Monitorok fotósoknak

Az egy dolog, hogy milyen géped és objektíved van, de az sem elhanyagolható kérdés, hogy min szerkeszted a digitális képeidet. Laptopon? Asztali gépen? Vagy laptopon külső monitorral? Azt kell látnod ami a valóság, de mi a valóság? Pár tipp, hogy színhelyes képeid legyenek.

Sok grafikus nehezen szakadt el a régi, képcsöves CRT monitortól, mert a LCD kijelzők nem voltak az igaziak. Manapság már minden igényt kielégítő LCD monitorokat lehet kapni, de most sem mindegy, hogy min nézzük, szerkesztjük a képeinket.

Mire kell figyelnünk?

Ahány megjelenítő annyiféle kép – akár ezt is mondhatnánk. Aki fotósként dolgozik, és sokszor kerül nyomtatásba a munkája, annak létfontosságú, hogy a monitoron látott kép és a  nyomaton, katalógusban, plakáton látható kép közel azonos legyen. Azért mondom, hogy “közel azonos”, mert miután a monitor egy aktív fényforrás, a fizikai nyomat pedig fényvisszaverő (vagyis passzív) felület, ezért a kettő sosem lesz teljesen ugyanaz. De azért közelíthető.

Elmondhatjuk tehát, hogy a színhelyes képet a professzionális nyomdai vagy fotólabor-nyomathoz viszonyítjuk. Mi van akkor, ha te olyan fotós vagy, akinek a képei sohasem kerülnek nyomtatásra, csak monitoron nézed, interneten publikálod? Először is az van, hogy rosszul teszed, hiszen nincs jobb a színes, szagos, kézzel fogható produktumnál, azt mondom egyszer próbáld ki, hogy a meglátásod, a tudásod, tehetséged és a befektetett idő stb egy fizikailag megfogható végtermékben valósul meg. Jobban meg fogod becsülni. De most vonatkoztassunk el ettől, mert a monitorokról beszélünk. A Te esetedben sem mindegy, hogy az ezerféle ember az ezerféle monitoron mit lát. Nyilván nincs mindenkinek színhelyes monitorja, de ha a képed ilyenen készül, nagyobb eséllyel fognak elfogadható eredményt látni mások, más monitoron.

Milyen monitor való akkor fotózáshoz?

Előre leszögezném, hogy a kapható laptopok és külső monitorok 80-90%-a alkalmatlan erre. Ha mindenképpen laptopon akarsz színhelyes képet megjeleníteni, akkor sajnos a 2-300ezer forintos kategória alatt ne keresgélj. Ha megbarátkozol a tudattal, hogy a laptopra a fotófeldolgozás idejére külső monitort csatlakoztass, akkor már jobb a helyzet. Azt is leszögezném azonban, hogy a különféle Tesco, Auchan, Media Markt, Saturn, Euronics és egyéb áruházláncokban kapható monitorok – meg merem kockáztatni – 99.9%-a szintén alkalmatlan a fotófeldolgozásra.

Ugyanis alapvetően háromféle LCD-TFT monitor létezik, amiket paneltípus alapján különböztetünk meg.

Ezek a következők:

  • TN paneles: profi fotófeldolgozásra alkalmatlan, ez van a laptopok nagy többségében is, és ezeket árulják az áruházláncok. Legkönnyebben arról ismerhető fel, hogy fentről-lentről-oldalról nézve más-más képet mutat: fentről világosat, lentről sötétet, oldalról elszíneződik. Másik jellemzője még az extranagy kontrasztarány (1.000.000:1 és társai)
  • IPS paneles: ennek különféle alfajai vannak, nem mennék most bele. Ezek tökéletesen alkalmasak a fotófeldolgozáshoz. Közel 180 fokos betekintési szögük van, így bárhonnan nézed, ugyanazt a képet mutatják. Alap (nem dinamikus) kontrasztarányuk kb 500:1-hez.
  • VA paneles: C-PVA, S-PVA és társai. Kicsit más, mint az IPS, de fotófeldolgozásra ez is abszolút alkalmas (nem véletlenül az egyik legprofibb monitor gyártó, az EIZO is rak ilyen panelt a monitoraiba).

A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbb boltban ki sem írják, hogy milyen panel van a polcra kirakott monitorokban. Ha ilyet látsz, akkor jó eséllyel csak TN-panelest árulnak, ami nem megfelelő. Ugyanis a komolyabb boltokban, ahol kifejezetten fotósoknak és grafikusoknak árulnak monitorokat, a méret és a felbontás után ez az első adat amit megadnak (lásd a fotós berkekben népszerű Oázis Computert vagy Monitor Gurut).

Azt már tudjuk akkor, hogy vagy IPS vagy PVA paneles monitort vegyünk. Az ár még ebben a kategóriában is nagyon különböző lehet, ugyanis ilyen monitorokat kaphatunk 50-60ezer forinttól 1millióig. Mi a különbség? Az egyik természetesen a méret. A 22-23-24 collos monitorok már az alaphangot képviselik, de árulnak már 30″ fölöttit is. Átlag felhasználónak egy 22-24 collos monitor bőven elég, egy 27 collos már több mint megfelelő.

Különbség még a megjeleníthető színek számában van. Az olcsóbb profi monitorok (ld 50-100ezer közöttiek) az sRGB színtér 90-100%-át képesek megjeleníteni. Ez az egyik legkisebb, ugyanakkor a legáltalánosabb színér, nagyjából egyezik a CMYK-val, amit a nyomdai gépek használnak.

Színterek

A drágább monitorokat már a nagyobb AdobeRGB színtérhez mérik, a legprofibbak ennek a színtérnek a 100%-át képesek megjeleníteni. Átlag fotós felhasználáshoz teljesen felesleges ilyet választani, hiszen se a nyomdai gépek, se az internet böngészők, se a monitorok nagy része nem képes megjeleníteni, ez tényleg csak professzionális grafikai felhasználáshoz fontos.

Magyarul átlag fotós felhasználáshoz elegendő egy IPS vagy PVA paneles monitor, 96-98-100%-os sRGB színtérrel. Ezek a monitorok 60 és 150ezer forint között mozognak, tehát manapság már annyira nem vészes az áruk.

Felmerülhet még, hogy “hagyományos” LCD monitort vagy LED háttérvilágításút vegyünk? A LED monitoroknak kisebb a fogyasztása és szebb a kontrasztja (jobbak, mélyebbek a feketék), ugyanakkor LED világításból is létezik olcsóbb W-LED (fehér LED világítású) és drágább RGB-LED (vörös-zöld-kék LED világítású) monitor. A W-LED monitorok is jók fotó feldolgozáshoz (nekem is ilyen van), de a színterük valamivel kisebb, mint a hagyományos megvilágításúaké, vagy az RGB-LED monitoroké (ez azt jelenti, hogy 95-96% sRGB). Ezt véleményem szerint átlag felhasználás esetén nem kell túl komolyan venni, meggyőződésem, hogy az 1-2% eltérést csak a legszakavatottabb szemek képesek észrevenni.

A kalibrálás

Fontos azonban, hogy attól még, hogy IPS vagy VA (PVA) paneles monitort veszünk, nem lesz rögtön színhelyes is. A monitorokat ugyanis kalibrálni kell, a panel típusa csak arra jó, hogy lehetőséget ad a korrekt kalibrálásra (ugyanis egy TN paneles monitort nem lehet rendesen kalibrálni). Ha már profi monitort vettünk, ne sajnáljuk a pénzt a műszeres kalibrálásra, ugyanis szemmel meg tapasztalatból kalibrálni egy egyszerű ábra vagy mintafotó alapján nem megfelelő. A jobb szaküzletekben van kalibrációs lehetőség (5-10ezer forint), kérni kell a monitor mellé, de vehetünk mi magunk is monitorkalibráló eszközt (Sypder, ColorMunki stb), ugyanis kalibrálni nem csak egyszer szükséges. Az LCD monitorok is véges életűek, folyamatosan változik a képük, ezért bizonyos időközönként kalibrálni kell őket, komolyabb grafikai stúdiókban 2 hetente kalibrálnak, nekünk, átlag fotósoknak elég 3 havonta, félévente. Ez úgy működik, hogy egy mérőműszert cuppantunk a kijelzőre, ami addig dolgozik, amíg be nem lövi a monitor helyes beállításait, ebből létrehoz egy színprofilt, majd ezt kell beállítani az operációs rendszerben alapértelmezett monitor profilként.

A jól kalibrált monitor minden értéke a zöld sávban marad.

Sokan azt mondják, hogy az adott monitort mindig az azt használó számítógéppel kell összekalibrálni. Ez valaha igaz volt, de mára már elavult információ, ugyanis az újabb monitorok már nem analóg módon csatlakoznak a géphez, hanem digitális csatlakozón keresztül, a digitális jel meg ugye 0 és 1 elemekből áll, ami minden gépen ugyanaz lesz. Elég tehát a szakkereskedésben kalibráltatni az újonnan vett monitorunkat, majd hazavinni a kapott színprofilt (1db pár kilobájtos fájl), és telepíteni az otthoni gépünkre. A különbség nem hogy emberi szemmel nem látható, de műszerrel sem mérhető. Kivételt képez ez alól az olyan laptop, amin nincs HDMI csatlakozó, csak VGA monitor kimenet, ugyanis utóbbi analóg jelátvitelű, tehát ebben az esetben vigyük el a laptopot is monitorvásárláskor/kalibráláskor.

És hogy milyen márka? Ez már egyénfüggő, fotós berkekben a legnépszerűbbek a Dell monitorok kedvező áruk, és kitűnő teljesítményük miatt, a csúcskategória az EIZO, a NEC, a LaCie, de népszerűek még az LG, a Green, a BenQ, a HP, az ASUS és esetleg a Samsung monitorok is.

Ha mindenképpen csak laptopot akarunk használni, feltétlenül érdeklődjük meg a gyártónál, hogy mely típusokba szerelnek komolyabb kijelzőt. A MacBook Pro-k, illetve a HP és a Lenovo egyes típusai rendelkeznek komolyabb kijelzővel, ám a laptopok döntő többsége TN paneles.

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • Hegyi Zsolt

    Kedves cikkíró, az írásodban több komoly pontatlanság van, amit érdemes lenne újragondolni és javítani.
    1. hogy kerül a cmyk az rgb színpatkóba?
    2. az a monitor, ami még az sRGB-t se tudja, az legfeljebb karakteres üzemben szövegbeírásra alkalmas, képet nézni sem, nem hogy fotóra.
    3. A monitort szaküzletben saját gép nélkül kalibráltatni semennyit se ér, mivel a kalibrálásnál értelemszerűen a SAJÁT számítógéped videokártyáját kalibrálod a SAJÁT monitorral, e kettő pedig a gyártás szórása okán egyedi, épp ezért van szükség kalibrálásra. Hiába kalibrálod a bolti géphez a megvásárolt monitorod, ha hazaviszed, annak köze nem lesz a te otthoni gépedhez.

    • Szia,
      1. láthatod a fenti gamut ábrázoláson, helyenként kilóg a CMYK az RGB-ből, de nagyjából lefedik egymást. Ezt írtam a cikkben is.
      2. nekem is olyan monitorom van, ami AdobeRGB-t nem tud, de még sRGB-t is csak kilencvenakárhány százalékban, mégis tökéletesen alkalmas fotófeldolgozásra, eddig nem volt problémám vele. Ok nem a Coca-Colának és a T-Mobile-nak dolgozom, ahol a vörösnek/magentának olyannak kell lennie ami az arculatkönyvben színkód szerint le van írva, de rengeteg munkám jelent már meg printben, különféle verziókban a magazintól a plakátig és eddig nem csalódtam a monitoromban.
      3. ez nem én találtam ki, ott mondták ahol kalibráltattam a monitort. Szerintük az analóg jelátvitelnél volt jelentősége a saját gép-saját monitornak, ma már digitális az összeköttetés a gép és a monitor között, tehát 1 és 0 értékek vannak, ami mindenhol 1 és 0, épp ez a lényege a digitális jelátvitelnek. De még egyszer mondom, ezt nem én találtam ki, hanem egy grafikai monitorok értékesítésére szakosodott szaküzlet eladója.

      • pauger

        A 3-ik ponttal egyetértek… Mivel ha egy pendrive-ra két külön gépen másolsz adatot, mindkettő ugyanazt írja rá, nem téved egyik sem a másikhoz képest. Ha kiküld a videókártya a 3. sor 27. pixelére egy #777777 -t, akkor azt a monitor dolgozza fel, hogy milyen legyen (remélhetőleg szürke lesz, és se nem piros, se nem zöld, se nem kék)…

        • Ricsi

          A baj az hogy ha hazaviszed a monitort és neon fénynél nézed akkor már újra kellene kalibrálni mert mást fog mutatni halogén fénynél és természetes fénynél is. Persze én sem kalibrálom minden nap hatszor de havonta egyszer meg szoktam tenni. (amit én használok kalibrálásra az a colormunki photo, ez tud monitort, nyomtatót és azt hiszem projektort is bár azt még nem csináltam)

  • Patrol

    Sziasztok,

    Nekem most aktuális ez a téma.
    Ezt a monitort néztem ki: http://www.dell.com/hu/p/dell-u2312h/pd
    Elvileg a monitor színskálája a CIE1976 (az NTSC színtér 82%-a) és a CIE1931 (72%-a) szabványon alapul.

    Szerintetek ez megfelelő?

    Köszönöm

    • Szia, nekem is ilyen van itthon és szeretem, de nem tökéletes. Ha nem kell ultraprofi felhasználáshoz akkor elegendő lesz, de komoly teljesítményt nem szabad várni tőle. Olyan monitor ami valóban tökéletes fotófeldolgozáshoz 130 de inkább 150ezer Forint alatt nem létezik.

  • divattrend

    Hello,

    Hogy
    tudjátok azt megoldani, hogy a képen látható (nem papíron, digitálisan) szín
    megegyezzen a valóságban láthatóval?

    Női
    ruhákkal foglalkozom (xlruha.hu), az lenne a cél, hogy a ruhák színei úgy jelenjenek meg a képen, mint a
    valóságban.

    Nem
    vagyok szaki, próbálok folyamatosan utána olvasgatni, így

    szereztem
    be a következő dolgokat (uniós pályázatból):

    – monitor: eizo flexscan ev2416w

    – X-Rite ColorMunki Smile monitor kalibráló

    – datacolor spydercheckr 24

    – adobe lightroom 5

    – Fujifilm XQ1 fényképezőgép

    A
    monitor kalibrálva van. Leírás szerint a színkártyával elkészítem a profilt lightroom és a spyderchecker
    segítségével. Mégis van

    néhány
    problémás ruha, aminek a színei egyáltalán nem olyanok a képen, mint a valóságban. A többi kép egyezik a valósággal,
    tehát gondolom a monitor jól van beállítva, főleg, hogy nem apró árnyalat különbségről van
    szó.

    A
    fényképezésnél szürke színkártyát is használok a wb miatt, de egyszerűen nem működik a dolog, a környezet, a próbababa színe, mind stimmel de a
    ruha színe nem egyezik. A megnevezhetetlen
    kékes-zöldes árnyalatokkal van probléma.

    Lightroomban
    a színbeállítás „csúszkákkal” meg tudom közelíteni, de még így is nagy a különbség.

    Mit
    csinálhatok rosszul?

    Fényképezőgép
    nem a legtökéletesebb, de azt hittem a színkalibráló kártya azért van, hogy elintézze a dolgot.

    Remélem
    érthetően leírtam a problémát, kérdezzetek nyugodtan, ha kell még infó.

    Ha
    tudtok segítsetek, mert már megőrülök.

    Előre
    is köszi.

    • divattrend

      Ezt kihagytam, világítás: König KN-STUDIO80 összecsukható soft box készlet:
      Az izzók színhőmérséklete 5500 Kelvin fok. Izzó: 70 W (max 350 W-nak megfelelő) x2

      • Itt lesz a probléma. A fent megjelölt energiatakarékos lámpa a LED mellett a legrosszabb színspektrumu tipus(cri index). Vaku vagy halogen kell. Hiába 5500K ha a szinspektruma tele van tuskekkel. http://www.lightbulbmarket.com/files/1974975/uploaded/Light%20Spectrum%20by%20light%20type.png

        • divattrend

          Köszi, nagyon hasznos infó. Nem gondoltam volna, hogy még ilyenekre is figyelni kell. Kipróbáltam a fényképezőgép beépített vakujával is (tudom nem profi), de nem volt értékelhető változás. Szétnéztem a webáruházban, van e27-es foglalatú halogén izzó fotózáshoz? Létezik ilyen?

          • Igen van, a stúdióvakuk modellfény izzója többnyire e27-es és védőburás halogén. Rendszerint milyen színekkel van a baj a ruháknál?

          • Még arra figyelj, hogy ha halogén izzót veszel, fel ne gyújtsa a softboxot! Lényegesen több hőt termel és az energiatakarékos szetthez gyártott kínai boxok nem biztos hogy bírják a hőt!!!

          • divattrend

            Régebben a lilával is volt probléma, de amióta megvan a kalibrált monitor, valósághű az is. Most már csak a kék és zöld közötti árnyalatokkal van gond, amit szabad szemmel nézve sem tudsz leírni, hogy milyen. :)
            Igen, pont ma de. gondolkodtam ezen, hogy az ügyfelek többsége pl. notebook-on netezik. De talán jobb, ha a kiindulásnál van egy normális kép és az lesz “rerontva” egy kékes laptop monitorral, mint ha alapból egy nem színhű kép lesz tovább rontva.
            Azóta láttam a neten pl. villanj körtét, Kathay E-27 villanófejet, amik e27 foglalatúak, igaz, hogy a gépemnek nincs vaku papucsa, sem szinkronizálni nem lehet, de azt olvastam, hogy villanó fényre is fel villan.

          • És azért itt van más probléma is. Ennél a fotónál például visszaver a sárgás padló, vagy bezavar az árnyékos részen az energiatakarékos főfényhez képest a helyiség sárgás alapvilágítása a környezeti fény. Mivel feljebb már kevésbé tapasztalható, ezért valószínű a padló a ludas. Ezért fotóznak mindig fehér háttérpapíron. Nem csak azért mert könnyebb kivágni, hanem azért is hogy ne verődjön vissza a temrékre színes fény.

          • divattrend

            Van néhány kép ami megmaradt a szobámban fotózásról, akkor még nem volt stúdió világításom, sem hátterem, ez a kép is olyan. Most már besötétített szobában fotózunk, van fehér és fekete hátterünk is.

  • Gábor

    Hello! Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy milyen monitor kalibráló eszközt érdemes venni? Most kezdtem nézegetni és 30e-től 150-ig van bőven.

    • Az olcsóbbak csak monitort tudnak kalibrálni, a drágábbak monitort és projektort, a még drágábbat nyomtatót is. Előbbiek jellemzően koloriméterek, utóbbiak a nyomat-alapú kalibrálás miatt spektrofotométerek, ami egy jóval drágább kategória.
      Van olyan, ami folyamatosan méri a környezeti fényt és igazítja hozzá a monitor fényét (nekem is ilyen van, X-Rite i1 Display), ennek például állandóan csatlakoztatva kell lennie a géphez és ott csücsül az íróasztalon, ugy azt lássa amit a felhasználó lát.