Gázos a BBC Wildlife Photographer of the Year díjazott fotója

Több kérdés is felmerül a tavalyi Wildlife Photographer of the Year egyik díjazott fotója körül, de a balhé elmaradt.

Don Gutoski fotója egy sarki rókát prédául ejtő vörös rókát ábrázol, melyet azért választottak 2015-ben első helyre a zsűri tagjai, mert korunk egyik nagy problémája, a globális felmelegedés okozta territórium változások érhetők tetten benne (értsd jópár éve a vörös rókának semmi keresnivalója nem volt a sarki róka területén). Csakhogy…

Screen Shot 2016-05-03 at 19.55.51

Az első szembetűnő dolog a fotóval egy első fotóiskoláját taposó diáknak is fel kellett volna tűnjön: a kép alulexponált. Merthogy ugye a havas táj okozta fehérségben illett volna túllőni a fénymérőt, hogy a fehér tényleg fehér legyen és ne szürke. Már itt sántít a sztori, hogy egy ilyen neves pályázaton egy technikailag alapjaiban hibás fotó díjat nyerhet, sőt ha jól veszem ki, konkrétan a fődíjat nyerte el. Persze lehet mondani, hogy szándékosan ilyen, én még meg is enném ezt a dumát (értsd nem én vagyok az az ember, aki a végletekig ragaszkodik a szabályokhoz). De nem szándékosan ilyen, hanem Gutoski egy amatőr fotós (jelenleg a szó abban az értelmében, hogy nem túl gyakorlott). Ha beírjuk a nevét a Google-be, a díjazott képén kívül nem sokmindent találunk. Facebook oldalán 2011-es az utolsó bejegyzés, a nevével fémjelzett weboldalának domainje már lejárt, nincs ott semmi, ám ezen a helyen láthatunk képeket tőle, még tavalyról is, és ott a Cape Churchilles sorozat is közte, amelyből a rókás kép díjat nyert. Bármelyik galériát megnézzük, láthatjuk, hogy tele van nyers fotókkal, melyek közül jellemzően a téli havas fotók mind alexpósak és a néhány művészibb jól elkapott kép között rengeteg a dokumentarista turistafotó.

UPDATE: Rotten nevű kommentelő hívta fel a figyelmet arra, hogy a sarkkörön novemberben vélhetőleg nem sok fény van, így az alexpó nem biztos hogy alexpó és egy szürkületkor készült képet nem biztos, hogy ildomos kihúzni fehérre. A szerző egy másik képénél ott vannak az EXIF adatok, és a díjnyertes kép is valószínűleg ilyen értékek mellett készült: Canon 1DX, 1/1000s záridő, f/5.6 rekesz, ISO3200 érzékenység, és kb. 500mm gyújtótáv. Ez azt jelenti, hogy valóban nem volt sok fény, így azt hiszem az alexpó “vádat” ejthetjük. 

A másik dolog a készítés körülményei. Van aki azzal vádolja a fotóst, hogy ez a kép egy workshopon készült, a sarki róka valójában dög volt és csalétekként szolgált a vörös róka odacsalogatására. Ha ez igaz lenne, az azonnali kitiltással járna a BBC fotópályázatáról. Kis utánajárással azonban érdekes dolgok derültek ki erről az egyébként 2013-ban készült képről. Először is nézzük csak meg ezt a rövid videót:

Látunk pár fotóst ugye? Hát persze, hiszen ez a videó, illetve a díjnyertes fotó egy szervezett túrán készült a Frontiers North közreműködésével. Ők egy cég, akik nem kevés pénzért egy hetes kalandtúrákat szerveznek Kanada északi részére. Don Gutoski is egy ilyen túrán vett részt sokadmagával és bizony a díjnyertes fotón látható jelenet még legalább 3-4 másik társának is megvan. Például Roberta Olenicknek itt (kicsit igényesebb kivitelezésben), vagy épp Don Johnstonnak a teljes túra, közte ezzel a jelenettel itt, de Pat Roque is felrakta a Facebook oldalára itt. Kétségtelen, hogy a négy fotós képe közül Gutoski díjat nyert fotója a legjobb kompozíció, a többieké vagy gagyi minőségű, vagy kissé hátulról lett fotózva, stb.

Persze sokmindenkinek fáj az igazság a világon, hogy egy elegendő pénzzel rendelkező amatőr fotós elmegy egy szervezett túrára, huszadmagával lekattint egy jelenetet, benevez a képpel a BBC Wildlife-ra és elviszi a fődíjat, mások meg sokévnyi tapasztalattal és sok órányi sz.pással, hajnali keléssel, fagyoskodással vagy izzadással, sokszáz lerótt kilométerrel és végtelen türelemmel meg kiesnek. Oké tudjuk, hogy egy fotó nem attól lesz jó fotó, hogy sok energiát fektetünk belé.

Érdekes kérdés ez. Egy holland blog kezdte el feszegetni ezt a témát, ahová a fent említett Roberta Olenick be is írt egy levelet, melyben megvédi a díjnyertes Don Gutoskit (és leteremti a bloggert a képe jogosulatlan felhasználásáért, én többek között ezért nem tettem be a cikkbe a többiekét). Olenick elmondja, hogy a videón és a fotókon látható jelenet nem megrendezett volt, hanem:

…a nyertes és a saját fotómon látható jelenet NEM volt megrendezve semmilyen formában. Ez egy teljesen vad és természetes zsákmányszerző jelenség volt. NEM tettünk ki elpusztult sarki rókát, hogy odacsalogassuk a vörös rókát, vagy bármi hasonlót. Ilyesfajta csalizás vagy bármilyen más emberi beavatkozás szigorúan tiltott a Wapusk Nemzeti Parkban, ahol ezek a képek készültek. Don és én, illetve további néhány tucat fotós és turista ugyanazon a jegesmedve-megfigyelő túrán voltunk Cape Churchillben Wapuskban 2013 novemberében. Ezt a túrát a Frontiers North szervezte egy speciális engedéllyel, melyet a Cape-be évente csak egyszer kapnak meg minden alkalommal. Ezen túrán még csak a lábadat se teheted le a földre, a tundra buggyban (magas terepjáró túrabusz, látszik a fenti videón és Johnston képein – a szerk.) kell maradnunk mindvégig. Don és én különböző tundra buggyban ültünk a túra során. Természettudósok a Polar Bears Internationaltól egy másik kutató tundra buggyn tartózkodtak és láttak egy vörös rókát, amint megtámad egy sarki rókát, mindezt elérhető távolságban tőlünk. Rádión átszóltak a mi tundra buggynk sofőrjének, hogy mit láttak, így átmentünk megnézni mi folyik ott. Mire az a buggy átért, amelyiken én is ültem, szegény sarki róka már nem élt. A vörös róka kettétépte és az elülső részét elvitte magával későbbi fogyasztásra. A mi tundra buggynk közelebb ment a sarki róka hátsó feléhez, mire a vörös róka visszatért és elkezdte megenni a hátsó rész belsőségeit. (A fotóim közül néhányon épp ez a jelent látható itt)

(iiigen, tudom tundrabugyi…haladjunk tovább…)

Elég megosztó dolog ez így, és tényleg elgondolkodtató, hogy a BBC zsűrije miért nem szórt ki egy ilyen vitatható képet már az elején. Vagy tényleg semmi nem számít csak a fotó? Roberta Olenick erre azt mondta: “valóban szerencsésebb lenne az Év Természetfotójának nevezni a képet és a pályázatot, mint az Év Természetfotósának”.

Mindez egyébként tavaly októberben történt, de a kép körüli balhé tulajdonképpen elmaradt. Most is azon apróval merült fel a sztori itt a blogon, hogy az Origora kikerült egy cikk arról, hogy Magyarországra látogatnak a díjnyertes fotók.

Nektek mi a véleményetek? Megérdemelten nyert Gutoski fotója?

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Oké tudjuk, hogy egy fotó nem attól lesz jó fotó, hogy sok energiát fektetünk belé.

    Van még kérdés?

    (Az alexpóval viszont egyetértek: ez itt elsősorban nem technikai hiba, amúgy őszintén szólva, én pont leszarom, ha egy kép alexpós. Hanem a fotó művészi koncepciója, üzenete sérül ezzel az alexpóval, hiszen a ragyogó fehérség mondhatni sztereotip módon utalhatna a sarkköri hangulatra, és nem bocsánatos bűn, hogy szerzőnk kihagyta ezt a ziccert. És igen, Nikon1-től felfele bármelyik gép JPG-je kibírt volna ennyi utánhúzást, hogy RAW-ről ne is beszéljünk.)

  • GaPeti

    Vitatható körülmények között készült a kép, szerintem a verseny tisztasága érdekében már az elején ki kellett volna dobni. Ettől még a kép maga lehet jó, csak nem érdemes a díjra. Nem mellékesen az utóbbi idők botrányaiból azért illene tanulni a verseny rendezőinek. Nem hiszem, ezek a botrányok és a körülötte kialakult sajtóvisszhang jót tenne a fotózás jövőjének. :/

  • Voros Nandor

    Ez kávéfoltosan is jó kép lenne. Alexpo, ugyan már. Egy kép nem lesz kevesebb attól, hogy technikailag nem hozza a maximumot. Attól sem lesz jobb egy fotó, ha éveket vársz rá. Nem számít. Az meg, hogy másoknak is megvan ez a pillanat szintén nem vesz el semmit az értékéből.

    • Kávéfoltosan… :DDD ez jó. Hát igen, számomra sem egyértelmű a dolog, nem is akartam igazán állástfoglalni egyik oldal mellett sem. A te verziódban is van bőven igazság, és abban is aki azt mondja hogy minimum vitatható a dolog és egy ilyen pályázat fődíját egy vitatható körülményű fotó nem nyerheti meg. A vitatható nem azt jelenti hogy csalás csak azt hogy vitatható. Fődíjas viszont ne legyen egy vitatható fotó, a fődíjas az egy tökéletes fotó kell legyen minden tekintetben. Ezt mondják. Mások meg azt mondják hogy jó a kép? Jó. Akkor meg? Nekik is igazuk van.

      • Ja és igen, ne feledjük az utolsó idézetet a cikkben. Év természetfotója, vagy Év természetfotósa? Mert ha fotósa, akkor teljesítményt lenne illő díjazni nem csak egy képet. Az nem teljesítmény, hogy 4500 dollárért felülök egy hétre egy terepjáróra és odavisznek a tutiba, és ott lefotózok valamit amivel elnyerem a világ legrangosabb díját. Lehet az egy jó fotó, de akkor legyen az az Év természetfotója de én nem leszek tőle az Év természetfotósa, mert mások más jó képet csináltak és sokkal többet tettek érte, mint én aki csak befizetett 4500 dollárt és megnyomta a gombot.

        • Ez tényleg kicsit olyan mintha workshopon készült képet pályázunk valahol, aminek a 90%-át nem magunk alkottuk, hanem a workshop szervezője és vagy lebonyolítója, mi csak a gombot nyomtuk.

  • Rufi

    Ez a kép technikailag nem jó és itt vége is kéne lennie a történetnek. Azt nem értem, hogy utólag miért nem javított rajta a fotós, némi utómunka ugyanis még engedélyezett. Persze az is lehet, hogy eredetileg 5-6 értékkel lett alulexponálva és ez már a javított változat, amit pont azért nem húzott tovább, mert félt, hogy akkor túlzott utómunka miatt kizárják. Az év legjobb természetfotójának szerintem technikailag tökéletesnek illene lennie.
    Az egészben a lényeg azonban, hogy ilyen, lényegében nem saját munkás képpel egyszerűen nem is illene pályázni. Egy természetfotóban általában a kép 90%-a az előkészületeken múlik, amit jelen esetben a fotós csak megvett egy rakás pénzért és semmi önálló munkát nem végzett. A workshopos hasonlat nagyon jó, itt a fotós csak lenyomta a gombot és pont szerencséje volt, hogy az a buggy volt a jobb pozícióban, amiben ő ült. Persze ez egy fotópályázat, ahol a kész képeket díjazzák, de a természetfotózásban van egy mondás, hogy nem a kép számít, hanem az oda vezető út. Nyilván egy pályázaton a képet kell díjazni, de a tapasztalt zsűrinek látnia kellene a kép mögötti munkát is és azt is bele kellene kalkulálni, főleg, ha nem az év természetfotóját akarják megválasztani, hanem az év természetfotósát.

    • Rotten

      5-6-tal alulexponálta? Ezt nem gondolod komolyan ugye, még egy telefon sem csúszik el ennyit a hótól, de még felét sem, ezek a fotóturisták meg csúcsteknikával lövöldöztek.

      • Rufi

        Természetesen ezt csak viccnek szántam, habár a fotós elronthatja az expót, ha mondjuk manuálban fotóz, vagy, ha csak arra emlékszik, hogy havas tájban korrigálni kell, de azt már nem tudja, hogy merre és ahelyett, hogy +2-t állítana be, -2-re állítja, a rendszer is alullövi mondjuk 2 értékkel és a végeredmény már nagyon durván alexpós lesz. Persze ez is csak vicc, annyira azért nem tűnik ügyetlennek ez a fotós. :)

  • Alex

    Majd a Máté Bence megmutatja a tutit, ez a kép fényévekre jobb az előre megkomponált, állásból lőtt -beetetett bencés “életképeknél”

    • Azért ez nem volt szép Alex. Bárki aki Bence kvalitásait ma 2016-ban el meri vitatni, az nagy blődséget követ el. A srác a világ egyik legjobb természetfotósa, ezt kár is tagadni. Az hogy tudatosan fotóz még nem teszi kevesebbé a képeit sőt. Ő megérti a természet működését, és úgy “játszik”, hogy a kamerája elé kerüljön az amit látni szeretne (mivel a természet csak fokozottan irányítható, ezért ő is napokat-heteket vagy akár hónapoat drosztol a lesekben, mire meglesz A Fotó. De ő tudatosan csinálja mindezt, azokat a leseket ő tette oda ahová, ő találta ki, tervezte meg hogy milyenek legyenek, saját kezűleg építette meg, stb stb. 100%-ban az ő alkotása egy-egy fotó. Ezzel szemben a mostani nyertes kép készítője befizetett 4500 dollárt és ott fotózott ki a kocsiból ahol megállt a sofőr. Van egy kis különbség. (kb olyan, mintha Máté Bence egyik épített itatós bér-lesébe fizetne be egy kezdő fotós és ott sikerülne lekapnia valami különleges momentumot és azzal nyerne pályázatot úgy, hogy ezt a képét leszámítva nincs mégegy olyan képe, ami akár közelébe is kerülhetne egy ilyen pályázatnak.)

      • Rufi

        Volt már ilyen eset. Mégpedig éppen az idei pályázaton sikeres KZS, aki nyert már díjat olyan képpel, amit Bence leséből készített, bár az a kép verekedő egerészölyvekről készült. Emlékszem rá, hogy Bence posztolta a Facebookon “büszkén”, hogy one of my customers won a price… Gondolom ő is érezte, hogy az érdem egy nagy része őt illetné, nem pedig a customert. :)

  • Rotten

    Mennyi fény van novemberben, hófuvásban a sarkkörön? Csak én nem tudom? A videó nem időrendben van vágva, váltakozva napos árnyékos, borongós és hófúvásos fényviszonyokkal. Az, hogy az expo pillanatában épp milyen fényviszonyok voltak, nem tudható, így az alexpo ténye sem egyértelmű. A videó exponáltsága nem lehet támpont, annál inkább, mivel időben eltérő eseményekből rakták össze folyamatot imitálva, a snitteket ezért összefényelhették. Inkább a másik fotós kikorrigált képe az, ami nagy valószínűséggel nem lehetett, amúgy az általa létrehozott kép tetszik-tetszik, ám nekem kissé stockosan steril.
    A nyertes kép ellenben bejön így szürkületi hatásban! Számomra az sem adna hozzá sokat, ha a egy NatGeo-s fotós kiküldetésben lövi meg ugyanezt.

    • Rotten

      A cikkben szereplő linken az alábbi kép is azokban a napokban készülhetett, az exif szerint cirka 10 EV havas tájon, az nem túl sok 10 óra 31-kor. Nálunk napközben hóban nem kellene ISO 3200-re tekerni, mehetne az 1/1000–5.6 ISO 100-on, és annyi fényben valóban fehér a hó (a 10 EV a 32-ed fénymennyiség a 15 EV-hez képest).
      http://www.pbase.com/wilddon/image/153665225

    • Jogos! Az alexpó kérdéskört azt hiszem ezzel ki is lőhetjük.