Szerintem hiba volt kizárni a fotóst a hangyászkép miatt

Tele a sajtó egy új hírrel, miszerint a BBC Wildlife Photographer of the Year pályázat nyertesét kizárták és megfosztották első helyezésétől.

A rangos fotóverseny egyik kategóriáját Marcio Cabral nyerte egy brazil hangyászt ábrázoló, éjszakai képével. Most azonban a fotóst azzal vádolják, hogy a jelenet megrendezett, a hangyász kitömött volt, ugyanis valaki talált egy fotót, mely arról tanúskodik, hogy a díjnyertes fotónak helyszínt adó Emas Nemzeti Park bejáratánál egy ugyanilyen hangyász van kitömve ugyanilyen pózban.

marcio-cabral

Nagyfelbontású kép (jobbklikkel bárki megvizsgálhatja tüzetesen) Fotó: Marcio Cabral

 

A pályázat szervezői állítólagos szakértői csapatot kértek fel az elbírálásra, mely csapat többek közt két emlőskutatóból és egy preparátorból állt. Bekérték továbbá Cabraltól az eredeti nyersfájlokat is, a fotós együttműködő volt és beszolgáltatta a képeit. A gond csak az, hogy a képek közül csak az egyiken, a díjnyertes fotón van ott a hangyász, a többin nem látszik. A szakértők elemzése és a RAW fájlok megvizsgálása után a szervezők úgy döntöttek, hogy Cabral fotója hamisítvány, ezért kizárták a pályázatból és megfosztották első helyétől. Cabral a RAW fájlos sztorit azzal magyarázta, hogy a kamera 30 másodperces expóra volt állítva, így ami mozog az nem látszik a képen. A díjnyertes fotón vaku villant a hangyászra, ezért éles az állat a fotón. A villanásra viszont eliszkolt, ezért nem látszik a többi képen, ezért nincs olyan fotó, hogy érkezik vagy távozik.

Szerintem nem ugyanaz az állat van a két képen. Benyilaztam a különbségeket:

marcio-cabralcomp

  1. A preparátum farkán a világos sáv fent végig húzódik, a lenti képen inkább csak a felső rész világosabb. Nem olyan egyértelműen elkülöníthető a csík.
  2. A preparátum faroktövénél van egy világos folt, a díjnyertes képen szereplő állatnál az egész háta világos, nem csak egy foltban.
  3. A preparátum hasánál van egy tenyérnyi folt, a díjnyertes képen ez jóval határozottabbnak tűnik.
  4. A fekete örv a preparátumon felfelé kanyarodik, a díjnyertes képen egyenes.
  5. Az örv alatti világos szőrszálak a preparátumon hosszabbak, leérnek az állat hasáig szinte, a díjnyertes fotón tök másmilyen.
  6. A preparátumon mellső lábán van egy fehér pamacs, ami befedi az ott található fekete csíkot, a díjnyertes fotón nincs ilyen pamacs és a fekete csík végigfut a lábán az állatnak.
  7. A preparátum feje máshogy áll, az orra inkább lefelé néz, míg a pályázati képen inkább előrefelé néz. Egy preparátumot nem lehet állítgatni, az egy merev test. Ez első kézből állíthatom, tekintve hogy tele vagyok vadászbarátokkal és egy preparátor is a jóbarátom gyerekkorom óta.

Nehezen tudom elképzelni, hogy egy nemzeti parkban egy fotós ellopja a bejáratnál kiállított preparátumot egy képre, állítgatja stb.  Mivel a fotós bemutatta a RAW fotót, ezért Photoshop trükkel se lehet megvádolni. Cabral a hírek szerint szemtanúval is szolgált, aki látta hogy jelen volt a hangyász a fotónál.

A fentiekből kiindulva szerintem a fotó nem hamis, és hiba volt megfosztani Cabralt az első helytől. Érdemes ellátogatni a weboldalára, meglehetősen ügyes és tehetséges tájkép-fotósról van szó, úgy vélem egy ilyen szakembernek nincs szüksége trükközésre és a szakmai hitelének rongálására “szaros” 1250 fontért (kb 450ezer Ft).

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Magyar László

    Valóban nem egyezik a két állat, nem értem ez hogy nem tűnt fel nekik, ha egyszer ahogy bemutattad is könnyen belátható. Az mondjuk érdekelne mitől világít zölden a boly, van egy képe az oldalon, ahol több ilyen boly is ugyanígy, vagy még jobban is zöldell az éjszakában.

    • Rufi

      Pattanóbogarak a szentjánosbogarakhoz hasonló fénnyel csábítják a repülő termeszeket, amiket aztán jól megesznek.

      • Magyar László

        Köszönöm!

  • Tamás Hartmann

    Hát én alapvetően ezt az egészet nem értem…
    Szóval ott sem volt a fotózáskor a fotós? Ez olyan, mint megnyerni egy forma 1-es versenyt pilótaként úgy, hogy otthon épp az igazak álmát alussza az ember. És persze utána megóvnak, hogy sárgazászló alatt előztál…vagyis az autód…
    Szóval a beetetés az egedélyezett, de a kitömött állat használata tilos.

  • Rufi

    A két képen más szögből van fotózva az állat, így nem lehet őket egy az egyben összehasonlítani. Cabral fotója alacsonyabb szögből mutatja az állatot, ráadásul egy kitömött állat nem teljesen merev, lehet egy kicsit csavargatni, főleg egy ilyen hosszú fejű és végtagokkal rendelkező állat esetében. Ezen túl a hosszú szőrét is lehet állítgatni és ugye a vízfesték sem ismeretlen dolog. Öt emlősszakértő állapította meg, hogy ez a kát állat ugyanaz, köztük volt egy preparátor és egy olyan, aki ennek a hangyászfajnak a szakértője. Én természetfotósként és egyébként eredeti szakmámat tekintve emlőskutató biológusként nem mondanék véleményt, de megbíznék a szakértőkben, hacsak nem merül fel újabb “bizonyíték”.

    • Meglehet. Azt viszont cáfolnám, hogy a kitömött állat nem teljesen merev. A mai modern preparátumokat műtesttel készítik, amit készítéskor darabokra vagdosnak, és újra összeillesztenek, majd ráragasztják a bőrt, ami rászárad, megköt. A műtest is egy tömör műanyag, ami nem hajlítgatható, ráadásul a bőr is rászárad és megköt, ami nem nyúlik egy hajlítás esetén. Az az időszak, amikor konccal tömték ki az állatokat, már rég elmúlt. https://www.youtube.com/watch?v=8hqzrb5bdvg

      • Rufi

        A szóban forgó preparátum viszont lehet, hogy 30 éve készült, vagy 50, vagy kitudja. A szőre viszont tuti nem merev.

  • Na úgy tűnik nem én vagyok az egyetlen, aki kételkedik a döntésben. Ugyanakkor a cikkben mellékelt levél szerint a döntés végleges, szóval ha Cabral fejen állva személyesen hozza el a képen szereplő élő állatot bemutatásra, akkor sem kapja vissza a díjat. https://petapixel.com/2018/04/30/a-closer-look-at-the-stuffed-anteater-photo-contest-scandal/