5 tipp portréfotózáshoz

Peter Hurley színészekről, celebekről és vállalatvezetőkről készít portrékat. Szerinte az a probléma az emberekkel, hogy portréfotózáskor pózolnak, de sajnos fogalmuk sincs hogyan tűnjenek valóban természetesnek…

…sok esetben még a profi modellek sincsenek tisztában azzal, hogy mit csináljanak, ha nem csiricsáré, dögös pózokat és arcokat kell felvenni, hanem természetesen kell kinézni. A fotós dolga ilyenkor “átprogramozni” őket.

Íme 5 tipp, ami ebben segítségedre lehet:

Áll a kamera felé. Az emberek gyakran hátrahúzzák az állukat, behúzzák nyakukat, amikor fotózzák őket, így az áll beleolvad a nyakba, a nyak széles lesz, a tokák előkerülnek. (ez valószínűleg azzal lehet összefüggésben, hogy kihúzzák magukat és ilyenkor automatikusan az állukat is hátrahúzzák). Nincs más teendőd ilyenkor, mint azt kérni, “tolja az arcát a kamera felé”. Oldalról ez úgy néz ki, mintha E.T.-t imitálná az alany, de szemből letisztul a nyak és az állcsontok vonala.
A kérdés csak az, hogy hogyan barátkoztassuk meg az alanyt ezzel a természetellenes pózzal. Hurley szerint a legegyszerűbb készíteni előtte-utána fotót, és megmutatni az alanynak a különbséget, hogy bátorítsuk őt. “Érzésre furcsa, de jól néz ki – csak csináld bátran”. Ha oldalról fotózzuk az alanyt, azt kell mondani neki, hogy “tolja a fülét a kamera felé”.

"Azt mondom az alanynak, hogy tolja az arcát a kamera felé."

Mutasd a szebbik feled. Az emberek arca nem tökéletesen szimmetrikus, és az egyik oldal mindig fotogénebb, mint a másik. Hogyan találod meg, hogy melyik a szebbik fele? Sok ember öntudatlanul is megmutatja neked azzal, hogy a szebbik arcfelük oldalán fésülik a hajuk választékát. Persze ez frizurafüggő. Viszont a legtöbb embernek az egyik szeme nagyobb, mint a másik, ahhoz, hogy kiegyenlítsük a különbséget, Hurley szerint meg kell kérni az alanyt, fordítsa picit az arcát, hogy a kisebbik szeme legyen közelebb, a nagyobbik szeme távolabb a kamerától. “A legtöbb esetben úgy fotózom, hogy a kisebbik szem van elől és megkérem az alanyt, hogy kissé bólintson a fejével, így kénytelen kicsit felfelé nézni és jobban kinyitni a szemét.”

Clint Eastwood üzemmód. Hurley szerint az emberek mindig jobban néznek ki, ha kissé hunyorítanak. A hangsúly itt persze azon van, hogy “kissé” – ne szorulásos arcot kérjünk az alanytól. A trükk az, hogy csak az alsó szemhéjjal hunyorítson, mint ahogy Clint Eastwood tette A Jó, a Rossz és a Csúf filmben. “Véleményem szerint a félelem és a bizonytalanság a szemekből ered. Ha valakit magabiztosnak akarunk láttatni, kérjük meg, hogy kissé hunyorogjon”

"A legtöbb embernek jól áll, ha kissé hunyorít."

Nevess! A legtöbb ember hamis mosolyt próbál magára erőltetni összehúzott ajkakkal, vagy úgy összeszorítják a szájukat, mintha a létezés titkát próbálnák magukban tartani. Hurley célja, hogy az alanyait magabiztosnak, de megközelíthetőnek ábrázolja. “Elmondom nekik, hogy hagyjanak egy kis rést az ajkaik közt, annyit csak amin keresztül lélegezni tudnak. Ahogy a szemekből a magabiztosság, az ajkakból a megközelíthetőség sugárzik.”

Ahhoz, hogy arckifejezések sorát kapja, Hurley néha követhetetlen utasításokat ad. “Szeretem azt mondani az alanynak, hogy ‘nézz zavarodottan’, amit ha megpróbálnak rendszerint nevetés lesz a vége, és ez általában megfelelő.” Gyakorlatilag nem számít mit mondasz nekik addig, amíg az kevésbé öntudatossá teszi őket. “Az emberek képtelenek azzal törődni, hogy hogyan áll a szájuk, ha azt kérdezed tőlük mi volt az eredménye a tegnapi meccsnek.”

Komponálj! A portré legfontosabb vizuális eleme a szem. Hurley a harmadolás szabályai szerint komponálja portréit. Ez a kompozíciós szabály azt jelenti, hogy ha a kész portrén húzol egy amőba-tábla mintát, a potré legfontosabb elemei a vonalak metszéspontjaiban lesznek. Hurley annyira közel megy az alanyaihoz, hogy a fejtető gyakorta ki is kerül a képből. “Ha azt akarom, hogy a fejtető is a képben legyen, többet mutatok a mellkasból, hogy a szemek mindenképpen a felső harmadolóvonalon maradjanak.”

Végül de nem utolsó sorban meg kell tanulni, hogyan vegyük rá az embereket, hogy kényelmesen érezzék magukat egy kényelmetlen helyzetben. “90%-ban terapeuta, 10%-ban fotós vagyok” – mondja Hurley. Ha minden kötél szakad, mondj valami vicces kifejezést. “Én azt mondom: ‘Ne nézz rám ilyen szerencsétlenül’ Ha ez sem csal mosolyt az arcukra, akkor komoly gondjaid lesznek a fotózás során.”

Végezetül néhány előtte-utána fotó. Ahogy Peter Hurley dolgozik:

Forrás: The New York Times – Gadgetwise

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot