A Think Tank egyik legnagyobb gurulós bőröndjét használom idestova 9 hónapja, tehát megérett az idő egy teszt megírására.
A Think Tank egy kaliforniai cég, aki fotós táskákat, szütyőket, tokokat és öveket gyárt. Legalább olyan minőségi cuccról beszélünk, mint az itthon ismertebbnek számító Lowepro vagy Kata táskák. Persze nem csak a minőség hasonló, hanem az árfekvés is, nem épp a legolcsóbb tatyókról beszélünk, ha a Think Tank kerül szóba. A kínálaton belül az Airport széria jelenti azon táskákat, melyek méretüknél fogva kézipoggyászként még felvihetők a repülőgépre (az más kérdés, hogy egy ilyen tatyó telepakolva fotós cuccal sanszos, hogy meghaladja a kézipoggyászok maximális súlyát, főleg a fapados járatoknál), a szérián belül találunk néhány hátizsákot, de többségük gurulós bőrönd. A cikkben bemutatásra kerülő Take-Off típus ráadásul olyan gurulós bőrönd, mely egy pillanat alatt hátizsákká alakítható, így megkockáztatom, hogy az egyik legpraktikusabb darab…számomra legalábbis.
Jómagam is megjártam a fotós “szamárlétrát”, vagy inkább evolúciót, több tekintetben is, de most elsősorban a fotóstáskákra gondolok. Azt most megmondom, hogy tökéletes fotóstáska NEM LÉTEZIK! Ami könnyű az túl pici nem fér bele minden, ami kell. Ami elég nagy, azt nyilván telepakoljuk, az meg túl nehéz. Ami kényelmes, az vagy túl pici vagy túl bonyolult elővenni belőle a cuccot, amiből könnyű elővenni, kézreáll, azt kényelmetlen cipelni és még sorolhatnám. Nálam is azt történt, ami a legtöbb fotósnál, miszerint az elején a méret volt a lényeg: Pici táska is elég volt, amíg az ember egy bridge géppel maszatolt és virágmakrókat, naplementét, meg bogárseggeket fotózott. Aztán ahogy komolyodott, nőtt a felszerelés, egyre nagyobb táska kellett. Először nagyobb válltáska, aztán jött az első hátizsák, de olyan, ami egypántos, így könnyen előre lehet venni (slingshot). Mivel ez kicsinek bizonyult egy idő után, jött a már tekintélyes méretű riportertáska (válltáska ez is). Ebbe már minden elfért kényelmesen, semmi nem is maradhatott otthon. Eljött a nap, amikor egy többórás rendezvényfotózás után (melyen a táska végig a vállamon lógott) csak fájdalomcsillapítóval tudtam elaludni otthon, olyan hátfájdalmaim voltak. Ennek véget kellett vetni, eszembe jutott, hogy a kisdiákok nem véletlenül hátizsákban hordják a tankönyveket, és anyukám is azt mondta, hogy a hátizsák javít a tartásomon (LOL), és már amúgyis kezdett kicsi lenni a riportertáska mert több lett a vakum és befigyelt a 70-200/2.8, így jött a tekintélyes méretű hátizsák. Tudjátok, az akciós, fekete külsejű, narancs belsejű Olympus E-System brand alatt (ki)futó modell, ami fotós berkekben már-már olyasmi, mint utcán a teszkós Fila táska (először örültünk neki, aztán Canonosként/Nikonosként csak befestettük fekete alkoholos filccel az Oly E-System feliratot rajta, hogy legalább az ne virítson). Min csodálkozunk? Közepes minőségű, ámde korrekt méretű fotós táskát lehetett ekkor kapni (közel korlátlan mennyiségben), mindössze 8000 Forintért, vitte mindenki, mint a cukrot (jómagam is), hiszen ilyen táska 30ezer alatt addig nem létezett, sőt ez is annyi volt, amikor még az Oly életben tartotta az E-Systemet. Eltelt kb 1 év, és elkezdett szétfoszlani a vállpántja, és kezdett az is kicsi lenni. De a legnagyobb baja nem ezek voltak, kit érdekel, hogy foszlik, ha még tart, a cuccost meg megoldottam két táskával: egy fotós, egy vakus. A legnagyobb baja az volt, hogy rászoktam a fixobjektívekre, így elég sűrűn kell obit cserélgetni. Az meg elég macera úgy, hogy az ember hátán van bezippzárazva a felszerelés. Levenni, kinyitni, cserélni, visszazárni, felvenni, tenni 10 lépést, lőni 10 képet, majd újra levenni, kinyitni….na értitek. Még ezt is kibírtam volna valahol, ha nem lett volna az a hibája is, hogy van amikor az ember porban, koszban, ne adj Isten sárban dolgozik, és hát olyankor nem olyan vicces lepakolni bárhová a hátizsákot, hogy kinyithassuk, majd koszosan visszavehessük a hátunkra. A slingshot ugye már nem játszik, ha az embernél van 2 gépváz, 5 objektív, 3 vaku, kétfajta rádiós kioldó, néhány szűrő, néhány tisztítóeszköz meg mondjuk egy laptop töltővel és kábelekkel, plusz elemek és akksik, névjegykártyák, toll, memóriakártyák tokban, szürkekártya, buksztárca stb. Oldaltáskából van akkora, amibe ez belefér, de csókolom, lemértem, 15kg-ról beszélünk. Azt vigye a vállán/hátán, akinek két anyja van. Nem volt más teendő, eljött a gurulós bőrönd ideje.
Külső
A Think Tank Airport Take-Offot nem én választottam, mert meglepetésként, ajándékba kaptam az én drága rokonságomtól szülinapomra. Mivel nem olcsó termékről beszélünk, ezért többen összefogtak és a feleségem irányításával összedobták az árát, a választást meg a FotóSarok Szaküzlet személyzetére bízták. Ők meg hál’ Istennek ismernek már annyira, hogy jófajta cuccot szántak nekem, nem is kíváhattam volna jobbat. Ha akarom gurulós bőrönd, a 15kg meg se kottyan, de ha úgy hozza a helyzet, közel olyan kényelmes hátizsákká alakítható, mint a gyári hátizsákok. Nem utolsó szempont, hogy a Take-Off kerekei is kellően nagyok (görkorikerék méretűek), így egyenetlenebb talajon is könnyedén gurulnak.
Pozitívum az is, hogy a táska hátulja strapabíró és könnyen tisztítható anyagból készül, tisztában volt a gyártó vele, hogy ezt a táskát le fogják fektetni a porba és a sárba, így valami gumiszerű anyaggal vonták be a hátuljának alsó felét-kétharmadát. A felső harmadára már nem jutott, ott klasszikus gyöngyvászon, de az is viszonylag könnyen tisztítható és erős. Az előbb említett gumiszerű bevonat azt a célt is szolgálja, hogy védje a táskát például a lépcsőtől, ahogy a közvetlenül a kerekek fölött található műanyagozás is. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a gyártó, hogy lépcsőn felfelé ne húzzuk a táskát a fogantyúnál fogva. A tapasztalat azt mondatja velem, hogy ha 2-3 lépcsőnél több van, akkor az ember felemeli, de ha csak két lépcső van, mindinkább ha csak egy szintemelkedés, azon felhúzza a bőröndöt a kerekein gurítva az esetek többségében. Na ezért van ott a műanyag és a gumi, mely azt sejteti, hogy a gyártó is tudja, milyen lusták a júzerek. :)
A Take-Off húzókarja négyszekciós, a markolatán lévő gomb megnyomásával tudjuk kihúzni a táskából, és ugyanígy lehet betolni is, ám kicsit nyeklős-nyaklós, nem olyan merev, mint egy komolyabb reptéri húzós bőröndé. Az elmúlt hónapokban gondom még nem támadt vele, de jobban örülnék ha egy fokkal masszívabb lenne (oké, nézzük a jó oldalát, a gombnyomás után gyakorlatilag magától csúszik vissza a táskába, ami elég gyors megoldás az összecsukásra, csak meg kell lökni és már bent is van a helyén). Ha betoljuk a táskába és nincs rá szükség (mert tároljuk vagy épp mert hátizsákként használjuk), a húzókar nyílását egy zippzáras ajtóval be tudjuk csukni, hogy védjuk a porosodástól.
Ha a táskát pakolni, felemelni kell, két masszív, párnázott fogantyút is találunk rajta, egyet a tetején a húzókar mellett, egyet az oldalán. A táska alsó-belső sarkain tehát kerekek vannak, az alsó-külső élén pedig egy műanyag hosszúkás láb, ezen áll a bőrönd, meg a kerekeken, amikor nem húzzuk, ám ez a láb egy harmadik fogantyúként is szolgál, így meg lehet emelni víszintesen is a bőröndöt a tetején és az alján lévő fogatyúknál fogva. Nagyon praktikus, hiszen autó csomagtartójába sokszor így tesszük be (ha meg élére állítva, akkor ott van az oldalán lévő fogantyú).
A Think Tank Airport Take-Off másik oldalán több hevedert és zsebet találunk, ezek különféle állványok rögzítésére használhatók. A gyártó több szíjat is mellékel hozzá, attól függően kell használni őket, amilyen állványt akarunk rögzíteni rá. Külön heveder van a monopodokhoz és külön a tripodokhoz (ezt jelzi is a gyártó rajtuk). A két legfontosabb hevederszíj nem csak bebújik a táskára vart tartóba, hanem tépőzárral is rögzül bele, hogy ne csúszkáljon – elmés megoldás. Az állványok talpa egy szűk zsebbe csúszik bele a táska oldalának alján, és a tetején tudjuk hevederrel rögzíteni, de a Think Tank arra is gondolt, akinek nagyobb, hosszabb, vastagabb állványa van, nekik mellékelt egy felcsatolható állványtalp zsebet, ami nem szűk és egy nagyobb tripod két lába is belefér (a harmadikat meg csak hozzácsukjuk). Ennek hosszát (hogy mennyire lógjon le) a csatnál be lehet állítani, ez esetben viszont két helyen kell hevederrel rögzíteni az állványt, egyszer a táska tetejénél, egyszer a zseb fölött, a végek meg ugye a gravitációnál fogva belefeszülnek a zsebbe.
Az én állványom nem kicsi, de legalább nehéz (Induro AT313+Cullmann Magnesit 40200 gömbfej), még ezt is hozzá lehet csattintani, és eddig nem adták meg magukat az erős varratok, amik a hevedereket rögzítik a táskához, de azért picit féltem őket, mert egy ilyen többkilós állvány eléggé húzza az egész cajgot lefelé. Ha nem muszáj nem csatolom hozzá, inkább viszem a saját táskájában. Egy kisebb állványt vagy monopodot, netán egy könnyű vakuállványt viszont simán hozzá lehet csatolni a Take-Offhoz bírni fogja hosszú ideig.
Az Airport Take-Off zippzárjai jó minőségűek, nagyok, könnyen járnak, könnyű velük behúzni a táskát, a húzókájukon egy-egy extra zsinóros műanyag fogóka van, hogy még könnyebb legyen megfogni és húzni őket. A két zippzár találkozáskor összepasszol, középen pedig így egy karika formálódik, melybe lakatot tehetünk, ami megakadályozza a zippzárak széthúzását. Szerencsénkre ezt a lakatot is adja a Think Tank a táskához, egy fémdróton van berögzítve a laptopzseb hajtókájába és számzáras. Ha kell kivesszük és bekattintjuk, bezárjuk, ha nem kell, eltesszük a zsebbe, ahol rögzítve van a dróttal, emiatt elveszíteni sem tudjuk. Én hülye a vékony drót láttán mit agyaltam az elején, hogy ezt milyen könnyű lehet elcsípni, mire rájöttem, hogy attól még nem lesz nyitható a táska, hiszen a lakat fogja a zippzárakat, nem a drót, utóbbi jelentősége csak abban rejlik, hogy ha nem használjuk a lakatot, ne veszítsük el, mert ezzel van a táskához csatolva.
A zippzárak nem vízzáróak, viszont egy kis szütyőben adnak esőhuzatot a táskához, ám ennek nincs kialakított külön zsebe, egy kis szütyőben foglalja a helyet a táska fakkjai között, vagy valamelyik zsebében. Amit majd jól megununk egyszer, mert sosem használjuk, kivesszük, és tuti akkor kap el minket az eső.
Maradunk azonban még picit a külsőnél. Túl sok zsebbel nem kényeztet mindket a gyártó a táska külsején, az oldalán lévő fogantyú alatt találunk egy zsebet, amibe vékony pénztárcán vagy egy okostelefonon kívül más nem igazán fér be, a tetején lévő fogantyú alatt pedig az ugyanilyen zsebbe már csak az okostelefon vagy névjegykártyák mennek bele. Ennek a zsebnek a felületén van egy névjegytartó is, az elején fóliával, így a behelyezett névjegykártya leolvasható a fogantyú alatt (hellyel-közzel, jó nagy betűkkel legyen írva), ám ez a kis tartó nem zárható, így időközönként ki-kicsúszkál belőle a szabvány méretű névjegykárya, mert a bőröndöt a földre fektetve (nyitáshoz) a névjegytartó nyílása pont lefelé néz.
A táska elején egy hatalmas laptopzsebet találunk, amibe a gyártó szerint a 15″-es laptopok biztosan, de még egyes 17″-es laptopok is beférnek. A kisebb 10-14″-es gépeket viszont – szerintem – érdemes valamilyen tokba tenni és úgy süllyeszteni a zsebbe, már csak a védelem miatt is, mert ez a laptopzseb a legkülső rétege a táskának, mérsékelten párnázott, így ha a táska ütést kap szemből, azt a laptop sínyli meg. Erre a célra egyébként a Think Tank is kínál ide illő laptoptáskát (vagy inkább mappát) többféle méretben, arany áron. Ez a zseb egyébként meglehetősen nagy, egy vékonyabb laptop mellé még egy 2-3 zsömlés ebéd is belefér alkalomadtán, igaz jó púpos lesz tőle a táskánk. A laptopzseb hajtókájának belsejében is találunk egy fóliás, zippzárazható zsebet, ebben van rögzítve a lakat, de pakolhatunk ide mást is, gyakorlatilag a legkönnyebben elérhető zsebe a táskának. Viszonylag tágas, szűrők, ceruzaakkuk, telefon, pénztárca remekül elférnek benne…persze nem egyszerre, vagy-vagy.
Hátizsákká alakítás
A hátizsákká alakítást nagyon jól oldották meg. A táskába visszatoljuk a húzókart, majd kizippzárazzuk körbe (a táska kétharmadáig) a hátulját. Az így lehajló burkolatot teljesen visszahajtjuk és tépőzárral rögzíteni tudjuk a táska alján. Ez azért nagyon patent, mert ennek a belseje mindig tiszta, tehát ha a táska alja koszos is volt, ezt a burkolatot ráhajtva megvédjük a ruhánkat. Ha hátizsákként mégis le kell fektetni csak visszahajtjuk a burkolatot, így tiszta maradhat a belseje. A két pánt a kinyitást követően egyből elérhető és használható lesz, nem kell sehova sem csatolni, fűzni, rögzíteni, csak felvesszük és kész. A mellkas részen a két pántot össze is lehet csatolni, hogy megkönnyítse a hordozást, deréktájon azonban nincs teherhordó szíj, mint a valódi hátizsákoknál. Visszahelyezéskor csak félbehajtjuk a pántot, betűrködjük a zsebébe és visszazippzárazzuk a burkolatát. Kényelmesen beleilleszkedik, nem lesz különösebben problémás visszahúzni a zippzárat rá.
Belső
A Think Tank Airport Take-Offot kinyitva a fedlapján két átlátszó fóliás, zippzárral zárható zsebet találunk, egy nagyobbat és egy kisebbet. Sajnos ez nem a legjobb megoldás, belepakol az ember ezt-azt és simán turkálós káosz alakul ki benne. Vastagabb tárgyakat nem lehet belerakni mert nehezen lehetne utána bezippzárazni a táskát és kipúposodna a fedele. Nálam itt vannak a szűrők, szűrőadapterek, törlőkendők, toll, kisebb ceruzaelemek, szürkekártya és a vakukhoz használatos színfóliák. Egyébként a “fóliás zseb” alatt ne valami gagyit értsetek, a fólia anyaga leginkább egy szörfvitorla monofilm anyagával vetekszik, vékony hálózással megerősítve.
A fakkozás természetsen tépőzáras és jórésze variálható. Van pár fix eleme, ami szintén kivehető, de lényegében csak ugyanoda tudjuk visszatenni. A gyártó azt írja, hogy egy 400-as obi belefér, nekem nincs ilyenem, így erről nem tudok nyilatkozni (ma már 70-200-am sincs, de az simán beleférne, még úgy is, hogy gépvázon marad). A táska belső mérete egyébként 46 x 36cm saját mérés szerint. A Think Tank annyi tépőzáras lapot ad hozzá, hogy én vagy 4-5-öt bele se raktam, mert már nem volt hova. Van vékonyabb, van vastagabb, van hosszabb és rövidebb. Utóbbi méretkülönbség abból adódik, hogy a táska merev alján van egy vastag gerinc (abban helyezkedik el a húzókar), ezen a részen kevésbé mély a tatyó, mint a szélein (ha portémarkolatos gépet akarunk beletenni, akkor a széleire kell rakni hosszában, oda egy 1D/D4 is befér, én a portrémarkolat nélküli gépeimet élükre állítva teszem ide, kártyaajtóval lefelé, mert a gyári markolatuk így pont leér a táska aljáig, az objektívek pedig az erre kialakított nyíláshoz esnek). A táska teteje lekerekített, így ide korlátozottan tudunk felszerelést pakolni az ívek miatt. Kapunk a Take-Offhoz olyan tépőzáras lapokat is, melyekben egy íves mélyedés van kivágva, ennek segítségével tudunk gépvázat objektívvel együtt behelyezni a táskába, úgy, hogy a mélyedés az objektív tövéhez esik. Sajnos ez a kivágás nem túl széles, emiatt a vastagabb obik nehezebben mennek bele. Ha nincs szükségünk a kivágott elemekre, úgy vannak kialakítva, hogy egy másik tépőzáras lappal “be tudjuk zárni” a nyílásukat. Egy szó mint száz, szépen átgondolták az egészet és nagyon jól variálható a bőrönd. Egy belső zippzárral az egész fakkos belső kivehető, a fakkokat eltávolítva a belső huzat mosható.
A tatyó alapvetően merevített és párnázott mindenhol (a hátulján a legmerevebb, legkeményebb persze), jól védi a felszerelést de ha jól telepakoljuk, az oldalai hajlamosak kicsit kidomborodni, ami a bezippzározáskor nem épp könnyíti az életünket, kézzel kell visszanyomni, hogy könnyedén bezippzárazzuk. Ezt muszáj volt leírnom, de azért nem mondanám idegesítő jelenségnek.
Ha bezárjuk a táskát, a fedele szépen rásimul a fakkokra, nem hagyja, hogy a benne lévő cuccok szétszóródjanak, összekeveredjenek.
Összegzés
A Think Tank Airport Take-Off egy remek termék, amióta megvan, megszűntek az állandó jellegű táska-, és kényelmi problémák. Kevesebbszer és kevésbé fáj az ember háta, dereka és mindig minden kéznél van, ha becsületesen pakoljuk, otthon szinte nem is kell agyalni azon, hogy mit vigyünk magunkkal a fotózásra, hiszen minden egy helyen van, csak felkapjuk a bőröndöt, be a csomagtartóba és a helyszínen nem fog semmi hiányozni. Azt nem mondanám, hogy észrevehetetlen a táska, mert amikor sokat kell objektívet cserélni és közben még menni is kell, akkor ezt is kényelmetlen húzkodni, letenni, ki-be zippzárazni. Ugyanígy, ha nem sík talajon dolgozunk, hanem erdőben, hegyen, völgyön, vagy épp sokat kell lépcsőzni, stb, akkor fújhatjuk a kerekes bőröndünket, ám szerencsére ezt a típust hátizsákként ilyen esetben a vállunkra tudjuk venni, de ez csak időleges megoldás, nem erre találták ki, nem olyan kényelmes, mint egy eleve profi túrahátizsáknak tervezett táska. Szerencsére azért nem vészes, a vállpántjai kellően szélesek és párnázottak, pár km-t azért el lehet hurcolni a hátunkon anélkül, hogy szentségelnénk (na persze felszerelésfüggő is). A Take-Off kellően nagy, persze létezik nála nagyobb táska is, de egy átlag fotós/videós felszerelése ebben is bőven elfér. Akinek extrém igényei vannak nagyobb teleobjektívekkel, annak is van megoldás a Think Tanknél, de nem az Airport Take-Off személyében. Az is igaz, hogy nekem minden objektívem állítva belefér, ugyanakkor egy 70-200-as zoom már csak fektetve, ami elég nagy helyet foglal, de úgy gondolom még emellett is bőven akad hely más cuccoknak. A táska építési minősége kiváló, apró részletek árulkodnak arról, hogy a tervezők nem csak képen láttak eddig fotóst és fotós táskát, hanem vélhetőleg meló közben állt össze a fejekben a építendő táskák szerkezete, felépítése, zsebei, funkciói. Nem olcsó darab ez tény, de tipikusan olyan termék ami hosszú évekig, kíméletes használat esetén akár évtizedekig is kiszolgál majd.
A Think Tank Airport Take-Off a cikk írásakor 99.390 Ft-ért kapható a FotóSarok Szaküzletben.
