Részletes bemutatás: Nikon D850

Pár hete bejelentették a fejlesztését, ma hivatalosan is bemutatták a Nikon D850-et. Vélhetően a pletykagyár és a szivárogtatók tettek keresztbe a Nikonnak, ugyanis a fejlesztési bejelentés és a tényleges bejelentés között alig telt el pár hét (pont egy hónap), ennek így semmi értelme. Annak látom nagyobb esélyét, hogy a gép adatai és fotói olyan szinten kiszivárogtak már, hogy kár volt tovább halogatnia a dolgot a Nikonnak, és inkább bemutatták. Az viszont ellentmond ennek, hogy a hírek szerint szeptembertől kapható lesz.

Na mindegy, ezek csak találgatások, az viszont mostmár biztos, hogy itt a Nikon gépsárkánya, és ez nem csak szófordulat, hiszen tényleg találó név ez a D850-re.

A gép ugyanis szinte minden földi jót megkapott a tervezőasztalon, feltételezem nem csak én érzem úgy, hogy nem lesznek olyan égbekiáltó hiányosságok, olyan csalódott profi vásárlóközönség, mint a Canon esetében akad mostanság. Lássuk miért mondom ezt:

6989125814

Nagy felbontás

A D850 egy 45.7 megapixeles BSI CMOS szenzort kapott, vagyis a Sony A7RII után másodikként a világon rendelkezik fullframe háttérvilágított szenzorral. Ez a technológia meglehetősen jótékony hatással van a zajkezelésre, a dinamikatartományra és a képszéli képminőségre. (A pletykák szerint a felbontásnövekedés ellenére a D850 2/3-1FÉ-kel nagyobb dinamikatartományt fog produkálni elődjénél, ami átlépi majd a bűvös 15FÉ határt.)

A D810-hez hasonlóan a D850 is ISO64 alapérzékenységgel rendelkezik, ami ISO32-re is kiterjeszthető. A DPReview szakembereinek első benyomása szerint a D850 képminősége és teljesítménye olyan középformátumú fényképezőgépekkel fog vetekedni, mint a Fujifilm GFX 50s, vagy a Pentax 645Z.

Ugyanezen tesztelők szerint a D850 nem kínál elektronikus első redőny opciót, ha az optikai keresővel használjuk (ehhez live view vagy tükörfelcsapás módok szükségesek), de az áttervezett zár és tükörmechanizmusnak köszönhetően a zár okozta vibráció kevésbé fog problémát okozni. A Nikon D850-ben nincs aluláteresztő szűrő.

2007767276

Nagy sebesség

A D850-ben nem csak a sorozatteljesítmény (7fps, markolattal 9fps) lett nagyobb a felbontásnövekedés ellenére, de megkapta a cég zászlóhajójának, a Nikon D5-nek messze földön híres autofókuszát. Külföldi tesztek szerint a DSLR-ek között a D5 követőfókusza a legprecízebb a világon jelenleg (ebbe a pátoszos szituba rondított bele a Sony A9, de most DSLR-ekről beszélünk). Az, hogy megkapta a D5 AF-ét, annyit tesz, hogy megkapta az AF modult, az 180.000 pixeles RGB fénymérő szenzort, a dedikált AF processzort, az AF üzemmódok és beállítási lehetőségek teljes garmadáját, illetve az automatikus AF finomhangolás lehetőségét a D5-ből. Utóbbi egyszeri távolságon lövi be az optikát a középső autofókusz pontra, ami egy viszonylag korlátozott lehetőség, mégis közelebb hozza a fotós számára az adott objektív elérhető maximális teljesítményét, ami 46 megapixel esetén bizony nem hátrány.

A 9 fps sorozatteljesítményhez az MB-18 portrémarkolat szükséges, amibe a Nikon D5 EN-EL18b akkumulátorát kell tenni. Ezzel viszont nem csak a sorozatteljesítményt növeljük, hanem az elkészíthető képet számát is, egészen pontosan 5140 (!!!) expót ír a gyártó egy feltöltéssel! Ha csak egy második EN-EL15a akkut teszünk a markolatba, nem kapunk ilyen teljesítményt, a markolat plusz a D5 akksi viszont a pénztárcánk fogyókúráját fogja elősegíteni, együttes áruk ugyanis több mint félezer dollár.

A Nikon D850 átmeneti tárolója (buffer) is kellőképp nagy lett, 51db 14bites veszteségmentesen tömörített RAW fájlt tud tárolni, ami azt jelenti, hogy nem sűrűn fogjuk megtölteni.

7819124465 7385577066

Videó

A Nikon D850 az első Nikon DSLR, ami 4K videót kínál a felhasználóknak a szenzor teljes szélességét használva (vagyis nincs crop, a nagylátó nagylátó marad). 30, 25 és 24p képfrissítés mellett teszi mindezt 144Mbps bitrátával. HDMI-n keresztül tömörítetlen 4:2:2 8-bit 4K videó, mikorofon és fülhallgató csatlakozások kerülnek a gépbe.  A DPReview első benyomásai szerint a videó pixelösszevonással készül, nem pedig oversamplinggel, ez nem a legjobb megoldás, de nem is a legrosszabb. A rolling shutter effektus viszont jócskán bejátszik az információk szerint, de a kipróbált gép még nem végleges verzió.

FullHD felbontásban a kamera 60p képfrissítéssel dolgozik, slow-mo üzemmódban pedig 120fps-t vesz fel, amiből végül 25/24p videót konvertál a kártyára. FullHD módban a gép focus peakinggel, zebrával és digitális képstabilizációval segíti a cinematográfusokat. 4K módban ezek nem elérhetők.

Log Gamma opció nincs, viszont továbbra is elérhető a Flat Picture Profile, ami eddig is a videósok nagy kedvence volt. Manuál módban Auto ISO-t és expozíció kompenzációt is kapunk videó közben, vagyis a felvétel során lehetőségünk van a blendét és a záridőt is módosítani amellett, hogy a kamera tartja a videó fényességét az érzékenység automatikus változtatásával.

A videofelvétel során a gép finoman képes rekeszt állítani, továbbá a hangfelvétel során is kiküszöböli a kéretlen zajokat.

3845086542

Külső

A magnéziumötvözet ház közel áll a D810-éhez, de megkapta a D750-ből már ismerős kihajtható kijelzőt, ami nem csak jóval nagyobb felbontású, de érintőképes is. A D5/D500-tól eltérően az érintésérzékenység mindenféle módon használható, live viewban, menüzéskor és képvisszanézéskor egyaránt.

A markolatot áttervezték, illetve a pentaprizma házát is, ugyanis a D850-ben már nincs beépített vaku. Utóbbi elhagyása az időjárásállóságnak kedvezett a Nikon szerint.

4079925850

Autofókusz

A D5-höz hasonlóan a Nikon D850-ben 153db AF pont kapott helyet, melyből 99 keresztszenzor. A 153 pontból egyébként 55-öt válaszhatunk (a többi segédszenzor), amiből 35 pont keresztszenzoros, 15 (középen) pedig f/8 fényőrénél is működőképes (pl. f/4 nagytele + 2x telekonverter). A középső AF pont -4FÉ-ig hatékony, a többi -3FÉ-ig. Mivel -3FÉ-ig a fénymérő szenzor is működik, így elméletileg ilyen gyenge fényviszonyok között is működőképes marad a 3D Tracking követőfókusz.

A fókuszpontok 30%-kal nagyobb területet fednek le a D810-hez képest.

Halvány pirossal a D810 30%-kal megnövelt fókuszterülete

Halvány pirossal a D810 30%-kal megnövelt fókuszterülete

A D810 91.000 pixeles fénymérő szenzorát 180.000 pixelesre cserélték, a dedikált AF processzor pedig lehetővé teszi, hogy sorozatlövés esetén is rajta maradjanak az AF pontok a témán, ellentétben a D810-zel, melynél sorozat esetén jelentősen romlott a követőfókusz teljesítménye. Az egyetlen különbség a D5 és a D850 AF rendszere között a keresőben rejlik, a D5-ben ugyanis valamiféle organikus réteg (organic electro-luminescent display layer) van, ami képes arra, hogy mindig más AF pontot világítson meg, ahogy azok váltakoznak a 3D témakövetés során. A D850-ben viszont LCD réteg van a keresőben, ami csak akkor világítja meg az AF pontokat, amikor azokat manuálisan mozgatjuk, vagy amikor a gép indítja vagy rögzíti a fókuszt.

Apropó AF pontok…mostantól végre kapunk joystickot a pontok hatékony változtatásához.

Kereső

A vaku elhagyása teret engedett egy új, nagyobb keresőnek, így az a régi 0.7x-esről 0.75x-ösre nőtt, ami a Nikonok között a valaha volt legnagyobb kereső. A nagyobb kereső kapott egy új gyűjtőlencsét és egy aszférikus lencsetagot is, ami 17mm-re csökkentette le a betekintési távolságot, így a legtöbb szemüveges is láthatja a teljes keresőképet.

2209446371

Egyéb funkciók

A korábbi Nikonokhoz hasonlóan a D850 beépített intervalométert kapott, így külső eszköz nélkül készíthetünk Time Lapse videót. Ez használhatjuk együtt a kamera csendes üzemmódjával (live viewban), így az elektronikus zárnak köszönhetően kiküszböljük az esetleges vibrációt, vagy a zár szükségtelen koptatását, megkockáztatva bár a rolling shutter effekt veszélyét. A time lapse 4K videó formátumban kerül mentésre a kamerában, de megtarthatjuk a teljes felbontást is, ekkor 8K felbontású timelapse-et kapunk, ám ennek összeállításához már külső szoftver használata szükséges. A time lapse anyagot egyébként a kamera külön mappába menti külön sorszámozással.

Ezt a külön mappás mentést a Niko D850 egy másik funkcióhoz is használja. A Focus Shift üzemódban a kamera képeket készít különböző fókusztávokkal. A képek számát, a lépésközök távolságát és a képek közti időkésleltetést a fotós határozza meg. Az Olympus és a Panasonic ugyanilyen megoldásától eltérően a Nikon nem tudja összefűzni a végeredményt, csupán csak egy külön mappába menti a többi képtől, ami megkönnyíti egy külső stacking szoftverbe importálásukat. A Nikon szerint a fókuszlépések fokozatmentesen állíthatók 0-10-es skálán, vélhetően azért, mert a lépések közti távolság változó lesz a használt objektívtől függően.

Negatívumok

A DPReview újságírói említenek negatívumokat is, merthogy továbbra sem csinálnak a gyártók tökéletes kamerát. Szerintük a videó funkciók továbbra is hagynak kívánnivalót maguk után, ilyen például a jelentős rolling shutter effekt, vagy az, hogy 4K módban nincs focus peaking. A másik kivetnivaló a SnapBridge, ami továbbra is csak arra jó, hogy bluetoothon keresztül facebook méretű képeket küldjünk okoseszközre. Érdemi WiFi kapcsolat nem érhető el a D850-nel, csak a saját aplikációval kommunikál, nincs lehetőség otthoni hálózatba kötni, RAW fájlt áttölteni vagy automatikus képáttöltést kérni WiFin keresztül a lassabb Bluetoth helyett. Ha ilyet szeretnénk, továbbra is szükség van a WT-7A WiFi adapterre. Nem tudni továbbá, hogy az automatikusan kalibrált objektívekkel a Nikon D850 mennyire képes tartani a pontos fókuszt. D5 fókuszrendszere kiváló, de 20-ról 46MP-re ugrás nagy lépés, 46MPen pedig minden látszik.

Ár és elérhetőség

Ami az árat illeti…egy ilyen gépet én 4000 dollárra saccoltam volna. A Canon 5D Mark IV 3500-as dollárárral indított. Ehhez képest

a Nikon D850 3300 dollárba fog kerülni

és szeptembertől lesz elérhető. Magyarországon szerintem 1.1mio Ft-os bruttó kiskerár várható.

Specifikációk

  • 45.7MP fullframe BSI CMOS szenzor (8256×5504 px képméret)
  • 1:1, 5:4, 3:2, 16:9 képarányok
  • RAW(illetve JPG/TIFF) méretek: L – 45.4MP, M – 26.6MP, S – 11.4MP
  • Expeed 5 processzor
  • ISO: 64-25.600 (kiterjesztve 32-102.400)
  • 14 fehéregyensúly preset
  • 6db egyedi fehéregyensúly mentési lehetőség
  • RAW+TIFF mentés, RAW esetén 12 vagy 14bit, veszteségmentesen tömörített, tömörített vagy tömörítetlen RAW
  • LCD: 3.2″, dönthető, 2.35mio képpontos, érintésérzékeny
  • Kereső: 100% lefedettségű, 0.75x nagyítású
  • Záridő: 30mp – 1/8000s
  • Vakuszinkron idő: 1/250s
  • Időzítő: 2, 5, 10, 20mp
  • Memóriakártya: XQD + SD/SDHC/SDXC UHS-II komptabilis
  • Csatlakozások: USB 3.0, miniHDMI, mikrofon, fejhallgató, beépített b/g Wifi + NFC + Bluetooth LE
  • EN-EL15a akkumulátor, egy töltéssel 1840 kép (CIPA)
  • Méretek: 146x124x79mm, 1015g

0163479415

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • ha mindez igaz, és minden működik is rendesen majd, akkor ezzel a 3300 dolláros árral elég erősen odavernek a Canonnak…:-) best buy kamerának tűnik nekem, bár az igazat megvallva a 47 mp irtó sok, a legtöbb esetben teljesen felesleges, ráadásul a LR egyébként sem acélos sebességét is rendesen meg fogja fogni. kíváncsi lennék, vajon a redukált méretű raw-k is ugyanolyan minőségűek, ugyanazt tudják?

    • Lr sebesség problémára nagyon egyszerű megoldás, ha beimportálod a képeket, generáltatsz vele Smart Preview-okat, majd átnevezed a fájlok tároló mappáját (én egy “_” karaktert szoktam a végére írni.
      Ilyenkor a Lr nem találja az original gájlokat, ezért a SP-khez nyúl, amik ~1-2MB-os 2560px hosszabbik oldalú DNG-k
      Fényéveket gyorsul így a képfeldolgozás.

      • Kivéve ha 5K retina monitort használsz :D

        • Jogos, de akkor vegyél alá olyan gépet, ami meg is tudja hajtani és nem okoz gondot neki a 47Mpx :)

  • Tert

    Ez a gép még jó ideig tarthatja életben a DSLR-t, a Nikon-tól ez fontos lépés volt.
    Persze nemsokára jön majd a következő lépcső a Sony-tól, és ha a Nikon egy ilyen szenzort kapott nem tudom mi lesz majd egy A7r 3-ban.

    • Szerintem ugyanez lesz benne

      • Tert

        Háát, a sonyalpharumors szerint egy kicsit “valami más” lesz, persze ez is csak találgatás…

        Sony for sure knew about the D850 since a very long time (after all Nikon needs Sony sensors). And the upcoming Sony A7rIII is not going to play “against” the D850. It will be simply something else: It will be a sort of A9 with a sensor that has more Megapixels than the D850. And the A7rIII will also have a couple of features not present on the A9 yet.

        • Igen egyelőre ez még csak találgatás. Én továbbra sem hiszek abban, hogy a Sony butított vagy másodvonalas szenzort ad a Nikonnak. Az a mondat eleve nem helyes szvsz, hogy “after all Nikon needs Sony sensors”. Nem needs hanem uses. Nagy különbség. Én úgy gondolom hogy a Nikon üzleti, költséghatékonysági megfontolásokból vesz Sony szenzort nem azért mert rá van kényszerülve. Ebből fakadóan ha emiatt versenyhátrányba kerülnének (értsd a Sony sz.rt ad nekik a sajátjukhoz képest) abban a pillanatban lelépnének és vagy más szenzorgyártót keresnének vagy maguk készítenének. A Nikonnak van szenzorgyára.
          Az már más kérdés, hogy egy adott szenzort az egyes kameragyártók miképp finomhangolnak és a szenzorból érkező jelet hogyan hasznosítják, mit csinál a processzor mint csinál a firmware. Ezen is nagyon sok múlik. Máskülönben a Hasselblad H5D-50c, a Hasselblad X1D-50c, az 50MP-es Phase One szenzorok, a Fujifilm GFX és a Pentax 645Z ugyanolyan képet produkálnának egytől egyig, miután mindegyikben a Sony 50 megapixeles croppos KF CMOS szenzora van, vagy épp a Pentax K-1, a Nikon D800E, a D810, a Sony A7R és a Sony RX1R is ugyanolyan képet produkálnának, hiszen mindegyikben a 36 megapixeles Sony szenzor ketyeg. Mégsem ugyanolyanok.

          • Tert

            Én sem hiszem, hogy butított szensort kap a Nikon, ez a Sony-nak sem lenne érdeke. A needs vagy uses párosból viszont itt inkább a needs a helyes szó. Te is ezt írod : üzleti, költséghatékonysági szempontokból vesz a Nikon szenzort, ez csak játék a szavakkal – mert ezek miatt igen is rá van szorúlva (jelenleg) a Sony-ra…
            Valamiért nem tud versenyképes áron szenzort gyártani, pl nincs elég kapacitása. Vagy éppen a Sony-nak egy ilyen BSI szenzorhoz van sokkal nagyobb kapacitása eleve a Nikon miatt. Vagy mivel a Sony már létrehozott egy BSI gyártósort azt sokkal olcsóbban tudja duplikálni mintha a Nikon a 0-ról építene fel egy újat…etc..
            Természetesen ez semmit nem vesz el a Nikon érdemeiből és valószínüleg komoly fejlesztőcsapatuk van akik akár fejleszthették is ezt a szenzort a Sony-val közösen, hiszen a gyártást is érdmes bevonni / be kell vonni a design egy maghatározott fázisában.

          • Már írják több helyen hogy az image rescources kiderítette hogy ezt a szenzort teljes egészében a Nikon tervezte, a Sony csak legyártotta.

          • Tert

            Ez nem mond ellent annak amit írtam. Teljes egészében a Nikon tervezte a Sony “csak” legyártotta..? Officially YES. A Nikon felelt a tervezésért a Sony a gyártásért. Azért mielőtt egy termék gyártásba megy elég komoly egyeztetések zajlanak a két csoport között amik alapján akár változtatások lesznek tervezésben. De ez teljesen normális folyamat.
            Még 1x, ez semmit nem vesz el a Nikon érdemeiből, ez egy Nikon által tervezett, gyártott gép. A teszteket meg kell várni, de elég valószínű,hogy a dobogó legtetején foglal majd helyet – jó ideig.

          • JetFly

            De akkor az eredeti felvetésedre, miszerint:
            “Persze nemsokára jön majd a következő lépcső a Sony-tól, és ha a Nikon egy ilyen szenzort kapott nem tudom mi lesz majd egy A7r 3-ban”
            senki sem tudhatja, de ez biztos nem lesz benn, lévén nem sony szenzor.
            És nagyon olybá tűnik, a Sony szenzorok ezennel végleg kikoptak az újabb Nikon gépekből, minthogy középkategóriától felfelé (D7500..)már csak saját maguk által tervezett szenzort használnak.

          • Tert

            Lehet, hogy kikopnak de lehet, hogy nem. Ez miért lenne végleges?

          • Így van, ezek igazából tökfelesleges találgatások. Nem hogy mi nem tudjuk de lehet még ők sem. Lehet hogy ez a gyártók között is folyamatosan változik attól függően hogy kinek épp mire van igénye, kapacitása, technológiája, pénze vagy ötlete.

          • JetFly

            Persze, lovagolhatunk a szavakon, de a trend ebbe az irányba mutat.

    • JetFly

      Az IR-en ezt írták:
      “While Nikon contracts with a silicon foundry to actually manufacture the chips, Nikon confirmed that the D850’s sensor is entirely their own design, vs. an off-the-shelf unit from a sensor manufacturer.”
      Az én olvasatom szerint ennek szenzornak nem sok köze van a sony-hoz, max gyárthatja.

      • Габор Кирау

        A szenzort az Izraeli TowerJazz gyártja.

        • JetFly

          Simán lehet, korábban már prezizték, h az egyik legnagyobb slr gyártóval állapodtak meg. Igaz, akkor úgy tűnt, h a jövőre vonatkozik a bejelentés nem a jelenre, de ez nem volt elég egyértelmű.

  • baggio

    Ne már, csakennyi embert mozgat meg ez a hivatalos hír? Vagy mindenki last minutes nyaraláson van ?

  • Laci

    Legalább lenyomja a D810 árát :)

  • Nem ájultam el ettől a géptől és lassan már egyik DSLR-től sem…Véleményem szerint hanyatló technológia lassan de biztosan.Kb 5-8 évet adok és átveszik a hatalmat a MILC full frame,APS-C és középformatumú gépek (pl Sony,Olympus,Panasonic és Fuji jó úton haladnak). A Nikon 100. évfordulójára illet volna egy középformátumú MILC-el (kb mint a Hasselblad X1D vagy Fuji GFX) előrukkolni nem pedig egy felvarrt Nikon D810-el…

    • Részben igazad van. Viszont 5-8 évig ez k.vajó gép marad. Azt gondolom hogy a kisebbséghez tartozol azzal, hogy nem ájultál el ettől a géptől, akkora hype van körülötte világszerte amilyet ezen kívül eddig alig néhány gép tudott okozni az elmúlt 8-10 évben: talán az 5D Mark II anno, a Sony A7RII, az A9 és a Fuji GFX. Bár mindegyik csak egy-két tulajdonsága miatt. Az 5DII a videó miatt. Az A7RII a dinamika miatt, az A9 az AF miatt, a GFX meg az elérhető ára (és persze a képminősége) miatt. Ez az új Nikon meg valahogy mindet tudja egyszerre. Vélhetőleg komoly dinamika, komoly AF, elérhető ár és még sokminden más. Azért ritka manapság az ilyen együttállás, amikor a gyártók többsége szándékosan visszatartja, cseptegteti csak a fejlesztéseket.

      A Nikon és a középformátumú milc még nagyon nagyon nagyon messze van ha lesz valaha egyáltalán. A Fujinak könnyű volt, mert szinte nulláról indultak. A Hasselbladnak könnyű volt mert eleve ezen a piacon mozgott mindig. De a Canon és a Nikon rendelkezik egy hatalmas vásárlói táborral, akik kisfilmes objektíveket birtokolnak, továbbá a Canon és a Nikon is rendelkezik már háromféle objektív formátummal: mirrorless, APS-C és fullframe. Szerintem egyik sem akar belátható időn belül még egy negyedik formátumot is a nyakába venni, hanem inkább a meglévő táborra akar alapozni.
      A d850-et úgy emlegetik az első tesztelők, hogy felér a képminősége a Fuji középformátummal. Ahogy már egy csomó APS-C gép is megközelíti mára a fullframe képminőséget. A szenzorméret egyre kevésbé kezd jelentős lenni szerintem, lassan lassan csak a mélységélesség az amiben a nagyobb szenzor ütősebb látványt tud nyújtani. Ebben viszont pont a középformátumnak nincs jelenleg komoly előnye, ugyanis KF-nél a jellemző fényerő az F2.8 meg az F4. Ritkán akad F2 fényerejű optika. A croppos középformátumon a 110/2 olyan képi világot ad kb, mint fullframe-n egy 85/1.6 objektív. Fullframe-nél viszont van f/1.4, f/1.2 sőt akad f/0.95 is.
      Szóval ha a D850 ad 15 FÉ dinamikát, mint egy középformátum, ha az elérhetű árú középformátum is manapság csak 14bit-es, ahogy a D850 is 14bites RAW-t gyárt, ha színmélységben ugyanott vagyunk, ISO teljesítményben ugyanott vagyunk, mélységélességben, autofókuszban még jobb is, objektívekben erősebb, akkor minek kellene középformátumot gyártani és plusz egy objektív rendszert behozni a képbe? Csak azért mert más gyártók ezt megteszik hogy valamilyen módon be tudjanak törni a piacra, mert a fullframe világban esélyük sincs?
      Abban egyetértünk, hogy a mirrorless a jövő és abban is, hogy illett volna a 100. szülinapra valami ilyesmit kidobni.