Objektívek új mérőszáma a DxO-n: Érzékelt Megapixel

A DxO úgy döntött, hogy megkíméli a halandó fotósokat az MTF táblázatoktól, és olyan mérőszámot dolgoz ki, ami összehasonlítható módon szemlélteti egy objektív élességét.

Az MTF ábrákat széleskörűen használják egy objektív élességének bemutatásához ám az azoknak, akik nem optikai szakemberek, meglehetősen rejtélyesek. Ezeknek az embereknek találta ki a neves tesztlabor, a DxO az új mérőszámukat, melyek egyetlen értékbe sűrítik egy objektív képrajzának minőségét, melynek neve Perceptual Megapixel, vagyis az Érzékelt Megapixel.

Az új rendszer szándéka az, hogy egy objektív teszteredménye intuitívabb legyen, így közérthető megapixelszámban adja meg az értéket, melynek eredményeképp a fotósok foglalkozhatnak a képeikkel, ahelyett hogy tudományos tesztek eredményeit kelljen bújniuk.

Az Érzékelt Megapixel szám megmutatja azt az ekvivalens értéket, amit egy adott gépváz és objektív kombinációjával tapasztalhatunk. Ugyanúgy, ahogy különböző szenzorméretű vázak különféle gyújtótávolság szorzót eredményeznek, a szenzoroknak is különféle “felbontása” lehet különböző optikai minőségű objektívekkel használva. Nyilván nem a tényleges felbontásról beszélünk, hanem egyfajta – nincs rá jobb szó – érzékelt felbontásról. Ez azt jelenti, hogy ha egy vacak objektívet tekerünk egy csúcsminőségű, nagyfelbontású vázra, akkor a képünk mérete ugyan nagy lesz, de a kép élessége meg fog egyezni egy kisebb felbontású vázéval, amire kiváló optikát teszünk.

Például, ha egy 24 megapixeles vázra olyan objektívet rakunk, ami csak 18 megapixel érzékelt felbontást tud produkálni, akkor a kép élessége ugyanolyan lesz, mint egy 18 megapixeles fényképezőgép fotójáé, amire tökéletes képminőségű optikát raktunk fel.

A tesztelések ideje alatt a DxO több mint 2500 kamera-objektív kombinációt próbált ki. Ez idő alatt arra a következtetésre jutottak, hogy átlagosan a gépvázak gyári felbontásának 45%-a veszik el az objektívek optikai tökéletlensége miatt.

Itt van például az 5D Mark II tesztje két objektívvel. Látható, hogy hiába a 21 megapixel, ha a hozzá csatolt objektívek nem tudják ezt kihasználni. (mellesleg az is lejön a táblázatból, hogy a Sigma 35/1.4 még a Zeisst is veri élességben)

 Alább pedig egy másik táblázat, mely megmutatja, milyen drasztikus a különbség egy jó és egy gyengébb minőségű objektív használata esetén. Az olcsó Samyang 35mm f/1.4 objektív például szépen teljesít, ha egy régi 5D-vel használják, de ha egy nagyobb felbontású, és emiatt kisebb pixelméretű szenzorral ellátott 7D-re csavarják, akkor kevesebb, mint a fele az érzékelt megapixel ahhoz képest, amire a 7D képes lenne!

Ebből is látszik, hogy a kamera messze nem minden, ha technikába ruházunk be, inkább az objektívekre áldozzunk többet és ne a gépvázra!

Forrás: DxOMark.com

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • flash-

    A Felbontás sem minden..nézzetek már igazi fotográfusok által készített képeket..
    baromira nem tűélesek,de nagyon jó a téma jó a kompozíció és ez mind passzol a szinekkel és nyerik velük a nemzetközi díjakat..
    Akinek nincs művészi érzéke annak csak az élesség buzulás marad,de azok a képek hiába élesek,élettelenek.

    • Nem mondtuk hogy a felbontás és az élesség minden lenne. De ha megnézed az igazi fotográfusok sem vacak objektívvel fotóznak, talán mert szeretnék, hogy élesek legyenek a képeik. Az hogy egy-egy kép életlen és mégis jó, az egy dolog, de ettől még egy fotós alapvető igénye szerintem, hogy a képei – ha úgy akarja – élesek legyenek. Ezen felesleges is vitázni, semmi köze a művészi érzékhez. Azt is balgaság lenne kijelenteni, hogy az igazi fotográfusok összes képe életlen lenne, mint ahogy az is merész állítás lenne, hogy egy reklámfotót, enteriőrfotót, reprót stb el lehet adni életlenül, mondván, hogy “dehát kéremszépen, nincs magának művészi érzéke? Azért nem lehet kivenni a feliratot a terméken, vagy azért nem látszik a bútor textúrája, mert én művész vagyok” Szóval az ilyen kategorikus kijelentésekkel csak óvatosan, egy objektív feloldóképessége épp annyira fontos, mint az érzékelő dinamikatartománya, mert ha nem is minden alkalommal, de gyakran szükség van rá.