A technológia halad, és ahogy a kamerák fejlődnek, úgy a memóriakártyák is. Nem árt tisztában lenni vele, hogy mik jönnek…vagy épp mennek: CFast, CFast 2.0, XQD, CFexpress, SD Express.
Anélkül hogy nagyon belemennék a technikai részletekbe – amik engem borzasztómód untatni tudnak – lássuk milyen kártyák kerülnek a táskánkba idővel:
CF-ből CFast
A CFast elég régi sztori már (idén 10 éves a formátum), ám még mielőtt gyakorlatilag egy pöppet is elterjedt volna ez a formátum a fotózásban, jött a CFast 2.0 (2012-ben). Talán az első DSLR, ami ezt fogadta, az a 2016-ban bemutatott Canon EOS 1DX Mark II (ami fogad CF-et és CFastot is). A CFast formáját tekintve megegyezik a sima CF kártyával, de a csatlakozása más, ld. az alábbi képen. A CF kártyához képest sokszoros gyorsaság mellett végre nem fenyeget a veszély, hogy a csatlakozótűk elhajlanak egy óvatlan kártyabehelyezéskor, legyen az a kamerában, vagy a kártyaolvasóban. A CFast legjobb tudomásom szerint nemigen ment tovább a Canonnál, sem az 5Ds széria, sem pedig az 5D Mark IV nem kapta meg, mindkettő(három) sima CF kártyákkal üzemel.
Belépett a buliba XQD is
A CFast néminemű vetélytársa az XQD kártyaszabvány lett, és mily’ meglepő, már ebből is van 2.0 verzió, ez most az aktuális (egyébként ez is 7 éves már). Az első kamera, amelyik XQD kártyát fogadott a Nikon D4 volt, nem csoda, hiszen az XQD fejlesztésében a Nikonnak (és a Sonynak) is benne volt a keze. Azóta ez a kártyaformátum helyet kapott a D4S-ben, D5-ben, D850-ben, D500-ban, és az új Nikon mirrorlessekben a Nikon Z6 és Z7 kamerákban is, ám érdekes módon a Sony még nem erőltette bele egy fényképezőgépébe sem. Mérete kis túlzással fele akkora, mint egy CF kártyáé és meglehetősen drága buli egyelőre.
Aztán jött a CFexpress
A kezdeti CFast vs. XQD csatából úgy tűnhet, hogy utóbbi jön ki győztesként. Amellett, hogy egyre több kamera támogatja már az XQD-t, beszállt a buliba a CF kártyákat terelgető CompactFlash Association is. Bár az is kérdéses, hogy mennyire volt ez valódi csata, ugyanis a CompactFlash Association már az XQD indulásakor beszállt a fejlesztésbe, ám a saját verziójukra gyakorlatilag 2017-ig kellett várni, ez pedig nem más, mint a CFexpress kártya, ami keresztkompatibilis az XQD-vel. Vagyis lényegében maradt a csata, csak két olyan formátum között, amik szinte testvérek, és a júzereknek nem muszáj a voksukat letenniük egyik vagy a másik mellett, ahogy a gyártóknak sem. Egyesek azt állítják, hogy valójában a CFexpress az XQD utódja.
Balra az XQD, jobbra a CFexpress
Az első fényképezőgépek a piacon, amik CFexpress kártyát is fogadni tudnak a Nikon Z6 és Z7 MILC-ek, ám minden XQD-t fogadó kamerának elég csupán egy firmware frissítés, hogy a CFexpresst is megegye. Mind az XQD, mind pedig a CFexpress PCI Express 3.0 buszt használ.
Felszárkózik az SD is
Az SD Association se marad ki a táncból, jön ugyanis az SD Express a fentiekhez hasonló paraméterekkel. Az újfajta SD kártya szintén PCI Express busszal rendelkezik és alaphangon 1000 MB/s elméleti sávszélességet tud produkálni. Azért alaphangon, mert a sávok növelésével ezt idővel duplázni és négyszerezni tudják majd. A kapacitás is megugrik, egyetlen aprócska SD kártyán 128 terrányi anyag fér majd el. Az SD Express belemegy majd a kameráinkba, ámbár az UHS-I kártyafoglalatok nemigen tudják majd rendesen kihasználni, csak a II-es, illetve a későbbiekben III-as slotok.
És hogy mikor látjuk ezeket a kártyákat a fényképezőgépekben? A Nikonnál már ugye megjelent az XQD és a CFexpress egy ideje. A Sony még nem vezette be, holott ők a legnagyobb XQD gyártók a piacon jelenleg. Én gyanítom, hogy az A7 széria következő generációja már megkapja az XQD kártyákat. A nagy kérdés itt a Canon. Idővel várható az EOS R profi változata, ahogy az 1DX Mark III is, szóval kérdés, hogy ezekben mi lesz? XQD? CFast? Meglátjuk. A kameragyártók azért láthatóan igen lassan reagálnak az ilyen változásokra.
