Tekintve, hogy elég sok profi fotós rámozdult a Fuji GFX-re, így posztolok még egy utolsó cikket a témában, aztán a jövő évi megjelenésig lecsillapodunk. :)
A fuji-x-secrets.net weboldalon ugyanis rengeteg kérdésre választ adnak, márpedig kérdés akad bőven. Mennyire gyors a gép? Mi a helyzet a zár okozta vibrációval? Milyen szenzor van benne? Érintőkijelzős-e az LCD? Milyen az EVF felbontása? Lesz-e központi záras objektív támogatás? Mi van a videóval?
Csak a lényeget írom le, nincs kedvem most szövegpontosan fordítgatni. A lényeg ugye, hogy a gép egy mirrorless középformátum, melyben 43.8×32.9mm-es (G-format a Fuji szerint) szenzor ketyeg, ami 51.4 megapixeles. A váz és három Fujinon GF optika jövő tavasszal fog piacra kerülni, majd később, de még 2017-ben további három objektívet adnak ki hozzá.
Szenzor és processzor
A szenzor a Sony azon CMOS szenzorán alapzik, amit a Hasselblad X1D-ben, vagy H6D-ben kínálnak, ám a Fujifilm számos módosítást és fejlesztést hajtott végre rajta, mely érinti a szenzor fénygyűjtési képességeit és hatékonyságát. Ez tehát egy hagyományos Bayer mintázatú lapka, Anti-Alias szűrő nélkül. Alaphangon 4:3 oldalarányú, de több oldalarányt is be lehet majd állítani rajta, úgymint 3:2, 1:1, 4:5, 6:7 és 6:17 (hozzáteszem a sajtótájékoztatón 16:9-et is emletettek, de ezt azóta sehol nem olvastam). Az elektronikus első redőny (EFC), és az elektronikus zár (ES) még fejlesztésre vár, de nagy valószínűséggel a végső terméknek része lesz. Videót FullHD-ban és 30fps-sel tud majd rögzíteni a gép, de a rolling shutter effektus nagyon be fog játszani.
A GFX 50S ugyanazt az X-Processor Pro-t használja, ami az X-Pro2-be és az X-T2-be került. Miután a képalkotó szenzor csak kontrasztérzékelés alapú autofókuszt támogat, ezért a hatékony AF-algoritmus létfontosságú. A prototípus egyébként meglepően harapós volt, és a legjobb eredményt a belső élességállítású (IF) optikákkal érte el. Sajnos azonban a bemutatott első 6 objektív közül csak a GF32-64mm f/4 R LM WR zoom objektív esik ebbe a kategóriába.
A gép bekapcsolási ideje kellően rövid, összemérhető a jelenlegi X-szériás modellekkel. Jóllehet azonban a felvételi időközök hosszabbak lesznek, jelenleg 700ms-ról beszélünk. (Nem tudom ez pontosan mit jelent, shutter interval-t írnak, de ez egy német oldal csak angolul írták a cikket, nem tartom kizártnak, hogy itt a zárkésleltetésre gondoltak.)
Tárcsák, LCD és EVF
A GFX 50S kevesebb tárcsát kínál, mintaz X-T1 vagy az X-T2, hiányzik ugyanis a Drive, a Metering Mode és az expo korrekció tárcsa), a markolata viszont jó formájú, stabilan lehet vele tartani az időjárásálló szigetelést kapott vázat, bármilyen optikával. A géphez levehető elektronikus keresőt adnak (gyárilag a dobozban lesz), amit akkor érdemes eltávolítani, ha külső monitort használunk, vagy épp a beépített hátsó LCD-t. Az X-T2-höz hasonlóan a hátsó LCD függőlegesen és vízszintesen is kihajtható, a végső termékben továbbá érinőképes lesz.
Az elektronikus kereső 3.69mio képpontos, 0.85x nagyítással (az X-T2-é 0,77x). A kijelző nagyon világos, és a Fujifilm szerint úgy fog teljesíteni, mint az X-T1 keresője, ami azt jelenti, hogy 60fps képfrissítést produkál és rövid képkésleltetést (lag).
Egy opcionális adapterrel lehetőség van az EVF-et tetszőleges szögben eltekerni és dönteni. További opcionális kiegészítők közé tartozik a portrémarkolat (extra akku kapacitással), illetve a kamera képes lesz a vezetékes fotózásra számos RAW-konverter szoftverrel, többek közt természetesen az Adobe Lightroommal. Érdekes kérdés, hogy a Phase One vajon meggondolja-e magát az ügyben, hogy a Capture One-ban nem támogat konkurens középformátumú kamerákat.
A G bajonett
Az új G-bajonett rövid bázistávolsággal rendelkezik, mindössze 26.7mm-re van a szenzorsíktól az objektív hátsó pereme, a minimális back-fókusz távolság pedig 16.7mm azért, hogy olyan rövidre csökkentsék a távolságot a hátsó lencsetag és a szenzor között, amennyire csak lehetséges. Minden G-mount optika a G-szenzorméretre lett optimalizálva és nagyon magas MTF számokat produkálnak. A Fujifilm szerint akár 100 megapixeles felbontást is képesek kirajzolni, ami meglehetősen egyértelmű utalás a jövőbeli GFX modellek várható felbontására. (Pláne ismerve a konkurens termékeket, ahol pár éve már megjelent az 50 megapixeles Sony CMOS szenzor és most épp a 100 megapixeleseket (szintén Sony) dobálják ki a piacra, ld. Hasselblad és Phase One)
A kezdő 6-os sor a G-mount optikákból időjárásálló szigetést kap és az alábbiak szerint alakul, az első három obi jön a géppel együtt tavasszal:
- Alapobjektív, GF 63mm f/2.8 R WR, fullframe értéken kb 50mm f/2.2-nek felel meg, torzítás tekintetében optikailag korrigált
- Nagylátószögű standard zoom, GF 32-64mm f/4 R LM WR, fullframe értéken kb 25-51mm f/3.2-nek felel meg, gyors, belső élességállítást kap (IF)
- Kis teleobjektív, makró, GF 120mm f/4 Macro R LM OIS WR, fullframe értéken kb 95mm f/3.2-nek felel meg, optikai képstabilizátort kap, nagyítása 1:0,5, torzítás tekintetében optikailag korrigált
- Fényerős kistele, GF 110mm f/2 R LM WR, fullframe értéken kb 87mm f/1.6, optikailag korrigált
- Ultranagylátószögú obi, GF 23mm f/4 R LM WR, fullframe értéken kb 18mm f/3.2, optikailag korrigált
- Normál nagylátó obi, GF 45mm f/2.8 R WR, fullframe értéken kb 35mm f/2.2
Ez lesz az alap objektív lineup, további fix és zoomobjektívek érkeznek 2017-et követően, az elérhető gyújtótávolságok le fogják fedni a 20-250mm-es tartományt (fullframe értéken 16-200mm) a felhasználók visszajelzése és igénye alapján.
Minden GF optikán lesz rekeszgyűrű, melyen helyet kap egy C (Command) állás, ami lehetővé teszi a rekeszállítás átadását a vázon lévő tárcsák egyikének. A C-pozíció lockolható, elkerülve a véletlen elállítást, továbbá ugyanilyen C-pozíció megtalálható lesz az ISO tárcsán is. A záridő tárcsán a T-pozíció ugyanezt csinálja, lehetővé téve ezzel azt, hogy elmentsünk beállításokat és gyorsan váltsunk közöttük anélkül, hogy a manuális tárcsákat kellene tekernünk, ami meglehetősen időigényes tud lenni. (Ezt mondjuk cáfolom, saját tapasztalat alapján ez gyorsabban működik mint végigpörgetni digitális értékeket egy kijelzőn, ld. X-Pro2 teszt)
Dual felhasználás
A Fujifilm a GFX-ben lehetővé teszi a kettős felhasználást, amit választást ad a felhasználónak, hogy a kamerát a hagyományos módon, manuális tárcsákkal vezérelje (záridő, rekesz, ISO), vagy modern módon, 11 Fn funkciógombbal, neutrális vezérlőtárcsákkal és konfigurációs profilok létrehozásával. A felső, megvilágított státusz-LCD könnyíti meg a dolgunkat ebben, mely akkor is mutatja a legfontosabb kamera beállításokat, amikor a gép ki van kapcsolva. Tovább növeli a használhatóságot egy harmadik, ultranagy nagyítású EVF (vagy az EVF-ben a nagyított mód, ez nem derül ki), mellyel a manuális fókuszálás válik könnyebbé. Szintén egy nagyon várt, használhatóságot növelő funkció az RGB hisztogram kijelzése az élőképen.
Adapterek sora fog érkezni a géphez, mellyel más gyártók objektíveit tehetjük a GFX-re, beleértve a központi záras (leaf shutter, LS) objektíveket a stúdiós és vakus munkákhoz. Ilyen például a megszellőztetett Hasselblad HC adapter, mely központi zárat, elektronikus rekeszállítást és autofókusz támogatást biztosít majd. Köszönhetően a rövid bázistávolságnak, lényegében bármilyen meglévő középformátumú és kisformátumú (D)SLR objektív csatlakoztatására lehetőség lesz a GFX vázon, csupán a megfelelő adapterre lesz szükség, és ha a Fujifilm nem is biztosít ilyet, a 3rd party gyártók, mint a Metabones biztosan fognak. 12 elektronikus érintkezőjével a G-bajonett nagy mozgásteret biztosít ezen a területen. Elméletileg az is lehetséges, hogy G-bajonettes objektíveket csatlakoztassunk a kisebb X-bajonettes gépekre, bár erre még nincsenek tervek egyelőre.
Redőnyzár vs. központi zár
Mind a hat elsőkörös objektív a gépvázba épített redőnyzárra hagyatkozik, mely 1/4000s legrövidebb záridőt és 1/125s vakuszinkron időt biztosít. Rövidebb vakuszinkron idők HSS vakukkal érhetők el, pletykálják, hogy a Profoto és az Elinchrom is beszáll a Fujifilm támogatásba. (előbb-utóbb mindenki be fog, az idei évben sorra álltak be a nagy vakugyártók a Sony, a Fuji és a mikro-négyharmad mögé)
A Fujifilm alacsony zár-rezonanciát, gyors reakcióidőt és magas zárélettartamot ígér, de számokat nem említett, csak annyit mondtak, hogy “meg fogunk lepődni”. Az X-T2-höz és X-Pro2-höz képest a zárhang meglepően halk. Az is jól hangzik, hogy mindezt megtámogatják majd a fentebb említett EFC és ES opciókkal.
A GFX 50S-sel a Fujifilm rendkívül magas képminőséget ígér. Természetesen a nagy szenzor (mely a jelenlegi Fuji APS-C szenzornál 4x nagyobb) sokkal jobb jel-zaj arányt, és magasabb dinamikatartományt kínál. Emiatt bízhatunk benne, hogy a GFX ISO-mentes lesz egy meglehetősen magas szintig, így a dinamikabeállítást engedi majd DR800%-ra és DR1600%-ra állítani. A gép alap ISO érzékenysége 100-ra lesz kalibrálva, és ISO 51.200-ig lesz állítható.
Mikor és mennyiért?
A GFX 50S-sel a Fujifilm egy olyan géppel tér vissza a középformátumba, ami meglepően rugalmas, így alkalmas lesz stúdiómunkára éppúgy, mint terepen való használatra, legyen az riport, utazás, divat vagy bármi. Használni lehet majd “kompakt” kameraként EVF nélkül, csak a kihajtható, érintőképes LCD-re hagyatkozva, továbbá használható lesz EVF-fel (szögkeresős adapterrel vagy anélkül), továbbá rácsatolhatunk külső tetszőleges méretű külső montiort a HDMI kimeneten keresztül. Mellesleg lesz rajta mikrofon és fülhallgató csatlakozó, továbbá távkioldó csatlakozó. Vezetékre is köthetjük az USB 3.0 csatlakozón keresztül (sőt ezen keresztül a gép tölthető is lesz!), vagy távvezérelhetjük WiFi segítségével, valamint dupla SD-kártya foglalat kerül bele UHS-II interfésszel. Használhatjuk retrós stílusban a dedikált tárcsákkal, vagy modern stílusban mint egy DSLR-t gombokkal és vezérlőtárcsákkal. A Fujifilm szerint bőven 10.000 dollár alatt lesz a gép ára alapobjektívvel és 2017 tavaszán lesz megvásárolható.
Eddig a cikk alább a saját vélemény:
A neten megy a találgatás, hogy vajon mit jelent az a “bőven 10.000 dollár alatt”? Ne legyenek illúzióink, amióta írom ezt a blogot, azóta sok ilyet hallottam. Eddigi tapasztalataim szerint, ha azt mondja egy gyártó, hogy 1000 dollár alatt lesz valami, akkor az 990-be fog kerülni. Ha azt mondják, hogy bőven 10.000 dollár alatt lesz a gép, akkor kb 8990 dollárra számítsunk. Ami megfelel annak a pletykának, ami még a megjelenés előtt azt állította, hogy a Fuji GFX a 63-as alapobival annyiba fog kerülni, mint a Hassy X1D váz önmagában. Márpedig az 8995 dollár jelenleg. Sőt, a Hasselblad az X1D indulásakor azt is elárulta, hogy 4000 dollárért veszi a Sonytól a szenzort ezekbe a gépekbe, tehát valószínűleg a Fuji se kapja olcsóbban. Szóval aki azt gondolja, hogy ez a gép 5000 dollárért fog kijönni a kitobjektívvel, az bizony csalódni fog. A 63mm f/2.8 kitobi önmagában lesz vagy 600-650 dollár, tekintve, hogy a Pentax 645Z alapobija is ennyibe kerül. Csak összehasonlításképpen a Mamiya alapobjektív 2000 dollár, a Hasselblad X1D alapobija 2300 dollár, a Hassy H-rendszer alapobija 3100 dollár. Szóval szerintem nyugodtan véssük kőbe azt a 9000 dolláros vételárat, ami nettó 2,5 millió Ft. A többi objektív ára pedig – a Pentax 645 áraiból kiindulva – 1000 dollártól fog indulni.
A Pentax 645 rendszer a fentiekhez hasonló objektívjeinek árai:
- 75mm f/2.8 alap(kit) objektív: 630 dollár
- 33-55mm f/4.5 alap(nagylátó)zoom: 2.700 dollár
- 120mm f/4 Macro (stabi nélkül!): 1.450 dollár
- 45mm f/2.8 nagylátó: 1.200 dollár
- Ultranagylátó és fényerős portréobija nincsa a Pentaxnak ha jól láttam
Már csak egy infó nem derült ki a Fujiról, pedig létfontosságú lenne. Hogy 14 bites RAW-t készít-e majd, mint a Pentax 645Z és a legtöbb DSLR, és emiatt csak félig tekinthetjük középformátumnak, vagy KF-hoz méltó 16 bitest, mint a Hasselbladok, Phase One-ok és Mamiyák.
UPDATE:
Időközben érdekes dolgok derültek ki számomra a jelenleg kapható középformátumokról, és a 14 vs 16 bitekről. Azt tudjuk, hogy a Sony 51 megapixeles CMOS szenzora most a “divat” középformátum fronton, először a Phase One IQ250-be és a Hasselblad H5D-50c-be raktak ilyet, majd később ilyen került a Pentax 645Z-be, a Phase One új IQ1 és IQ3 50 megapixeles hátfalaiba, a Hasselblad H6D-50c-be és a V-re rakható 50c-hátfalba, továbbá a Leaf Credo 50-be. Vagyis az összes középformátum gyártó átvette már, és mint tudjuk, ilyen kerül a Fujifilm GFX 50S-be is csak némi módosításokkal. Namármost a Pentax 645Z-ről mindenki tudja, hogy 14-bites, sokan szidják is, hogy emiatt nem valódi középformátum. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy az összes többi Sony 50 megapixeles középformátumú gép is csak 14bites, ugyanis a Sony gyárilag 14bites A/D konverterrel szerelve szállítja ezt a szenzort (ez ugye on-chip A/D konverter, tehát össze van szerelve a szenzorral). A Phase One és a Leaf (egy cég) nem is rejtik ezt véka alá, de annyira nem is reklámozzák. Ám ha valaki figyelmesen nézi a weboldalukat, kiderül, hogy csak a 80 megapixeles CCD és a 100 megapixeles CMOS szenzorok 16bitesek, az 50 megapixeles szenzorokat sehol nem jelölik 16bitesnek a leírásokban. Egyedül a Hasselblad az, aki állítja, hogy az összes gépe 16 bites amelybe 50 megapixeles CMOS szenzort raktak, valójában azonban – a Dpreview szerint – ezek is 14 bitesek, kezdve az X1D-vel, folytatva a H6D-50c-vel, csupán csak oversamplinggel (túlmintavételezéssel) csinálnak belőle 16bitest. Ami nem más mint zajerősítés, tehát az a +2bit csak zajból áll, nem valódi képi információból, és lényegében csupán csak marketingfogás az egész. Vagyis ha a Fuji azt fogja bejelenteni, hogy a GFX kamera RAW-ja 14bites akkor egyáltalán nem fognak kilógni a sorból.
