Jövőre jöhet már az 5Ds/R utóda

Egy most felröppent, egyelőre nem túl megbízhat pletyka szerint 2017-ben már frissítik az 50 megapixeles Canont.

Állítólag a Canon nem várja ki az 5Ds szériával a szokásos 4 éves termékéletciklust, és már jövőre frissítik a megapixel-szörnyet. Erre egy belsős Canon ütemterv, ún. product roadmap tett a hírek szerint tanúbizonyságot, amit azt is elárulja, hogy nem lesz már külön AA-szűrős és kiiktatott AA-szűrős változat az 5Ds Mark II-ből, csak egyetlen gép viszi tovább a stafétát. Ahogy a Nikon D800 és D800E-ből lett a D810. Nagy valószínűséggel a Mark II-ben nem lesz már AA-szűrő (vagy lesz, de kiiktatják), mint az 5Ds R-ben.

Felbontásról egyelőre nem esett szó, én személy szerint arra tippelnék, hogy marad az 50 megapixel, ekkora méretű szenzoron ugyanis már ez is extrém felbontás. 50 megapixellel már az objektívek is köhögnek, egyre alacsonyabban van a diffrakciós küszöb (értsd például az 5Ds esetében f/8-nál szűkebb rekesz használatával megkezdődik a életlenedés, míg egy kisebb felbontású géppel ez f/13-f/16 körül jelentkezik). A Canon egyszer bemutatott egy 120 megapixeles szenzor prototípust egy 5D vázba téve, 120MP egy 35mm-es fullframe szenzoron f/5-ös diffrakciós limitet eredményezne. Ez azt jelentené, hogy f/5-nél jobban csak a képminőség kárára tudnánk rekeszelni a rátett objektívet.

Szóval szerintem nem lesz érdemi felbontás növekedés, inkább a dinamikatartomány növekedés és az ISO növelés lenne a hangsúlyos. Ebben ugyanis az 5DS még a régivonalas Canonokhoz tartozik, míg az 5D Mark IV és a konkurencia előrébb jár. Szóval az 5DS Mark II (vagy 5D X esetleg?) is megkapná a szenzorra szerelt AD-konverziót, miáltal javulna a dinamikatartománya és a zajkezelése, utóbbi miatt pedig legalább egy natív ISO 12.800-at tudna (kiterjesztve 25.600-ig), vagy 25.600-at (kiterjesztve 50ezerig). Jelenleg ugyanis az 5Ds 6400-ig tolható, és kiterjeszthető 12.800-ig.

Emellett lehetséges, hogy megkapná a Dual-Pixel RAW támogatást és még néhány finomságot az 5D Mark IV-ből.

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Laci

    Azért szerintem bőben lenne igény 120mp-re is, meglenne a maga felhasználási területe. Nem mindenki rekeszeli agyon az objektívet..

    • Haha ez olyan mintha azt mondanád hogy nem kell az autóba 4-5. sebesség mert nem mindenki kapcsol fel odáig. :D

    • Sanyi

      Ekkora felbontásnál csak olyan terület jut eszembe, ahol rekeszelni kell. Konkrétan mire gondolsz?

      • Laci

        Nagylátó tilt shift obit használók, portré fotósok akik nyitott blendével fotóznak, természetfotósok akik nyitva vagy 5.6-on használják a 600f4-et, makró fotósok akik szoftveresen rakják össze a képet több élességi síkból stb..

        • Sanyi

          Tilt shift tipikus épületfotós objektív, erre lett kitalálva, ott pedig rekeszelni kell. Portrénál ugyan minek a 120 MP, hogy a legapróbb miteszer is jól kivehető legyen? Portrénál inkább a lágy objektívet preferálják sokan, pont az előbbiek miatt, aki meg karcos objektívet használ, utómunkában oldja meg. Természetfotónál a nagytelés állatfotókat hoztad fel, aminél ugyancsak nem tipikus, hogy középformátummal fotóznák 100 MP-lel. Ellenben a tájképekhez kell a nagy felbontás a millió részlet miatt, persze szintén rekeszelve. Makro fotózásnál pedig azért kényszerül az ember több képből összerakni az kellő mélységélességet, mert egy képen még lerekeszelve is szűk. Persze ennél az összes kép lerekeszelve készül. Jól gondolom, hogy nem vagy szakmabeli, mert ezeket azért tanítják?!

          • Laci

            Egyáltalán nem vagyok szakmabeli..
            Itt van pár fotóm, a nevem bátorkodtam kiírni azok után, amilyen fotókat
            láttam hivatásos fotósoktól, illetve pár XX photography facebook oldal
            láttán.. Főleg turista fotós vagyok, a saját dolgainkat szeretem megörökíteni (gyerek, utazás). Nem tanítottak nekem semmit, fater Practica gépével tanultam a saját káromon :)
            A kritikát szívesen veszem (az építő jellegűt ;) )

            https://www.flickr.com/photos/tlaci/

            A shift obit elhiszem.
            De pl portrénál a tónusátmenetek szerintem szebbek egy nagyobb felbontású képnél.
            Egy természetfotónál (nem tájkép) jól jön szerintem a nagy felbontás.
            A makró megint érdekes, mert ha nagyon rekeszeled, akkor már 20-30mp-nél is gond lehet a difrakció. Hiába lehet egyes makro obikat lerekeszelni 45-re.

          • Sanyi

            Ne értsd félre, csak a félretájékoztatás miatt reagáltam, elnézést ha élesen! A diffrakció mostanában előtérbe került a nagy felbontású szenzorok miatt, de ez csak az egyik fotótechnikai korlát a sokból. Mindig is számolni kellett vele rekeszelésnél, ahogy az objektívek egyedi tulajdonságaival a különböző rekeszértékeknél. Nem csak a diffrakció rondíthat bele a számításainkba, van jónéhány optikai hiba, ám a mai objektívek a legtöbbet rendkívül hatékonyan kordában tartják. A lerekeszelés gép és objektívfüggő, ezért mindenre érvényes számokat nem lehet megadni, de a 45 sosem volt használható kisfilmes méretnél, még ha az objektív elméletileg képes is rá. A nagyobb felbontástól pedig nem lesznek a porté esetében sem szebb verlaufok, ez a bitmélységtől függ, de már ott is átlépték azt a határt, ami valóban gátat jelentene.

          • Laci

            Nem reagáltál élesen, én tényleg csak hobbikattintgató vagyok.. A bitmélység számít leginkább ez igaz, pláne ha 8 bites jpg-be mentek :).
            Az a tapasztalatom, hogy a 4K-s tv-ken 4K felbontáson szebbek a színátmenetek, egyenletesebbek, mint a sima fullHD tv-n. Pont a több képpont miatt. Nyilván a jövőben a tv-k felbontása is nőni fog..

          • Sanyi

            A fényképezőgéped több színinformációt rögzít a raw fájlba, mint amit a mai legjobb grafikai monitorok képesek megjeleníteni és attól még messze elmaradnak a mai legjobb tv-k. És nem csak a színmélység, hanem a megjeleníthető színtér miatt is. Monitoroknál a legjobbak tudják az AdobeRGB-t, de a laptopoknál jó, ha a jóval szűkebb sRGB-t meg tudják jeleníteni, az Apple MacBook Pro 15″ pl. csak az sRGB 91%-át tudja. Offline is hasonló a helyzet, itt is az AdobeRGB színtér környéke a plafon, na nem mintha ez rossz lenne, sőt! És ezt is nagyon korlátozott kimeneti eszköz tudja, a hagyományos ofszet nyomda pl csak CMYK színteret tud, ami sokkal szűkebb. Ráadásul ha nyomdára fotózol, akkor az sRGB-t használva rengeteg árnyalatot elveszítesz, mivel a sRGB és a CMYK nem teljesen fedi egymást, tehát a megnyesett színtered még tovább szűkül.
            http://www.saxoprint.co.uk/blog/wp-content/uploads/2013/04/CIE-standard-system-standard-colour-table.jpg

          • Laci

            UHD tv-n nézegetek jpg fotókat (ettől függetlenül RAW-ból konvertált). Ez bőven ad olyan látványt, hogy odaragasszon a fotelba..

          • “Tilt shift tipikus épületfotós objektív, erre lett kitalálva, ott pedig rekeszelni kell.” Ez így több sebből vérzik bocsi. A tilt-shift két funkciót jelöl, gondolom ezt tudod, és amiről Te beszélesz épületfotónál (perspektívakorrekció), az a shift funkció feladata. Ezen felül még ott a tilt, ami révén az alaphangon vertikális élességi síkot tudjuk megdönteni. Ha rádöntjük a témára, akkor lényegében lesz egy marhanagy élességi síkunk mélységben (és keskenyebb vertikálisan). Ezt az épületfotósok is használhatják adott esetben rekeszelés helyett a mélységélesség növeléséhez. De ez inkább tárgyfotós eszköz, mely révén makrónál, tárgyfotónál lehetőség van extranagy DOF-ot elérni extra rekeszelés (durva diffrakció) vagy kényszerű szoftveres DOF-panoráma nélkül. Szóval a tilt-shift az egy tipikus épületfotós ÉS tárgyfotós objektív. Ezért létezik TS obiból pl 90mm-es. Az egy tipikusan tárgyfotós obi már, és fél karomat adnám egyért a 100-as makróm helyett az ételfotóimhoz, de sajna akkor csak 85-ös és 200-as obim lenne, ami túl nagy ugrás, hiányozna a 100-135 körüli tartomány. Szóval a 90-es TS mellé akkor kellene egy 135-ös obi is portrézásra, így meg már túl nagy beruházás.

  • tökfilko

    Márk honnan veszed a f13-f16 körül jelentkező diffrakciót?
    Nézd meg a volt 6d eseteben hol van. Az csak 20 megapixel de 11körül már jelentkezik. Már csak azért mert itt ezen az oldalon nem nagyon van gép ahol a te általad említett f érték körül jelentkezne csak a diffrakció jelensége.
    http://www.the-digital-picture.com/Reviews/Canon-EOS-6D-Digital-SLR-Camera-Review.aspx

    • Régi 10-12 megapixeles gépekre gondoltam. Amikor en tanultam a diffrakciorol, még ilyen gépek voltak.

  • Pár nap múlva születik a második lányom, kezdem én is annak érezni magam :D
    Viccet félretéve, azért amikor nekünk tanították a diffrakció elméletét, akkor biza’ szó nem esett arról, hogy ez felbontásfüggő és szerintem sokan nem tudnak erről. Valszeg megérne egy külön cikket a téma, de nem merek belemenni mert annyira én sem értek hozzá, aztán a végén kapnék hideget-meleget :)

    • tökfilko

      Pedig izgalmas tema volna mert egyre tobb pixel kerul a szenzorokra ugy a diffrakcio egyre korabban jelentkezik. Amit nyerunk a réven / tobb pixel/ azt elvesztjuk a vámon / diffrakció /. Nem véletlen hogy sok gyartó gépen az optikai korrekciók sorában megjelent a diffrakció javítasa is. Eddig peremsötétedes és a torzítást korrigálták, de újabban igyekeznek a diffrakciót is. Persze ezek mind jpg képekre vonatkoznak.
      Gratulálok a kicsihez!