pixeleket, hogy hany pixel zajos… De az is lehet tok mas alapjan csinaljak.

        Meg nem egy iparagban fejlesztettek olyan termekeket amik a szintetikus teszteken verhetetlenek voltak, de az eletben hasznalhatatlanok es kudarcot vallottak, vagy csak az elvartak alatt teljesitettek joval.

        Szerintem a gyakorlatban nem jon elo annyira a Sony es a Canon kozti kulonbseg. Sokkal inkabb a fotoson mulik; mit hoz ki egy kepbol, mint a gep tudasan amit pontokban mernek.

        Az meg hogy a DxOnak fizet e a Sony vagy sem. Erre csak annyit tudok mondani, hogy a Sony egy hatalmas ceg a DxOhoz kepest tehat, ha akarna zsebbol megvehetne a reggeli kv melle es meg meg se erezne. Mivel a Sonynak fontos a szenzorgyartas foleg, hogy leginkabb masnak ertekesiti tovabb (megkockaztatom emiatt fontosabb, mint a Canonak a jo DxO eredmeny) igy, ha neki szamit siman fizethet. Nem azt mondom megteszi, de minden nagyobb problema nelkul megtehetne.

        • Zoltán Szabó

          Azért az is elég beszédes, hogy a Tipa díjazottjai között, az év felső kategóriás DSLR gépe a Canon 7D mark II lett, ami 70 pontot kapott a DXO-tól!

          • FrenkyPub

            Azert a TIPA nagyban elter a DxO mereseitol. Ott ha joltudom szakujsagirok pontozzak a termekeket es a vazaknal nem csak a szenzort veszik figyelembe. Ami nekem azert szinpatikusabb. Igaz a TIPAnak van egy hatalmas “hibaja”, hogy evente osztjak ki a dijakat. Ha abban az evben a konkurencia nem tesz le semmit az asztalra, akkor mondhatni egyeduli versenyzokent indul a gep. Igy vagy nem itelnek neki dijat es aban a kategoriaban, akkor nincs dijazas vagy megkapja.(altalaban megkapja) Ilyen volt legutobb a Nikon D4s. A Canon nem adott ki pro vazat igy nem volt konkurenciaja. De a masik oldalrol is volt ilyen termeszetesen. Az alsobb kategorias gepek kozt azert evente megjelenik jopar mig a fentebbi kategoriaknal 1-1 vaz eletciklusa 2-5ev. A legjobb ha a leheto legtobb tesztet megnezzuk es abbol vonunk le egy kovetkeztetest, hogy nekunk megfelel e a gep vagy sem.

        • Enyedi Attila

          Ajánlatos egy szürke lapot lefotóznod és megmérni hogy mennyi zaj van, vagy tedd rá a kupakot és lőj úgy egy tesztet. Meglátod rengeteg lesz ;)

  • Alfréd Lehoczky

    Ez az AA szűrő dolog elég zavaros. Szerintem Éppen azért kell az AA szűrő, mert a moarét eltünteti. A Nagyfelbontású szenzorokhoz meg azért nem kell, mert az objektívek úgy sem tudják kihasználni az óriási felbontást.

    A moaré a digitalizálás elvéből adódik. Ha nő a felbontás, semmivel sem lesz kisebb probléma. Bár a felbontás növelése a zajt is sajátosan befolyásolja. Az apró, pici pixelek zaja sokszor fel sem tűnik.

    • Saját szededdel is láthatsz néha moiret pedig annak semmi köze a digitalizalashoz.photoshopban is láthatsz kicsinyített képen amibe ha belenagyitasz 100%ra, eltűnik.

      • Alfréd Lehoczky

        A digitalizálás során Shannon mintavételi törvénye értelmében egy folytonos idejű jel elvileg tökéletesen visszaállítható mintáiból, ha a mintavételi frekvencia legalább kétszer (én 2,7-et tanultam) akkora, mint a jel sávszélessége. Jelen esetben az ismétlődő minták és a pixelek egymásutánisága interferenciát hozhat létre, amit a nyomdaiparban moarénak neveznek. Ránézésre foltos lesz, vagy mindenféle girbegurba interferencia vonalak jelennek meg, mely hibákat nem lehet utólag eltüntetni.
        Mivel a pixelek száma és sűrűsége adott, a jel frekvenciáját kell adott esetben csökkenteni. Ennek a feltételnek a biztosítására gyakran alkalmaznak úgynevezett átlapolásgátló szűrőket az analóg fokozatban, a mintavételezés előtt, amik általában aluláteresztő szűrők és a mintavételi frekvencia felénél magasabb frekvenciájú jeleket hivatottak elnyomni. Gondolom egy nagyfelbontású érzékelőnél az objektív által létrehozott kép már szűrő nélkül is eleget tesz a Shanon törvénynek.

        Amikor PS-ben moarét látsz, akkor az ott van. Csak nem a kép pixelei és a valóság, hanem a minitor pixelei és a kép pixelei akadnak össze. Nyilván való, hogy ha a két pixelméret aránya megváltozik, az inteferencia is megváltozik. Figyeld meg, hogy azoknál a buszmegállóknál, ahol a két oldalfal apró lyukakkal teli, közeledve folytonosan változik a moaré.
        A digitális fotózásban mindennek a digitalizáláshoz van köze.

        • Akkor ugyanarról beszélünk. Én nem buszmegállóban láttam, hanem pl az új M0-son van egy gyaloghíd valahol a nyugati felén, apró lyukakból áll ennek is az oldalkorlátja. Ahogy megy az ember autóval jól látni a moirét. Én erre értettem azt, hogy digitalizálás nélkül is létezik moiré. Te biztos okosabb vagy a műszaki részében mint én, ezért nem is akarok vitatkozni veled. De az tény és való, hogy azóta hagyják el az AA-szűrőt a gépekből, amióta 20 megapixel fölött vannak.
          Az viszont hogy nem lehet eltüntetni nem igaz. A Leicámban nincs AA-szűrő de csak 10 megapixel. Épp ma szedtem ki a Lightroom javítóecsetével moirét az egyik képről (talán eletemben először próbáltam ilyet és meg is lepődtem milyen szépen működik). Alább a 100%-os nagyítás. A múltkor a Youtube-on láttam egy PS-trükköt, amivel eltüntették. Elég összetett procedúra volt, de a legdurvább, szivárványszínű moirét is tökéletesen kiszedték vele egy zakóról.

          • Alfréd Lehoczky

            Kétségtelen, hogy el lehet tüntetni az interferencia eredményezte zavarokat. De ha megnézed, a mintázat nem jött vissza. Tehát nem lehet az eredeti tartalmat visszaállítani.