Az új rendszer

The New Reality címmel jelent meg szokatlan írás a Photorumors oldalán, mely véleménnyel magam is egyetértek és pedzegettem már itt a blogon. Új korszak jött el a fototechnika világában, ami sajnos senkinek nem tetszik, mégis muszáj lesz megbékélnünk vele.

A cikk apropója abból eredt, hogy megjelent egy pletyka, hogy a Panasonic GH5 és az Olympus E-M1 II gépvázak 2000 eurós áron fognak startolni. Innentől idézem:

Amikor először adtam hírt az Olympus E-M1 II kamera pletykált áráról, bíztam benne, hogy csak tévedés lesz. A posztom után pár órával azonban kaptam egy megerősítést egy megbízható forrásból, hogy a gép európai ára 1.990 Euro lesz (kb 2.200 dollár). Majd észrevettem, hogy a Pentax K-1 kamera ára szintén megemelkedett 150 dollárral. Azt gondolom, hogy jó lesz ha hozzászokunk az “új normához” – egy jó m4/3 kamera 2000 dollárba kerül és más termékek árai is mennek felfelé, a termékéletciklusok pedig hosszabbak lesznek (a Ricoh, a Nikon és a Leica semmi komoly bejelentést nem tartogatott a Photokinára idén). Még az a Sony, aki a múlt évben 8 fényképezőgépet, 2014-ben pedig 17 különböző modellt jelentett be, még ők is idén csak 4 modellel rukkoltak elő. Néhány termék egyszerűen csak kihal (kompakt kamerák), néhányuk késik (a Hasselblad X1D új szállítási dátuma jelenleg november). Néhány cég a középformátumban látja a túlélés lehetőségét (Hasselblad X1D, Fuji GFX), míg mások a fotográfián kívül próbálnak szerencsét azáltal, hogy beruháznak kis cégekbe, vagy felvásárolják azokat.

Szóval igen, ez az új valóság – jobb ha hozzászoktok.

Íme a legutóbbi CIPA statisztika a fényképezőgép eladásokról (narancs 2016, fekete 2015, kék 2014):

screen-shot-2016-10-04-at-10-41-43

Megjegyzés: a Panasonic GH4 jelenleg kb 1500 dollár, az Olympus E-M1 jelenleg kb 1100 dollár, tehát ha igaz a 2000-2200 dolláros induló ár, akkor jókora drágulás következik be a csúcs-MILCeknél. Egy 2000 eurós induló ár kb 780-800.000 Ft-os bruttó árat jelentene itthon. Összehasonlításképpen a Fujifilm X-Pro2 jelenleg 520.000 Ft körül megy.

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Ádám

    Nos, végül is lehet ezt a lufit is addig fújni, míg ki nem pukkad, s akkor majd nem lesz más, mint a használt piac. Vagy csak cégek csattanak egy nagyot. Kicsit olyan érzésem van ezzel kapcsolatban, mint mikor a válság alatt a Föld lakosságának nagy része jelentős elszegényedésen (vagyoncsökkenésen) ment keresztül, addig a gazdagok (iparmágnások, a cégek tulajdonosai) 20-30% vagyonnövekedésről számolt be… (…éves átlagban). S miért? Mert akié a Panasonic vagy a neki beszállító alapanyaggyártó, vagy az annak beszállító bányacég, az bizony a legnagyonbb globális gyengülésben sem adja alább. A kapzsiság fűti őket, hogy akkor is drágábban adom. Mire? Hova?
    Normális ez a világ? Vagy tényleg ekkorát ugrott az életszínvonal?
    De nézhetjük a másik oldalról is. Míg anno a fotográfia igencsak kiváltságos tevékenység volt, s nemcsak a szaktudás miatt, hanem az eszközök ára is rájátszott erre, addigra ma már boldog-boldogtalan DSLR-rel “photography”. S valljuk be a gépek között már nincs akkora különbség. Értelemszerűen Felhasználás függő, de (szvsz) pl egy prospektust már egy 70D+1.4/50-nel lehet vállalni. (Vagy még lejjebb) Az iskolai fotózások (tabló/szalagavató) Már a belépő DSLR-ekkel folynak! Komoly pénzekért!
    Végülis mit várunk? Az iPhone-t kiáltja ki a DXO a világ legjobb fényképezőjének? Samsung S szériával készül a a divatmagazin címlapja? Egyszerűen nevetségesnek tartom, hogy ezt komolyan gondolják emberek. (Tableten mutogatom a kollégáknak az Erdélyben lőtt képeimet. Erre ők “De szép, ezt ezzel csináltad?” …nem b+ én fényképezőgéppel fotózom…) Ennyi erővel egy iPhone7-tel meghírdetem magam, mint esküvői fotós a világ legjobb gépével. Azért megnézném a pár arcát, amikor elkezdődik a menet és előkapom a telefonomat… Persze, hogy nem csak a csúcskategóriás gépekkel lehet pazar munkát létrehozni. De talán valahol el kall választani a profi és az amatőr fotográfiát.
    (Igaz erre én mindig azt mondom, hogy a profi fotóst az különbözteti meg az amatőrtől, hogy a profinak a fotózás a fő beételi forrása, az amatőr pedig “másból” él.)
    De mindegy. Nem számít, hogy 2.000$ vagy 10.000$. Ahogy az sem, ha egy olajfúrótorony, ami súlyos milliárdokba kerül, megsemmisül…plusz ott a környezetvédelmi adó/helyreállítási büntetés. Az olajcégnek nem lesz kisebb a profitja…max az olaj ára felmegy 5$-ral…és neki mindegy, mi drágábban tankolunk.
    A felszerelés árát is a végfelhasználók fogják megfizetni. Drágább lesz az esküvői fotós, a klip készítés, a céges brossúra…S mindenki csak tolja tovább a költségeket, míg végül az egyszeri fogysztó csak áll a kasszánál és keresgél a pénztárcájában, hogy áhh…már megint drágább lett.
    Melyiket éri meg jobban? Sokat eladni olcsón, vagy keveset drágán? Most ez utóbbi látszódik körvonalazódni.

  • C64forever

    Borzasztóan drága minden, egyre jobban drágulnak a fotós cuccok, és a gyártók ráadásul szinte csak ebbe a szegmensbe fejlesztenek. Mikor híroldalakat olvasok, szinte csak fél milliós objektívek, vagy majdnem 1 milliós vázak stb. tavaly olvastam emlékezeteim szerint, egy cikket amiben a Canon valami vezetője azt nyilatkozta, hogy komolyabban akarják venni az EF-S objektívek fejlesztését, ebből eddig én nem sokat láttam. De szerintem a többi gyártónál is hasonló a helyzet, bár valószínű a kereslet is a drágább termékekre a nagyobb.