Megjelent a Leica SL2, olyan paraméterekkel, ami bármelyik mai milcnek becsületére válna.
Az L-bajonettes Leica milc 4 év után váltotta elődjét. Már az SL1 is erős specifikációkkal rendelkezett, és az SL2-vel sincs ez másképp. Vegyük sorban:
- Jól kezelhető, viszonylag nagy méretű váz, az SL2 esetében pedig ergonómiailag továbbfejlesztett markolat, leegyszerűsített kezelőfelület
- 5-tengelyes IBIS
- 47MP fullframe szenzor (nem 60-70 mint, ami a divat mostanság)
- 187MP pixel shift elvű felbontásnövelő funkció
- 3.2″ méretű, 2.1 millió képpontos LCD kijelző, tehát nagyobb méretű és felbontású, mint az átlag mai gépeké
- 5.76 millió képpontos EVF, az elődmodell is rekorder volt, az SL2 is az élen jár
- Státusz LCD a kamera tetején
- A gyártó szerint gyakorlatilag lag-mentes zárműködés, köszönhetően a Maestro III processzornak
- 10fps sorozat mechanikus zárral, 20fps elektronikus zárral, jóllehet követőfókusszal csak 6fps
- 4K UHD 60p videó, kártyára 10bit 4:2:2 videót rögzít (akár L-Log gammával), de ezt csak 30fps-sel. Lehetőség van 1.6 croppot vállalva 5K 30p videó rögzítésére is, 4:3 oldalaránnyal
- Videó módba állítva a kamera az expozíciós értékek kijelzését megváltoztatja “filmesre”. Az ISO-ból ASA lesz, a záridőt fokban adja meg, a rekeszkijelzés pedig F-értékről valódi fényáteresztést jelző T-értékre vált át.
Talán az egyetlen dolog amibe bele lehet kötni, az a kontraszt alapú AF, ugyanis ebből a modellből is hiányzik a hibrid fókusz, igaz a Leica szerint az AF így is villámgyors az SL2-ben.
