Színhelyes webböngészők

Felmerült már ez a kérdés itt a blogon, olvasói kérésre röviden be is számolnék mire érdemes odafigyelni, ha neten nézegetünk és publikálunk képeket. A jó hír, hogy a modern webböngészőkkel már nem igazán lesz gondunk.

Minden fotós egyik legnagyobb nyűgje, hogy az otthon finoman beállított, retusált fotót a nézőközönség mindenféle-fajta megjelenítőn nézi, és mindenki más képet lát. Egy olyan kép, ahol a sötét tónusokban még van finom kis részlet, egy kontrasztosabb TN-paneles monitoron simán bebukhat feketébe, de ugyanez igaz a világos részekre is, amik könnyen kiégnek. Ezen sajnos nem nagyon lehet segíteni, csak bizakodhatunk, hogy egyszer széles körben is elterjednek az IPS és VA paneles monitorok (vagy ezek valamilyen olcsóbb utódai), leváltják a TN-eket és akkor mindenki viszonylag normális körülmények között láthatja például a net képanyagát. Közel úgy, ahogy a fotós is szerkesztéskor.

Van – vagy inkább volt – egy másik szűk keresztmetszet is, ez pedig a webböngésző, amiben ugye a neten lévő képeket, vagy akár weboldal grafikákat nézzük. Nemrégiben azt hallottam, hogy jelenleg sajnos csak az Internet Explorer képes a korrekt színmenedzsmentre, a Firefox még kisebb sufnituninggal rávhető, de a Chrome és a Safari egyáltalán nem képes színprofilokat kezelni. Utánajártam ennek valamelyest, és arra a megállapításra jutottam, hogy ez régi információ lehet, ugyanis már a Firefox és a Chrome is egy ideje képes színprofilokat kezelni. Mit jelent ez? Azt, hogy képesek az sRGB, AdobeRGB és ProPhoto RGB színterek megjelenítésére is. Persze ha a monitorunk nem képes az AdobeRGB színtér megjelenítésére, akkor nem fogunk különbséget látni, annak az időszaknak viszont vége, hogy ha egy fotót AdobeRGB színtérben rakunk fel a netre akkor az fakó, színtelen formában lesz látható (mert ugye sokan ilyen színtérben szerkesztik a fotóikat és előfordul, hogy elfelejtik átkonvertálni sRGB-be neten publikálás előtt). Ha a képet AdobeRGB színtérben töltjük fel és wide-gamut monitoron nézi valaki, akkor a teljes színspektrumot látni fogja. Ha olyan monitoron nézik, ami csak sRGB-t tud megjeleníteni, akkor sincs nagy vész, ugyanúgy színes-szagos lesz a fotó, csak épp bizonyos szélsőséges színekben kevesebb lesz a részlet, de ezt rendszerint egy avatatlan szem észre sem veszi.

Ha nem hiszitek csekkoljátok le a böngészőtöket az alábbi képre kattintva. Ez elnavigál egy weboldalra, ahol ugyanazt a fotót 3 féle színtérben láthatjátok: Pro, Adobe és sRGB. Ha jó a böngészőtök, akkor ugyanazt kell látnotok, akármelyik gombra kattintotok (kivéve az Untagged nevűek, erről mindjárt szólok).

Egy dolog viszont fontos a megfelelő eredmény érdekében, és erről nekünk, fotókészítőknek kell gondoskodnunk! Akármilyen színtérben szerkesztjük is a fotónkat, JPEG-be mentéskor mindig meg kell adnunk a képszerkesztő programnak, hogy a használt színprofilt ágyazza be a képinformációkba. Photoshopban ez úgy néz ki, hogy mentéskor (Save vagy Save As parancs esetén) bepipáljuk az ICC profilt, de még jobb, ha netre publikálás esetén a Save for Web parancsot használjuk, és ott az Embed Color Profile funkciót aktiváljuk egy pipával (opcionálisan bepipálhatjuk a Convert to sRGB-t is, ha szeretnénk lebutítani a színteret egy szélesebb gamutról).

Ezt azt fogja eredményezni, hogy a színprofil szerepelni fog a képinformációk között, amit a webböngészők feldolgoznak, és annak megfelelően jelenítik meg. Ezek a böngészők azonban úgy vannak beállítva, hogy ha nem találnak színprofilra vonatkozó információt, akkor automatikusan sRGB színprofilt feltételeznek (hiszen ez a web-szabvány), és aszerint jelenítik meg a képet. Ekkor lesz az, hogy belefutunk a fakó, kontraszttalan képekbe. A fenti tesztoldalon ezt mutatják az Untagged fotók, azokat úgy mentette el a készítő, hogy nem ágyazta be a színprofilt, ezért rosszul kezeli a böngésző.

Saját tapasztalat azonban, hogy arra is vigyáznunk kell, hogy egyes weboldalak a feltöltött képekből generálhatnak saját verziót is (ilyen például a Modellonline vagy a Fotózz.hu motorja is, ami tárolja ugyan az eredeti képet, de a lapozható galériába generál egy kisebb verziót is, az eredetit csak külön gombnyomásra kérhetjük le), ez adott esetben bezavarhat a folyamatba. Rendszerint a Modellonline-on látok olyan szituációkat, hogy egy kép fakónak tűnik a galériában, de ha megnyitom eredeti verzióban, akkor már jól jelenik meg. A Facebook vacak képkezeléséről meg már ne is beszéljünk. Azt talán egy külön poszt lesz.

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • scarbantia

    Köszi a cikket! Nagyon hasznos volt. …de felmerült bennem egy halom kérdés.

    Tehát ha netre dolgozunk, akkor lényegében sima sRGB megteszi, mert örüljünk, ha a felhasználók valami normális monitoron nézik, és nem valami TN paneles szörnyűségen.
    Az a Adobe RGB-t meg aztán már csak nagyon kevesen fogják látni. Viszont az ICC profil mindig legyen beágyazott, és azért is célszerű az sRGB-nél maradni, mert ha a feltöltéskor új képet hoz létre, ott megszűnik az ICC profil, és magától sRGB-t rendel hozzá.

    Van-e nagyobb színtérnek értelme akkor, ha JPG-be mentünk? Mert szélesebb a színtér Adobe vagy Pro Photo RGB esetén, de a színek száma adott, tehát nagyobb lesz a lépcső két szín között(kerekítési hiba, vagy mi). TIFF esetén lényegesen több színünk van, tehát gondolom célszerű kitolni a színteret.

    Megkapom-e ténylegesen a szélesebb színskálát és a TIFF 16 bites állományát egy átlagos fotólaborban nagyított képen? Tudják e kezelni rendesen az Adobe RGB, és a Pro Photo RGB színteret, pl. a nagyítógép levilágítója képes-e megjeleníteni(úgy ahogy a monitorok se tudják legtöbbször) ezeknek a színtereknek a színeit?

    A Pro Photo RGB nagyrészt lefedi a fényképezőgép színeit, de van-e lehetőség rá, hogy ezt valahogy lássuk is? Gondolom ezt a színteret monitor nem igazán fogja teljesen megjeleníteni, nyomtatásnál CMYK van, így marad a laborált papírkép.

    Jó az összehasonlítás, de kár hogy jól le vannak tömörítve a képek, kíváncsi lettem volna, hogy a monitorom mit képes megjeleníteni az Adobe RGB-ből.

    A facebook-al kapcsolatban szomorú látvány, hogy fotós blogok szűnnek meg, és költöznek át oda, teljesen feladva a minőséget, és színüket vesztett, darabosra tömörített képeket osztanak meg.

    Ha nem gond, akkor kicsit OFF-olnék mert van még némileg idetartozó kérdés, hátha van akit szintén érdekel, vagy jártasabb nálam a témában, és hozzá tud szólni:

    Egy régi Eizo FlexScan L768-at használok, PVA paneles, viszonylag elégedett vagyok vele, de ha tehetem, akkor egy ColorEdge szériásra cserélném, csak kérdés, hogy lesz-e látható különbség? Nyilván valami CG19 v. 21-re gondoltam, de igazából mindegy, valami olyan, ami a lehetőleg használtan olcsó, és az sRGB-t közel teljesen, az Adobe RGB-t pedig valahol 80% fölött megjeleníti.

    Kalibráltan mennyire szembetűnő a különbség? Ugyebár a CG széria nagyrészt IPS paneles, és kifejezetten jó színvisszaadásra tervezték. Mi az amiért még megérheti pénzt adni, és nem csak több százezres kiadás pár %-nyi nagyobb színmegjelenítésért? Egy régebbi darab is lehet szembetűnően jobb, vagy csak ezek az új csodapanelek igazán jók?

    Melyik a szemmel láthatóan nagyobb előrelépés, ha pontosan megvan a színtér lefedettsége, de kevesebb a színek száma(alacsonyabb bit-nyi színérték), vagy ha magas színszámot meg tud jeleníteni, de a színtér valamelyik szélét nem tudja már megjeleníteni?

    Színmegjelenítés szempontjából van-e korlátja a DVI portnak, és esetleg Displayport kellhet-e, vagy ebből a szempontból mindegy?

    És végül: Mit lát a szemünk ebből az egészből?

    • scarbantia

      Amúgy most jut eszembe, magamnak is simán legyárthatom összehasonlításképp a színtereket. Lr-ban a Camera Calibration menüpont alatt van a Profilnál hogy Embedded, gondolom ez is a beágyazottságot jelenti. Nincs is más választási lehetőség.

      • Ami a Lightroomban van a Camera Calibrationben, az nem színprofil, hanem kameraprofil, ami a színtelítettségre, élességre, kontrasztra van hatással. Kb ugyanaz, mint amit a fényképezőgép menüjében tudsz állítani (Portré, Tájkép, Neutrális, Fekete-fehér stb.). Ott a Lightroomban Adobe Standard-nek kellene lennie alap helyzetben, illetve Canon és Nikon gépek esetén ugyanúgy Portrait, Landscape, Neutral stb verzióknak. Ezek viszont az Adobe által készített kamera profilok, nem ugyanazok mint amit a kamerában állítasz JPEG esetén, csak egy szimulációs próbálkozás az Adobe részéről, és csak Canonhoz és Nikonhoz készítenek ilyet. Neked ott az van hogy Embedded? Nem lehet hogy JPEG képnél nézed és nem RAW-nál? A JPEG-be be van ágyazva a kamera profil, ezért írja azt hogy embedded. Egyébként (RAW esetén) ebben a menüben jelennek meg profilok, amiket az X-Rite Color Checker Passport szoftvere készít, ha ilyennel kalibrálod a fényképezőgépet.

        A többi kérdésre is megpróbálok válaszolni, de van ami már meghaladja az én tudásomat is:

        – Igen, netre publikáláskor érdemes sRGB-ben menteni a fotót, ekkor biztosra megyünk. De nem árt ha tudjuk, hogy a böngészők már kezelik a többi színteret is, de ahhoz hogy ezt kihasználjuk, mindenkinek olyan monitor kellene, ami tud AdobeRGB színteret. Ez még odébb van. Ettől függetlenül van hogy olyannak szánjuk a képet aki ilyen monitoron nézi, akkor viszont ne felejtsük el beágyazni a színprofilt a képbe, hogy rendesen kezeljék a böngészők.

        – Igen van értelme, a JPEG is lehet nagy színterű, csak épp tömörített, de attól még szélesebb skálájú színárnyalat van benne mint egy ugyanolyan sRGB JPEG-ben. Ahogy mondod a lépcső lesz nagyobb az árnyalatok között, nem lesznek olyan finom tónusátmenetek, mint egy 16bit-es TIFF esetén.

        – A laborgép vagy nyomtató színprofilját a jobb laborokban el lehet kérni, és ezzel a profillal tudsz Soft proofingot készíteni Lightroomban vagy Photoshopban, meg tudod nézni, hogy hogy fog kinézni a fotód. Keress rá a Soft proofingra.

        – A ProPhoto RGB gyakorlatilag teljesen lefedi a fényképezőgép által feldolgozható színeket. A gyártók nem adják meg ezt az adatot, de méréssel ki lehet csalni az eredményt. Egy Canon 5D Mark II által “látott” színtér nagyjából megegyezik az AdobeRGB-vel, egy-két helyen kilóg belőle, valahol meg kevesebb, de úgy 95-98%-ban egyezik kb. Ha a 100%-ot akarjuk akkor használjuk ProPhotoRGB-t, de ha AdobeRGB-t használunk akkor sem veszítünk sokat. Ha látni akarod az összes színt a fényképezőgépből akkor RAW fotót készítesz AdobeRGB vagy ProPhoto színtérrel és olyan monitoron nézed ami képes az AdobeRGB színteret megjeleníteni. Papíron soha nem fogsz látni ennyi színt.

        – A többi monitoros kérdéshez nem igazán tudok hozzászólni sajna.

        • scarbantia

          Igen, a Lightroomban egy szkennelt dng-t néztem, amúgy RAW-nál Adobe Standard van. De akkor hol állítom a beágyazottságot?

          A Soft proofing, ha jól értem a monitoron való ellenőrzést jelenti, amihez kell a laborgép színprofilja, hogy valós eredményt lássak.

          Azért az Adobe RGB-ből rendesen kilóg a fényképezőgép színtere, itt a 30D és az Adobe RGB viszonya:
          http://www.fotovilag.hu/cikk/55/?str=1

          Viszont nem értem miért ne lehetne annyi színt látni papíron? Ha a nagyítógép levilágítja a képet úgy mint egy profi monitor, akkor már csak a papír és a vegyszer szab határt a dolognak, de mivel ez a része analóg, így elég sok lehetőség van.
          Nyomtatásnál jobban megértem, bár ott is elég komoly technikák vannak ma már.

          Nekem a legfontosabb alapvetően, hogy végül a papíron lenagyítva mit kapok. (kiállítás, fotókönyv, stb.)
          A grafikus kedvesemnek a nyomtatás jobban szempont, és nyilván a web mindkettőnknek, de a mai átlag monitorok mellett kár küzdeni.

          Szóval ha nagyításra megy a kép, akkor a labor színprofiljával, kalibrált monitorral és TIFF állománnyal lehetne a legjobbat kihozni?

          Ha papíron nem látok annyi színt, monitor nem jeleníti meg rendesen(netán nem tudjuk megkülönböztetni a színeket), akkor mire jó a ProPhoto RGB?

        • Hegyi Zsolt

          Netre se használjatok sRGB-t, könyörgöm. Az egy erősen csonkolt színtér valamikor a nyolcvanas évekből, amikor a beteg monitorok nem voltak képesek másra, és azt gondolták, hogy a satnya sávszél miatt elég a szűkített színtér, minek vele a sávszélt terhelni. De ez a múlt! Ne terjesszük, hogy az sRGB 2013-ban bármire is jó lenne.

          • Lopkowitz

            Nekem az USÁ-ban egy neves oktatóm “shitRGB”-nek hívta az sRGB-t.

          • scarbantia

            Jó, és hány embernek van a környezetedben olyan monitorja, ami képes megjeleníteni az Adobe RGB nagy százalékát(90+)? Főképp a megrendelők között… Bár azt hiszem helyesebb lenne, ha azt kérdezném hányaknak van nem TN paneles monitora? (amit aztán kalibrálhat az ember ahogy akar…)

            Persze értem amúgy hogy nem jó az sRGB… Csak sajna nehezen jutunk tovább széles körben. Mert a TN-es laptopkijelző a fácsebúkra feltöltött tömörített képeket se jeleníti meg normálisan. Nemhogy Adobe RGB-t…

  • Hegyi Zsolt

    Egyedül a safari képes az icc4-es legmodernebb profil megjelenítésre, a többi csak a 2-es verzióra. De ennek csak akkor van értelme, ha végre elfelejtjük az sRGB színteret, átállítjuk a fényképezőgépet, ha nem Adobe RGB-ben van, kalibráljuk a monitort – igen, a leggagyibb monitort is van értelme hardveresen kalibrálni – és olyan böngészőt használunk, ami meg is jeleníti a színhelyes képet – ehhez persze a ps-ben a save for web opcióban ki kell választani, hogy NE mentsen sRGB-re és hogy adja a profilt a képhez.

  • Attila

    Nekem ~adobeRGB-s monitorom van, ezért vagyok kénytelen firefox-ot használni. Ugyanis tudtommal ez az egyetlen böngésző a felsoroltak közül, amelyik képes arra, hogy a beágyazott színprofilt (az untaged-eshez pedig az általad hozzárendeltet) illessze a monitorod színterébe. Hiába látom egyformának a három eltérő profilú képet, mégsem színhelyes (kivéve firefox, mert ott megadhattam a monitor profilját).
    Opera, explorer, safari, chrome esetén van ilyen plug-in vagy beállítás?

  • scarbantia

    Tudom, már régi a cikk, de találtam egy idevágó hasznos írást, ha valaki idetéved, mert a témában keres, akkor olvassa el ezt is:
    http://oaziscomputer.hu/hirek-tesztek/szinmenedzselt-a-bongeszod-