Stúdióvaku vagy rendszervaku?

Egy ideje foglalkoztat a dolog, hogy mikor és hol érdemes stúdióvakut használni, és meddig elég a rendszervaku. Előnyök, hátrányok, teljesítmény, variálhatóság…. Ennek járok utána.

Manapság egyre jobban terjed a kreatív rendszervakus fotózás, egyre több rádiós kioldót, fényformálót, kiegészítőt árulnak a kisvakukhoz. Ugyanakkor a stúdióvakuk is egyre olcsóbbak hála a kínaiaknak és a koreaiaknak, nem csak maguk a vakufejek, de a szettek és nem utolsó sorban az hordozható akkumulátorok is, melyek révén helyszínen, hálózati áramforrás nélkül használhatjuk stúdióvakunkat.

Az első dolog amire az átlag fotós gondol, hogy a kis rendszervaku jóval gyengébb, mint bármelyik stúdióvaku. Ez azonban nem teljesen így van, de nem könnyű összehasonlítani őket, mert a rendszervaku teljesítményét kulcsszámban (GN – guide number) mérik, a stúdióvakuét pedig wattszekundumban (Ws). A rendszervakuk kulcsszámát is rendszerint kétféleképpen adják meg a gyártók, van aki szabvány ISO 100, 35mm-es zoomállásban (pl Nikon), van aki maximális zoomállásban (pl Canon). Mivel a zoom-maximumok eltérőek lehetnek (hiszen van olyan vaku aminek 80mm, van aminek 105mm, és van aminek 200mm a max zoomállása, tehát a vakufej legszűkebb villanási szöge), ezért a max zoomálláson mért érték, sokszor nem ad alapot az összehasonlításra. Azt azért érdemes tudni, hogy minél inkább szűkítjük a villanási szöget, annál több lesz a megvilágított területre eső fényünk, hiszen a vaku a rendelkezésre álló fénymennyiséget egyetlen szűk pontra fókuszálja. Ugyanez persze fordítva is igaz, minél nagyobb területet világít be a vakunk, annál kevesebb lesz az egy pontra jutó fényünk.

Emiatt találták ki a gyártók a 35mm-es szabvány zoomállást, ami egységes, így a vakuk teljesítménye összemérhető. Az már más kérdés, hogy a gyártók mennyire lódítanak a kulcsszám megadásával, de alább láthattok egy táblázatot egy független teszt eredményével. A sötét csík a műszeresen mért kulcsszám, a világoskék a gyártók által megadott. Mindezt egységes ISO 100, 35mm-es zoomállásban:

A táblázatból láthatjuk, hogy jelenleg a piacon a legerősebb vakuk a Nissin Di-866, a Nikon SB-800 és a Canon 580EX II. De mennyire erősek ezek a vakuk egy stúdióvakuhoz képest? Komoly laboreredményeim nincsenek, de összemértem egy Canon 430EXII fényerejét egy 300Ws-os stúdióvakuéval. Egy Minolta fénymérőt használtam, ami azt mutatta, hogy a 430EX 105mm-es zoomállásban ugyanolyan erőset villan, mint a 300Ws-os standard reflektor feltéttel. Ha a stúdióvakura beauty disht teszünk, az kb 1 FÉ-vel levesz a fényerejéből, ez a 430EX-nél kb a 24-35mm-es zoomállást jelenti, tehát a 430EX széleslátószögű állásban akkorát villan, mint egy 300Ws-os vaku 40cm-es beauty dish-sel. Az eredmény számomra meglepő volt, hiszen pl. a 320Ws-os stúdióvakuk meglehetősen népszerűek, holott az erejük kb pariban van a Canon 580EX vagy a Nikon SB-800 vakukéval.

Mondanák sokan, hogy a stúdióvakura rengeteg fényformálót tehetünk, de az a nagy helyzet, hogy rendszervakukhoz is gyártanak már mindenféle softboxot, ernyőt, brollyt, beauty-disht és még sorolhatnám, sőt lehet kapni olyan adaptert is, amivel Bowens bajonettes fényterelőket használhatunk rendszervakuval. A különbség annyi, hogy a stúdióvakuk villanócsöve 180 fokban szórja a fényt, a rendszervakuk feje pedig inkább előrefelé, ám ezt, ha nem is 100%-osan, de kiküszöbölhetjük a diffúzor kupakkal, ami oldalirányba is szórja a fényt.

Ezek tudatában szerény véleményem szerint kijelenthetjük, hogy 200-300Ws alatt nem igazán érdemes stúdióvakut venni, mert a kis rendszervakuk többsége nagyobb teljesítménnyel bír, és hát ne feledjük, ceruzaelemmel működnek, picik, könnyűek és olcsók (főleg a kínai manuális vakuk).

A problémák ott kezdődnek, ha a napsütést, erős környezeti fényt szeretnénk túllőni a vakukkal. Ekkor egyetlen rendszervaku már kevés lesz, ha nagyobb fény kell, meg kell sokszoroznunk a kisvakuk számát, de így már korlátozott számú fényterelőt használhatunk. De még mindig ott az ernyő, a brollybox (ernyőbox), és a derítőlapra villantás, ha lágy fényt szeretnénk. Ilyen szituációban azért már kényelmesebb megoldás egy 800-1200Ws-os stúdióvaku, amivel könnyedén túllőhetjük a környezeti fényt, és nem kell nyűglődni a fényterelőkkel, kioldókkal, felfogatással. Ugyanakkor gondolnunk kell a mobil áramforrásra, ami extra költség, így mégiscsak érdemes végiggondolnunk, hogy melyik az olcsóbb, egy nagyteljesítményű stúdióvaku külső vagy beépített akkumulátorral, vagy 3-4 manuális rendszervaku olyan adapterrel, amivel csokorba lehet fogni őket.

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • rockjano

    “Az eredmény számomra meglepő volt, hiszen pl. a 320Ws-os stúdióvakuk meglehetősen népszerűek, holott az erejük kb pariban van a Canon 580EX vagy a Nikon SB-800 vakukéval.”

    Már elnézést de ez úgy marhaság ahogy van. El kell felejteni a zoommolást ha nagyon keskeny reflektort rakunk akkor a stúdió vaku is messzebbre villan persze. Van egy rakás stúdió vakum és rendszervakum is. Be kell tenni mindkettőt kb. hasonló méretü softboxba és azonos távolságról lemérni fénymérővel. Az eredmény az hogy a csúcs rendszervakuk SB 800 – Canon 580EX vagy egy olcsó,Yongnuo 560 kb. ugyanakkorát villan és az kb. 80W-os stúdióvakunak felel meg. Tehát kb. negyed akkorát villan mint egy 300-as vaku és nyolcadát a 600-asnak.

    Ha mobilban akarok dolgozni van olyan fejem amire 3 rendszervaku tehető (mint a felső kép) az már elég szép nagyot villan de még az sem egyenlő egy stúdióvakuval csak majdnem.

    jano

    • Ki fogom próbálni!

      • rockjano

        OK :-)

        Ez egy örök gond egyébként. Mobil stúdió vakuszettem nekem sincs az Elnikrom Quadra nagyon jó de irreálisan drága. Vannak hasonló kínaiak de azt meg még nem mertem.

        A Mikrosatnak vannak most nagyon jó cuccai de szerintem elég drágán adják.

        Így rendeltem az E-Bayről 2 YN 560II strobist vakut..nagyon klasszak és van mellé SB800-SB600-SB24 és egy régebbi YN 460-asom.

        Vettem 2db 3 vakut tartó fejet és 90×90-es esernyő softboxot amibe kényelmesen beleférnek. 3db ilyen 80-90 W/s-es vaku azért már villant akkorát ami egy kisebb csoportot is bevilágít (a napfény ellen még persze kevés ahhoz bővne 1000W/s fölé kell menni és az már nagyon drága)

        Nem rossz és kényelmes az hogy elemekkel megy viszont a 3db vaku már elég nagy és kicsit kényelmetlen szóval ez sem tökéletes megoldás, de jobbra most nekem sincs keretem :-)

        Hali
        jano

        • Na kipróbáltam. Ernyőbe és belső diffúzorral is ellátott softboxba villantva egyaránt. Nem állt messze az eredmény a fent leírtaktól. A 300Ws-os vaku mindkét fényformálóval 1 – 1 1/3 FÉ-el produkált nagyobb teljesítményt, mint a Canon 430EX II ugyanezekbe a fényformálókba villantva, ugyanolyan távolságról. Ez azt jelenti, hogy egy 580EXII ami kb fél fényértékkel erősebb a 430-nál, már közelítő eredményt ad, egy Nissin Di866 ami jelenleg a legerősebb rendszervaku meg méginkább. Két db 430EX-et használva meg ugyanazt kapjuk, mint amit egy 300Ws-os vaku tud.

          • rockjano

            Hmmmm….. hát ez azt jelentené hogy a 430Ex 120-150W-osnak felel meg ez szerintem nem igaz. Amivel én próbálkoztam az Nikon SB800 – SB24 ezek pont azt tudják mint az 580EX kb. (jó lehet egy-két tized különbség de nem több tudtommal)
            Ja persze én Nikonos vagyok ezért Canon vakum sajnos nincs :-(

            Van SB600-asom az kb 1/2 blendével gyengébb (mint a 430EX) van két Youngnuo 560II ezek szintén az SB800-SB24-580EX kategóriában vannak. Fénymérővel méregettem őket ugyanabban a hotshue softboxban (kisvakus softbos) ráadásul van 4 különböző méretem belőlle és mindegyikben ugyanazt adja egymáshoz képest pont ott vannak ahol lenniük kell.

            Van ilyen bowenses kisvakus foglalatom amelyikkel nagy stúdió boxot lehet tenni kisvakura. Ezekbe tettem a kisvakukat és azonos távolságról állványra csipesszel rögzített fénymérővel méregettem őket (Polaris fénymérő).

            Stúdió vakum van 7db. Kínai 600 és 800W/s-os 3db régebbi Mikrosat 500W-os és kettő 230W-os kínai szintén.

            Teljesen azt hozza mindegyik amit hoznia kell annyi hogy a Mikrosatos (koreai) az egy kicsit erősebb mint a kínai tehát az 500W-os hozza azt a fényt mint a kínai 600-as. (de nem többet)

            Ennek alapján nekem teljesen az jött be hogy a legerősebb kisvakuk (Nikon SB800-900, Canon 580EX az max 100W/s-nek felel meg de inkább a 80 a reális).

            A 600W-os vakuim bizony kb. 3 blendével tudtak többet ami azért nagyon sok. Ezt sokszor lemértem mert én is mobil szetten gondolkoztam és sokszor ütköztem a kisvakuk gyenge fényének problémájába…

            Az is lehet hogy a 300W-os vakud ha nem annyira márkás nem hoz ám 300W-ost csak mondjuk 250-et…

            Nem tudom most a guide számokat de nem hiszem hogy egy Canon 580EX és egy SB800-as Nikon vaku közt jelentős különbség lenne. Azt tudom hogy a Youngnuo 560-as az egy hajszálnyival gyengébb csak mint az 580EX (annak a koppintása) 1-2 tized a különbség és abból kettőm is van és ugyanazt tudja mindkettő (imádnivalóak egyébként 20e Ft-ért nagyon jók)

            jano

          • Hanungen

            Biztos igazad van, nem a Ws a mérvadó, hanem a kulcsszám. Egy M-el kezdődő kínai vaku 400Ws-os csak 32,8 kulcsszámú (a műszaki adatlapon zárójelben egy 42-es is szerepel a kulcsszám mögött), az 580EXII meg 39 (ami a cikkben is olvasható)
            De mondjuk egy Bowens 400Ws vaku 76-os kulcsszámú.

            Lesz különbség, nagyon is sok!

            A Ws az egy teljesítmény, egyes vakuk szarabbul, mások (minőségiek) jobban hasznosítják az energiát – nem veszik el útközben az (áramkörökben) – egyszerű hasonlat, van olyan benzinmotor ami hasnlnó körülmények között (pl tesztpadon) kevesebbet eszik benzinből, mint egy ugyanolyan lökettérfogatú másik motor… Kostrukció. A minőség itt jelentkezik.