A legtöbb fotós weboldalon elég röviden szóltak a Phase One legújabb üdvöskéjéről, mintha csak egy N-edik gépet mutattak volna be. Pedig nem erről van szó, a Phase One az XF rendszerrel teljesen új kínálatot hozott létre, a régi vázat kifuttatták, és a hátfalakból is teljesen újak jöttek. Lássuk mit tud a fényképezőgépek legújabb királya.
Az első dolog ami mellett nem mehetek el – és amit szintén mindenhol csak úgy mellékesen megemlítettek -, hogy visszatért a felülről betekintős, fényaknás kereső a középformátumú gépek világába! Embereket többnyire mellmagasságból fotózunk, így a hagyományos, prizmás kereső használata esetén mindig görnyedni kell, arról nem is beszélve, hogy a kamera mögé bújva, fél szemmel belekukkantva sokkal nehezebb a kontaktot tartani a modellünkkel. Aztán ott van még a talajszint közeli fotózás is, ha még példákat kellene mondani. A fényaknás kereső ezekre kiváló megoldás, hiszen sokkal alacsonyabbról tudunk vele fotózni, a kamera mögé sem kell elbújnunk, görnyedni, fetrengeni sem kell. Nyilván nem minden szituációban ez a legjobb, de sokszor hasznos lehet. És ez nem minden. A fénymérést is megoldotta a Phase One, ugyanis fényaknás kereső használatakor korábban még nem volt lehetőség automata fénymérésre, de az új XF kamerának már mindegy, hogy milyen kereső van rajta, a fénymérés mindig adott lesz.
A Phase One XF rendszere moduláris, emiatt van lehetőségünk a fent említett keresőt is cserélni. Ha akarjuk szemmagaságú keresőt (eye-level viewfinder, prizmás kereső), ha akarjuk csípő magasságú keresőt (waist-level viewfinder, fényaknás kereső) csattinthatunk rá. A modularitás egyébként azt jelenti, hogy egy Phase One XF fényképezőgép az alábbi elemekből tevődik össze, melyeket cserélgetni tudunk: gépváz markolattal, kereső, digitális hátfal, objektív. Egyedül a gépváz, ami adott, ez az új XF masina, ami leváltja a korábbi, áramvonalas Mamiya 645DF-re épülő régi Phase One (645DF+) gépvázat, ám ehhez kétfajta keresőt, 7-fajta digitális hátfalat és számos objektívet csatolhatunk. Az XF rendszer egyébként új bajonettet kap, ilyen csatlakozással egyelőre két objektívet mutatnak be, de adapterrel a korábbi P-bajonettes Phase One – Schneider-Kreuznach objektívek is csatlakoztathatók lesznek. A két új objektív (35 és 120mm-esek) központi zárral ellátott obik, és a gyártó szerint olyan feloldóképességgel bírnak, hogy 100+ megapixeles digitális hátfalat is ki tudnak szolgálni. (E két új obi darabja egyébként 5500 Euro lesz, vagyis nettó 1.7mio Ft. Durva.)
Mit tud ez a csodakamera azon túl, hogy szerintem nagyon szép ezzel a szögletes designnal? (kicsit beálltak a retro hullám sodrásába Phase One-ék.) Először kezdjük a hardware-rel. Az új vázzal is lehetőség van redőnyzárral és központi zárral egyaránt fotózni. Gondolnánk, hogy a középformátumban ez természetes, de valójában például a Pentax 645Z-hez jelenleg nincsenek központi záras objektívek. A Phase One-hoz vannak, a két új darab is ilyen, emiatt ha központi zárral fotózunk, a vakuszinkron időnk 1/1600s lehet (míg redőnyzár használata esetén csak 1/125s). Ez már ugye felér egy fél HSS gyorsszinkron funkcióval úgy, hogy bármilyen vakuval teljes értékűen használhatjuk. A gép leggyorsabb zárideje egyébként 1/4000s lehet, a leghosszabb zárdiő pedig – figyelem! – 60 perc! A Phase One XF egy órán keresztül tud exponálni mindenféle extra kiegészítő és B-záridő nélkül.
A gépbe új, ún. Honeybee Autofocus Platform (röviden HAP-1) AF rendszer került, ami a Phase One saját fejlesztése. Hogy mit tud, azt csak részben említik, többek között azt, hogy saját, nagyfelbontású CMOS AF szenzora van, lebegőpontos architektúrával rendelkezik és programozható, vagyis későbbi firmware frissítésekkel a gyártó folyamatosan csiszolni tudja majd az AF teljesítményt. Az AF segédfény fehér, mintáját a Phase One tervezte, így összességében azt ígérik, hogy minden eddiginél pontosabb az AF ebben a gépben (mármint a korábbi Phase One modellekhez képest). Van még egy funkció, a hiperfokális fókuszpont megadása. Egy objektív hiperfokális pontja ott helyezkedik el, amelynél az elérhető legnagyobb mélységélesség úgy oszlik el, hogy a hátsó vége a végtelenben van. Ez azért fontos, mert ha pl tájékpet fotózunk és a végtelenre állítjuk az objektívünket, akkor a fókuszpont a végtelenbe esik, a mélységélesség eleje valahol félúton lesz, a vége meg elveszik. Ilyen szituációban a legoptimálisabb beállítas az, amikor a fókuszpont valahol középtávon van, a mélységélesség eleje közvetlen előttünk, a vége meg a végtelenben, így lesz minden éles a képen, itt kapjuk az elérhető legnagyobb mélységélességet. Ez a pont a hiperfokális fókusztávolság, amit a Phase One XF-ben minden típusú objektívünkre be lehet programozni, így kérésre a HAP-1 fókuszrendszer egyből oda állítja a fókusztávot.
A gép a gyártó szerint mind mechanikáját, mind pedig elektronikáját tekintve csúcsminőségű, giroszkóp, gyorsulásmérő és beépített Profoto vakuvezérlő került bele. Szerintük a legstrapabíróbb, legmegbízhatóbb és egyben a leggyorsabb KF kamerát építették, utóbbit főként a zárszerkezet reakcióidejére értik. A cég 5 év garanciát ad a masinára, a hátfalra és az objektívre, ha meghibásodik és javítani kell, cseregépet biztosítanak a felhasználó számára ebben az 5 éves intervallumban. A Phase One XF-en konkrétan operációs rendszer fut, ami firmwarefrissítés útján fejleszthető (a gyártó által persze). DSLR-eknél ez ugye megszokott, de egy digitális középformátumnál eddig példátlan volt. A digi hátfalakra elérhető volt firmware frissítés korábban is, de magára a csupasz vázra, sőt azon belül az autofókusz rendszerre (is) eddig sosem. Ehhez teszi még hozzá a gyártó, hogy a régi ügyfeleiket sem felejtik el, amire a bizonyíték az, hogy a 2004-ben vásárolt P-szériás hátfalak tulajdonosai még tavaly, 2014-ben, tehát 10 évvel a termék megjelenése után is kaptak firmware frissítést a hátfalukra és folyamatos szoftvertámogatást élveznek a Capture One által (ingyenesen letölthetik a legfrissebb C/O szoftvereket). Ez várható tehát az XF esetében is, a vásárlók akár egy évtized múlva is számíthatnak még a gépet javító-csiszoló szoftveres frissítésekre.
No és akkor térjünk át az XF rendszerrel együtt bemutatott új digitális hátfalakra. Kezdjük azzal, hogy a gép a korábbi IQ2 és IQ1 digi hátfalakkal is komaptibilis marad, ám nem esik szó a legutóbb bemutatott, CMOS szenzoros IQ250-ről és társairól. Ez utóbbiak el is tűntek a Phase One weboldaláról, így feltételezni merem, hogy az új, IQ3 nevű hátfalak ezeket váltották. Könnyen meglehet, hiszen az IQ3 hátfalak között is találunk nagyfelbontású, FullFrame középformátum méretű (tehát kb 54x40mm-es), CCD szenzoros hátfalakat épp úgy, mint a mostanság felkapott, CMOS szenzoros, 50 megapixeles, crop-KF méretű (44x33mm-es) darabot. Utóbbi 14 Fényérték, előbbi kettő (vagyis a 80 és a 60 megapixeles CCD változat) 13 Fényérték dinamikaátfogással rendelkezik, továbbá 16 bit színmélységgel mindegyik. A CCD szenzoros hátfalak natív érzékenysége ISO50-800-ig terjed, a CMOS szenzorosé ISO100-6400-ig.
A hátfalak a Phase One-nál eddig is érintőkijelzősök voltak, ám a kezelőfelületet újratervezték, állítólag sokkal intuitívabb lett és teljesen egyénre szabható a működése, ráadásul ugyanúgy lehet vezérelni kézzel, mint számítógépről, emiatt a fizikai gombok és tárcsák gyári előre programozását elhagyták és gombfeliratokat sem találunk, teljesen személyre szabhatók szoftveresen. A markolat tetején lévő 1,6″-es kijelző is érintőkijelző, a hátfal LCD-je pedig 3,2″ és retina felbontású (szintén érintős), melyen egyetlen érintéssel kérhetünk 100%-os nagyítást a képen. A gombokat a legújabb Capture One PRO 8.3 szoftverrel lehet beállítani, testre szabni. A Capture One (továbbiakban C/O) esetében egyébként a gyártó azt írja, 30%-kal javult a gyorsasága vezetékes fotózás esetén, továbbá a C/O szoftverfejlesztők, és az XF kamera és IQ3 hátfalak feljesztői soha ilyen szorosan nem dolgoztak együtt, hogy a képfeldolgozó progival a maximumot tudják kihozni a kamerából.
A hátfalak egyébként USB 3.0 csatlakozást és WiFi csatlakozást kaptak, a rendszerbe pedig két akkumulátor megy, egy a kamera markolatba, egy a hátfalba, de a rendszer képes az energiafogyaszást a két akksi között megosztani (tehát nem úgy megy, hogy az egyik akksi csak a kamerát táplálja, a másik csak a hátfalat, hanem mindkettő képes mindkettőre).
Kijelenthetjük hát, hogy a Phase One XF rendszer a jelenleg kapható legfejlettebb, legmodernebb fényképezőgép, nem véletlen, hogy a gyártó a promoanyagokban sorra azt hangoztatja, hogy a világ vezető fotográfusainak ajánlja. Ezt tükrözi az ára is, hiszen egy XF kamera, 80mm f/2.8 alapobjektívvel a hozzácsatolt hátfaltól függően 32.000 – 38.000 Euroig terjed, ami nettó 10millió Ft-tól nettó 12millió Ft. És akkor még csak egy szem alapobink van hozzá…
A nyálcsorgatáson kívül viszont számunkra arra jó ez az egész, hogy láthatjuk, merre halad – jó eséllyel – a fototechnikai iparág. Ez talán az első fényképezőgép, aminél azt érzem, hogy megpróbáltak picit újítani és elindulni valami olyan irányba, mint anno a mobiltelefonok esetében az első okostelefonok megjelenése volt. Nyilván a lépték nem akkora, de végre van valami azon túl, hogy növeljünk ISO-t, megapixelt, LCD-t meg árat…
