Technika: Manuális objektívek

Olcsók. Azt hiszem ez a kulcsszó a manuális objektívek esetében. Persze ez nem mindig igaz, a Tilt-Shift/PC objektívek is manuálisak (legalábbis ami a fókuszt illeti), de közel sem nevezhetjük őket olcsónak. Ellenben sorra dobják piacra az olcsó, de jó minőségű koreai, kínai és a bánat tudja még milyen nemzet gyermekeként létrejövő objektíveket, melyek azon túl hogy manuális fókusz és rekeszállítással rendelkeznek, a hasonló paraméterekkel rendelkező automata társaikhoz képest sokszor harmadáron hozzájuk juthatunk.

Nekem is van egy 8mm-es croppos (nem fullframe gépre való) manuális halszem objektívem, egy koreai Samyang. Az ára rendkívül kedvező volt, és a minősége (építési és képi egyaránt) ezért az árért hibátlan. Megjegyzem a sokat hangoztatott “ezért az árért megfelelő” jelző nálam nem azt jelenti, hogy magyaráznám a tévedésem bizonyítványát, tényleg penge képe van az obinak! Node visszatérve a témára, nem féltem manuális objektívet venni, mert halszemről volt szó, ahol a mélységélesség szinte végtelen, akármit is csinálok, csak a rekeszt kell állítani, de rendszerint azt is f5.6-f8 körüli állásban hagyom többvakus fotózás miatt, így még annyi “gond” sincs ezzel az optikával, mint bármelyik fullextrás, automata társával. Ellenben létezik már 24, 35 és 85mm-es testvére is az én üvegemnek, melyek igen jó, f/1.4-es fényerőt kínálnak. Merthát mi mással foghatnák meg a vásárlókat a koreaiak, ha nem azzal, ami minen fotós álma: kis mélységélesség, fotózás mostoha körülmények között, ergo ütős képek. Van már f/0.95-ös (!!!) fényerejű manuális alapobjektív is a piacon, igaz egyelőre csak mikro-négyharmadra.
Igenám, de a 24, a 35 és 50mm tipikus riportfotó gyújtótáv, a 85mm meg már portréobjektív. Ezek a “szakágak”, főleg a riportfotó, már nem arról híres, hogy időnk lenne a fókusszal bíbelődni. Persze létezik távmérős Leica, egyesek már be is bizonyították, hogy gyakorlott júzer a távmérővel úgy állít élességet, mint a legjobb ultrasonic AF-motorok, de itt most nem távmérős fókuszról beszélünk. A legtöbb ember ráadásul nem is fullframe-es gépen használná ezeket az objektíveket, így számukra nem adott a nagy és világos kereső használata, ami megkönnyítené a kézi fókuszálást.
Elvetendő ötlet akkor a manuális objektív? Vagy van olyan szegmense a fotózásnak, ahol kihasználható a kézi használat és a nagy fényerő? Egyfelől ugye makrózásnál használunk rendszerint manuális fókuszt, de ezek nem makroobjektívek. Maradt viszont a videózás! Merthát mitől ütősebb a DSLR videó a kézikameránál, ha nem a kis mélységélesség és a jobb képminőség miatt? Videózás közben viszont nem használunk autofókuszt, így nagyon jól elvagyunk a full manuál objektívekkel is. Copyright: RedRock Micro (redrockmicro.com)A profibb, videózásra szánt DSLR rig-ek és támaszok a komoly operatőrködéshez használt follow-focus tárcsával is rendelkeznek (ld. képen), ami összeköttetésbe helyezi a hüvelykujjat és a fókuszgyűrűt, így egy ujjmozdulattal állítani tudjuk a fókuszt felvétel közben. A manuális objektívek fókuszgyűrűje meglehetősen széles és kidolgozott, így könnyedén “összepasszintható” a follow-focus tárcsával. Egy szó mint száz, aki sokat videózik, annak igenis érdemes ilyen manuális objektíveket venni. Aki profi, annak amúgyis megéri kifejezetten videózásra használt eszközökre költeni (ne feledjuk a DSLR rig sem olcsó), aki pedig hobbista vagy kezdő, az is jobban jár egy olcsó, de minőségi manuál objektívvel, mintha a kitobjektívvel próbál meg bohóckodni – meg fog lepődni, mekkora a különbség!

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot