Na akkor hogy is van ez a Nikon D5, D500 és SB-5000?

Új gépvázakat és vakut mutatott be a Nikon, én meg lemaradtam, mint a borravaló.

Tegnap szinte egész nap a blog előtt ültem és nem történt semmi. Este elmentem a cimborákkal jégkorongozni, hát nem ekkor mutatnak be három mérföldkőnek szánt cuccot? Mire hazaértem már mindenki megírta róla a magáét, így én most próbálok picit jobban beleásni a dolgokba, némi plusz információt adni. Ja, hogy miért mérföldkő elvileg? Az első rádiós Nikon vaku, az első 3milliós ISO, és 7 év után az első igazán pro APS-C gép.

SB-5000 vaku

Kezdeném gyorsan a vakuval, ami szerintem a leggyengébb láncszem a tegnapi bejelentésben, a Vaku.hu blogon, már írtam egy nagyobb lélegzetvételű cikket erről. A lényeg az, hogy a hűtés szép és jó dolog, nem fog olyan hamar letiltani a vakunk, ha full erőn lődözünk vele. De ez nem egyedi dolog, hiába állítja be úgy a Nikon, hogy ez aztán most hűdenagyonmekkora innováció. Amit beletettek (amiről nem igazán tudni mi) az lehet hogy innovatív, de amit okoz (hogy nem melegszik túl), az már kevésbé, a Nissin MG-8000 például már eddig is lekörözte hőkezelésben a top Canon és Nikon vakukat.

A Canon 600EX 40 villanás után adta meg magát, az SB910 nem adta meg magát de egy idő után egyre kisebbeket kezdett el villanni, hogy ne kelljen letiltania, a Nissin meg bírta a strapát 130 villanás után is. Az új SB-5000 bizonyára ugyezt tudja, ami jó dolog, de hasra nem kell esni a teljesítménytől, mert nem egyedülálló.

Ha van még valami, amitől nem szabad hasra esnie a Nikon fanboyoknak az a rádiós vezérlés. Amit a Nikon művelt ezzel az új rendszerrel az egyenesen szánalmas ahhoz képest, ahol jelenleg a Canon, de mindinkább a kínaiak tartanak.

1400926728 7858122657 WR-R10 WR-R10FlashControl

Eleve ciki 2016-ban kihangsúlyozni, hogy milyen jó a rádiós vakuvezérlés, mert nem kell közvetlen rálátás a vezérlő és a vaku között, és nem zavar be az erős napsütés. Persze muszáj volt ezt elmondani, hiszen ez a rádióvezérlés lényege, de ez 2016-ban már nem kellene téma legyen, amikor 5000 Forintért lehet gagyi és 15ezer Forintért profi rádiós kioldót venni. Erre a Nikon előrukkol egy mindössze 30 méter hatótávolságú rádiós rendszerrel (rádiós rendszerben manapság alaphang a 100 méter, a Pocket Wizard 500 métert tud. És higgyétek el, nem olyan sok az a 30 méter, tapasztalatból mondom. Ilyen hatótávteljesítmény esetén gyakran egy fal is ki tud fogni a kioldón), amit ráadásul egy eldugott kameramenüből kell irányítani, és amit ráadásul csak az új D5 és D500 kamerával tudunk megtenni. Nem lehet bevonni a rádiós rendszerbe régebbi Nikon gépeket és nem lehet bevonni a rendszerbe régebbi Nikon vakukat. Legalább a vakukioldást oldotta volna meg úgy a Nikon, hogy beépítik a jeladót a gépvázakba, na az innovatív lenne (ilyet még csak a Phase One csinált), de nem, egy WR-R10 jeladót kell egy WR-A10 adapterbe dugni és a kettőt együtt a gépvázba. A Nikon felhasználók most abban bízhatnak, hogy talán az elmúlt 3-4 évben bemutatott gépvázakba érkezni fog új firmware, ami lehetővé teszi a vakuvezérlést, de még így sincsenek olyan kényelmes helyzetben a menüben bogarászással, mint azok akik dedikált vezérlőt és beépített vevős vakut használnak (ld. Canon RT, Yongnuo RT, Yongnuo 622, Phottix, Shanny, Nissin, Godox), illetve abban reménykedhetnek még, hogy a Nikon valamikor bemutat egy vevőegységet a rendszerhez, amivel régebbi nem-rádiós vakukat is be lehet vonni az új rádiós rendszerbe. Aztán egyszer talán lesz vezérlő is, de ezt a tempót látva ne nagyon reménykedjünk. (A Canon 4 éve mutatta be a saját rádiós rendszerét, rádiós kioldók meg úgy 6-7 éve léteznek, ha nem több, ennyi ideje lett volna a Nikonnak valami normálisat tervezni.). Ja hogy ilyen tűs csatlakozó (a rádiós kioldó csatlakozásához) a még a D750-en, D7200-on sincs? Aucs…

Nikon D500

Na ez volt az igazi nagy meglepetés! A Nikon 1-2 éve azt nyilatkozta, hogy nincsenek elfelejtve a D300s tulajok, lesz zászlóshajó APS-C kamerájuk. Aztán nem lett, mindenki elkönyvelte már, hogy a D7200 a csúcs az APS-C fronton. Az hogy az új masinát D500-nak nevezik mindent elárul, valószínűleg volt D400 is, csak mi nem láttuk. :D (értsd a tervezőasztalon maradt). Olyan sok idő kimaradt, hogy kettőt ugrott a számozás. Mindegy, itt van végre és nagyon jó lett, méltó konkurenciája a szintén remekbe szabott Canon 7D Mark II-nek.

Brutális AF rendszer, 10fps sorozat, 4K videó, ISO 1.64 millió! Íme egy méretösszehasonlítás a Nikon D7200-zal a Camerasize.com jóvoltából:

Forrás: camerasize.com

Forrás: camerasize.com

Összehasonlítás a D7200-zal

A D500 előnye a D7200-hoz képest:

  • Kihajtható kijelző
  • Érintőképes kijelző
  • 4K videó
  • Fejlettebb autofókusz
  • 99 kereszt típusú AF pont (15 helyett)
  • 590K képpontos LCD (307K helyett)
  • Gyorsabb sorozat (10fps vs 5.8fps)
  • Jobb ISO teljesítmény (kiterjesztve 1.64mio vs. 25.600)

A D7200 előnye csupán annyi, hogy nagyobb felbontást kínál (24.2 megapixel, míg a D500 “csak” 20,9MP), van beépített vakuja (már ha ez előny) és olcsóbb (1400USD vs 2000USD)

Összehasonlítás a Canon 7D Mark II-vel

Lássuk a D500 előnyét a Canon 7D II-vel szemben:

  • Kihajtható érintőképes kijelző
  • NFC
  • Beépített WiFi
  • 4K videó
  • 99 kereszt AF pont (vs. 65 a 7D-ben)
  • Jobb felbontású kijelző (590K vs 347K)
  • Több AF pont (153 vs 65)
  • Nincs AA szűrő
  • Jobb ISO teljesítmény (alap ISO – Nikon vs. Canon -: 51.200 vs. 16.000, kiterjesztve 1.64mio vs. 51.200)
  • Jobb buffer: 10fps mindkét gép, de a D500 79 RAW képet tud eltárolni egyhuzamban, míg a 7D II csak 31-et
  • Mindig aktív vezetéknélküli kapcsolat: az új SnapBridge ha jól vettem ki nem WiFi-t használ a csatlakozáshoz, hanem Bluetooth-t, így a kamera folyamatos kapcsolatban van a mobileszközünkkel, ha úgy akarjuk, nem kell mindig csatlakoztatni.
  • Sötétben világító gombok

A 7D Mark II előnye a Nikon D500-zal szemben:

  • beépített GPS,
  • élőképben és videóban a szenzorra épített fázisdetektoros AF (Dual Pixel AF),
  • beépített vaku (már ha ez előny),
  • Anti-Flicker mód (vibráló világítás kiszűrése),
  • kb 4-500 dollárral olcsóbb ár
  • illetve a D500-ra váltók eldobhatják a CF kártyáikat ha volt ilyenük, ugyanis a Nikon áttért a XQD kártyaszabványra az SD mellett.

Ezek persze csak adatok, a való életben érhetnek még meglepetések pozitív és negatív irányban egyaránt, de egy biztos, a Nikon D500 egy brutáljó gép lesz, aminek széleskörű a felhasználási területe.

Nikon D5

No és akkor elértünk a zászlóshajó Nikon D5-höz, mely egészen banális módon a megjelenés előtt megmutatta magát, miután egy ügyetlen szaküzletes valahol a világban kitett a kirakatba(? alsó polcra?) egy tesztpéldányt és még engedte is a szemfüles vásárlóknak, hogy kipróbálhassák.

2088488006 3845845915 4993892501

Nem kezdem el taglalni a Nikon D5 specifikációit, hiszen ezer helyen leírták már előttem és a 1DX-szel sem kezdem el összehasonlítgatni, mert 1-2 hónapon belül megjelenik az 1DX Mark II, majd azzal lesz értelme. Ez a gép most az atyaúristen úgy tűnik, és olyan újdonságok jelentek meg benne a professzionális felhasználáshoz, mint a dupla XQD kártyfoglalat (lehet majd dupla CF-kártya foglalatos változatot is kapni) és a még gyorsabb Ethernet port. Ami itt most számomra említésre méltó, az a brutális ISO tartomány. A gép natív ISO érzékenysége 102.400, ami azt jelenti, hogy ezen a szinten a gép még használható képet fog tudni készíteni. Olyan értéken, ahová pl egy 5D Mark III-at vagy 6D-t csak kiterjeszteni lehet és már közelít a képminősége a használhatatlanhoz. A Nikon D5-nél viszont van még tovább is, de hajjaj…5 stop tartományig lehet még felfelé terjeszteni. Jelezném, hogy új ISO értékeket kell megtanulnunk az új Nikon gépek érkezésével, nyakamat rá, hogy fejből mindenki csak 102.400-ig, esetleg 204.800-ig tudja az ISO sort. Mostantól van 409.600, 819.200, 1.638.400, és 3.276.800. Utóbbiakat a Nikon már simán csak 1.64milliónak, meg 3.28milliónak nevezi, holmi 2-3ezer értéknyi ISO csak kerekítési hiba. :D Elképesztő!

UPDATE: van még egy érdekes dolog a Nikon D5-tel kapcsolatban. Ezen a videón 8:00 perctől látható, hogy mozgó tükör ide, kereső elsötétedés oda, annyira gyorsan mozog a tükör, hogy lenyomja a mirrorless gépeket.

És hogy mi lesz erre a Canon válasza? Pletykaszinten eddig olyanok jöttek, mint az új szenzor (hát persze, de most már virítani is kellene valamit), a 4K videó, az érintéssel választható AF pont/mező, a teljesen új AF-rendszer, ami tanuló követő-AF-et foglal magába, jelentsen ez bármit is, és új LCD-t mitöbb LCD-technológiát várhatunk. De ezek csak pletykák, fogadjuk azért némi fenntartással.

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • scarbantia

    Az ISO mellett a -4Fé-ig érzékeny AF rendszer még komoly előrelépés szerintem. Amúgy elsőre nagyon komoly lett, kíváncsi vagyok, hogy mit is tud a szenzora. Mondjuk az ára ~2millió+, szóval nem mostanában lesz ilyenem. :)

    Azon is elgondolkoztam, hogy vajon a MILCeknek szerepe van-e a brutál AF fejlesztésekben. Ezzel már elég nehéz lépést tartani.

  • Rufi

    A D500 valóban elég jó gépnek tűnik.
    Amit pedig a vakuvezérléses fejlesztésről és a bejelentésről írsz, az nagyon jellemző a Nikonra. Miután a konkurenciánál már évek, vagy akár évtizedek óta létező dolgokat beraknak Nikon termékekbe, azt mindig szeretik úgy tálalni, mintha valami tényleg nagy újdonságot találtak volna ki. Néhány példa fejből, amiben lehetnek pontatlanságok:
    Ulrahangos élességállítás: Canon 1987 – Nikon 1996
    Elektromágneses blende: Canon 1987 – Nikon 2014 ?!
    Képstabilizátor: Canon 1995 – Nikon 2000-es évek eleje
    Diffrakciós optika: Canon 1990-es évek vége – Nikon 2015

    • B K

      Remekül megfogalmaztad, nekem is ezek jutottak eszembe!

      • Rufi

        A legrégebbit pedig ki is hagytam.
        Fluorit: Canon 1969 – Nikon 2013
        Korábban azt mondta a Nikon, hogy a fluorit használata egy régi megoldás és, hogy több a hátránya, mint az előnye, ezért nem használják. Közben mindenki sejtette, hogy csak arról van szó, hogy ők nem tudták, hogy hogyan lehet a fluoritot mesterségesen növeszteni. Aztán amikor rájöttek és 2013-ban bemutatták a 800-as objektívben, akkor egyszer csak világszenzáció lett a fluorit. :)

  • ferga83

    Úgy látszik, Nikonéknál a MILC a nagy mumus. Azt fikázzák feszt. Szánalmas. DSLR-ről váltottam MILC-re (Fuji X-T1), de életem egyik legjobb döntése volt. Igaz, nem Nikonom volt, hanem Canonom, és nem is a csúcsgépük, de objektívekből a profikat preferáltam. Ehhez képest a Fuji egy XF 60/2.4 macroval olyan képet csinál, amilyet azelőtt még nem láttam, legalábbis a Canon nagyon messze volt tőle, L-es objektívpark ide vagy oda. A MILC gyártók sem sz@rozzák a Nikont, valahol elvárható lenne, hogy ez fordítva is működjön. Azért ma már nagyon sokat tud a konkurrencia, nem érdemes belemenni ilyen dolgokba. (Az ISO százmilliónak túl sok értelmét nem látom, a MILC-ek jobbjai tudnak 1/32000-es záridőt, elektronikus zárra állítva teljesen néma a gép, és főleg, nem egy ökör nagy gépet cipel az ember amíg bele nem rokkan, hanem egy apró ketyerét, hatodakkora hátizsákkal.)