A fotózás nem társkereső szolgáltatás!

Épp most beszélgettem egyik lány ismerősömmel, aki a múlt hétvégi Fotóműtermek Hétvégéjén modellkedett nálunk több mint száz fotósnak. Nagy volt rá a kereslet, de az elmesélései alapján kiderült sokan nem épp fotózni akarják. Üzenem minden érintettnek, hogy legyetek szívesek ne járassátok le magatokat, pláne a fotográfus szakmát! A műterem egy alkotóműhely és nem szórakozóhely, a modell pedig alkotótárs és nem könnyű vérű szabad préda!

A Fotóműtermek Hétvégéjén nagyon sokan kérték el gyönyörű és inspiráló modellünktől az elérhetőségét, emiatt a nálunk regisztrált fotósoknak megígértük, hogy megkapják a lány emailcímét, hogy a jövőben el tudják hívni őt fotózni. Először még vicces volt, hogy már a hétvégén voltak emberek, akik bepróbálkoztak nála. Nevettünk egyet az ócska dumán: “mondták már hogy gyönyörű a szemed?” Ember, szerinted nem abból él, hogy szép a szeme? Meg hogy szexi alakja van? Nevettünk, de valójában szánalmasnak tartottam, hogy valaki képes eljönni egy fotós rendezvényre csajozni. A hétvége eltelt, erre ma dumálok a hölggyel, kérdem jöttek-e megkeresések. Erre a válasz az volt, hogy jöttek, de a legtöbben csak bepróbálkozni akartak, meg érdeklődtek, hogy van-e barátja.

EMBEREK EZ SZÁNALOM!!!

De mit várok egy olyan világban, ahol tinédzser fiúk, kielégítetlen 30-asok és kapuzárási pánikban szenvedő középkorúak azért kezdenek el fotózni, hogy minél több csajt megismerjenek? Hogy jó csajok közelében legyenek? Mit várok a 10 millió fotós országában?

Ezúton jelezném minden érintettnek, illetve mindenkinek, aki azért olvassa ezeket a sorokat, mert fotós oldalak után keresgélt a neten, miután fejébe vette, hogy fotósnak áll, de csak azért mert így csajok között lehet: ez nem így működik!!! Egy igazi modell nem azért űzi ezt a szakmát, nem azért megy el egy fotózásra, mert ismerkedni akar. Mi férfiak meg próbáljunk meg úriemberként viselkedni annak ellenére, hogy egy olyan nő áll előttünk, akit elképzelhető, hogy addig csak magazinban, meg reklámplakáton láttunk. Próbáljuk már meg elnyomni magunkban az ősember ösztönét, és a munkára koncentrálni, nem a lábunk közére. Aki erre képtelen, az nem fotósnak való! Egy igazi fotós a modelljét alkotótársnak tekinti és nem prédának. És hát bocsánat a szakkifejezésért, de nem a seggét nézi, hanem az arcán a fényeket. Ha egy jó pózt, vonzó, dögös tekintetet lát, nem arra gondol, hogy “ú de meg..nám”, hanem arra, hogy milyen ütős kép lesz ebből.

Ha egyetértesz ezzel, ez a “levél” nem neked szól. Ha viszont magadra ismertél, akkor vagy sürgősen változz meg, vagy keress más hobbit és regisztrálj egy társkereső oldalra.

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • Enyedi Attila

    Nem beszélve szegény aktos csajokról. Amiket láttam … telibe fénnyel, éhező cápák között… Nem irigylem egyik modellt se. Kitartás és egyik fülön be … :)

    • Devla

      Olyan lány csinál ilyesmit, aki kellően extrovertált és élvezi, ha csodálják, valaki azt is ha csorgatják a népek a nyálukat de el nem érhetik. (és ez így van rendjén, ilyennek is kell lennie – sztem)

    • Prancz Ádám

      Jövőre be lehetne tenni a cápák zenéjét:-)

  • Cpt

    Egy igazi fotósban ha hiteles képet akar, egy skizofrén tudatállapot lép fel. Egy részt ahogy írod, a fényt, a legjobb pózt és a legideálisabb perspektívát keressük egy kínai vázán – azaz rondán hangzik, de egy gyönyörű tárgyat nézünk. Ugyanakkor a másik oldalon – ha valóban hiteles képet akarok – akkor én szerelmes leszek a modellbe arra a félórára, vagy pár órára. De ez a szerelem persze plátói és lehet nem is igazából a külsejét keresem vagy vágyom ilyenkor (az marad a tárgyasztalon:), hanem a kisugárzását, a személyiségének vonzerejét kívánom, kutatom. És ezt akarom utána kivetíteni, amikor a végső vonásokkal ruházom fel a kész képet. Majdnem ugyanolyan szép emlék lesz belül és érzelmileg, mintha tényleg és komolyan – egy igazi kapcsolatnak lett volna csendben és békében vége. Szerintem.

    • Hanselbeck

      Te ezt magad is elhiszed? Nem vagyunk gépek. Lehet úgy tisztelni a nő lelkét, testtét és egész lényét, hogy közben felfalnád. Azzal, hogy agyagedényként tekintesz a nő testére, azzal megfosztod a lényétől, amihez a szexualitás akkor is hozzátartozik ha nyakig fel van öltözve garbóba. Azt hiszed, hogy a nők sosem gondolnak a szexre ha vonzó pasit látnak? Megesik műtermen belül és kívül is, hogy ez a vonzalom találkozik. A többit a fantáziádra bízom.

      Időnként megkívánod azt a testet ami előtted kibontakozik, máskor meg ő kíván meg téged. És akkor mi van? Igen prűd gondolat, hogy ezeket az ösztönöket el kell nyomni és ki kell zárni, hiszen a lendületes és szenvedélyes fotó kulcsa az ösztönösség. Az eminens tanuló módjára levezényelt munka az tényleg csak munka marad, tele középszerű, unalmas fotóval.

      A legjobb modell fotók valósággal lemásznak a képernyőről vagy a nyomatról. Javaslom tanulj egy kis művészettörténetet, mert a szex akkor is ott van mindenhol, ha koroktól és stílusoktól függően igyekeztek azt elnyomni, elrejteni.

      • Devla

        Kétségtelen értem mit akarsz mondani. Ha már profi fotós, akkor ne ugorjon rá minden modellre. Viszont ugyanazt látom, mint a mindenhol: szeretnél egy szexualitásra épülő, attól el nem vonatkoztatható szakmát deszexualizálni. Én táncos és tánctanár vagyok. Ott is ugyanez megy: a tanítvány/táncpartner nem préda. DE. 20 év gyakorlata mondatja velem: a vér nem válik vízzé. Ha bejön, akkor bejön. Az, hogy műteremben, táncstúdióban találkozol vele, munkahelyen, szórakozóhelyen, az utcán a lényegen NEM VÁLTOZTAT.

        • Cpt

          Devla: a tánc nem ugyanaz. A fotózásnál ritkán érinted meg a modellt.
          Tudod fotózásnál hamar híre megy ha bepróbálkozol és onnan kezdve Neked mint fotósnak annyi. De egy szint felett igazi fotós sem lehetsz ha bepróbálkozol egyáltalán. Ja, a lényeg. A fotózás nem csak a szexualitásra épül. Aki csak ezt keresi, az nem fotós. (Jó, nem a pornó iparról beszélek.:)

          Hanselbeck: látom nem bírsz 2 tőmondatnál hosszabb szöveget egységében értelmezni. Na mindegy, én meg azt javaslom Neked, olvass többet nyálcsorgatás helyett.

        • Cpt

          Devla: a tánc nem ugyanaz. A fotózásnál ritkán érinted meg a modellt.
          Tudod fotózásnál hamar híre megy ha bepróbálkozol és onnan kezdve Neked mint fotósnak annyi. De egy szint felett igazi fotós sem lehetsz ha bepróbálkozol egyáltalán. Ja, a lényeg. A fotózás nem csak a szexualitásra épül. Aki csak ezt keresi, az nem fotós. (Jó, nem a pornó iparról beszélek.:)

          Hanselbeck: látom nem bírsz 2 tőmondatnál hosszabb szöveget egységében értelmezni. Na mindegy, én meg azt javaslom Neked, olvass többet nyálcsorgatás helyett.

  • Hanselbeck

    Na… a Fotóműtermek Hétvégéje. Szerintem egyetlen szervező sem gondolta a mázas PR és marketing gondolatok alatt komolyan, hogy ebből amatőr fotósok tömegei fognak sokat tanulni és megismerkedni a műtermek világával. Sajnos több ilyenről is kellett már tudósítanom és ez a világ legszánalmasabb dolga. Fotósok beterelve a karámba, hús kivágva a placcra és mindenki gang-bangeli a csajokat a keresőn át.

    Szegény modellek így, szegény modellek úgy. Ők is tudták mire vállalkoznak. Egy olyan fotózásra ahol egész nap bugyiban kell állni és libasorban jön több száz fotós nem éppen a szakmai elit krémje fog ellátogatni, hanem amatőrök, akik nem ismerik a határokat.

    A határokról meg annyit, hogy ebben a szakmában nem ritka egyfajta intim egymásra utaltság a fotózáson résztvevők között és nem csak a férfiak azok akik benne lennének többen is, mint munka. Egyszer egy fiatal srác gyakornok volt pár hónapig a műteremben ahol akkor dolgoztam. Igazi gazdag ficsúr, nagyon jóképű, jól öltözött és jó dumája volt. Több modellt, sminkest vagy fodrászt vitt haza pár hónap alatt, mint én egész életemben. Szóval ez a hatalmas szakmaiság, meg “én nem olyan lány vagyok” duma is csak addig áll amíg nem egy vonzó pasas kezd el nyomulni.

    Akinek nem inge ne vegye magára! De azért a pályafutásom alatt láttam és magam is megéltem már ezt-azt. Ez a törtetők, gáncsoskodók, tolakodók világa és nem azoké akik ártatlansága az apácákkal vetekszik.

  • Nem tudom, de én Hanselbeckkel értek egyet.
    Ezek a lányok a testükből élnek, és igen: ha a fotós egy vonzó férfi (vonzó: teli bankszámla, jó kocsi) a rendkívül erkölcsös modellekről zuhan le a bugyi.
    Aki meg aktozik, az már eleve alább adta. Kiállni pl. egy workshopon többszáz férfi elé egy szál pinában – nos ezeknél a nőknél a legröhejesebb ez a húzódzkodó “szűzk*rva” mentalitás. Ök maguk megmondják, hogy simán elmennek a fotóssal, ha bejön nekik.
    A reménybeli “fotósok” tömege persze nagyrészt egy nímandsereg, néha én röhögök, hogy milyen, hogyan is fogalmazzak, szellemi fogyatékos kinézetű emberkék jelennek meg, nem csak ilyen fotózásokon; hanem sajtónyilvános eseményeken, és HDSLR gépekkel egy céljuk van: szinte bemászni pl. egy közszereplő szoknyája alá egy upskirt képért.

    • fotokaresz

      “Aki meg aktozik, az már eleve alább adta.” Borzasztó nagy tévedés!

    • A szellemi fogyatékosság és szakmai tiszteletlenség nem egyenlő egymással. Nagyot tévedtél!
      Az IGÉNYES akt pedig egy kifejezésforma, nem egyenlő a pornóval. Ezt fogalomzavarnak hívják.

  • Paul

    Kedves Hanselbeck! Én lennék az a szervező, aki “a mázas PR és marketing gondolatok”-at írta a Canon Fotóműtermek Hétvégéjénél, így első kézből állíthatom, hogy márpedig a rendezvény fontos célja volt, hogy amint Te is írtad “fotósok tömegei fognak sokat tanulni és megismerkedni a műtermek világával”. Sőt, állíthatom is, hogy ez meg is valósult. Jómagam is jártam ezen a hétvégén a műtermeket és rengeteg helyen vezették úgy a fotózásokat, hogy azokból sokat tanulhatott a közönség. Sőt, sokakon láttam is, hogy szívják magukba az információkat. Egyes helyeken még külön előadások, mini workshopok is voltak, hogy a résztvevők még hasznosabb tudásanyagot kaphassanak. Ebből a szempontból egyébként szintén nagyon jó hely volt a Fotósarok műterme, ahol a fotózás vezetői sok-sok érdeklődő szeme láttára állították össze az új fotózásokat, fénybeállításokat és mindezeket még kommentálták is, melyekből szintén sokat tanultak az ottlévő fotósok és új ötleteket szerezhettek a saját fotózásaikhoz. Maga a rendezvény tehát a legtöbb helyen valóban arról szólt, hogy hasznos ismeretekkel bővíthették az emberek a műtermi fotózási ismereteiket, tehát szerintem ez távol áll attól, amit Te írtál, hogy “ez a világ legszánalmasabb dolga”.

    …és akkor a fotós-modell kapcsolatokra átevezve (mindenkihez címezve):
    Ahogy a hozzászólásokból látom, mindenkinek vannak ilyen-olyan tapasztalatai modellekről és fotósokról egyaránt. Ebből is látszik, hogy az emberek sokfélék, sajnos a fotósok között is akad hulladék jellemű ember és a modellek között is. Ez van. Ettől függetlenül ugyanakkor a NORMÁLIS az lenne, hogy a fotós tiszteli a modelljét, mint munkatársát egy projekt megvalósításában. Egyébként tapasztalatból írom, hogy ha egy fotós tiszteli és megbecsüli a modelljét, akkor az meg is fog látszódni a képeken. A modell meghálálja, ha megbecsülik, mint embert és megbecsülik a munkáját és a szépségét. Ha ez nem így történik és szextárgyként kezel egy fotós egy modellt, akkor elhihetitek, hogy nem fogja a modell a legjobb arcát hozni a képeken. Így a tisztelet helyett a szexista hozzáállással egy fotós csak azt érheti el, hogy nem lesznek minőségi képei (legfeljebb csak olyanok, amelyet saját maga élvez otthon). A lényeg tehát: ha minőségi képeket szeretnétek, akkor TISZTELJÉTEK a modelleteket! …és akkor még nem is kell magatokat szembeköpnötök a tükörben, ami szintén nem egy utolsó szempont

    …és még egy villámkérdés Hanselbeck felé:
    Nagyon érdekelne, hogy melyik kiadvány számára tudósítasz, ha már azt írod, hogy “több ilyenről is kellet már tudosítanom”. ??? Tényleg csak azért érdekelne, mert elég sajnálatos egy olyan szerkesztőség munkája, ahol egy – a szóhasználatából megkeseredettnek és sikertelennek tűnő – ember a saját negatívumaival egy sikeres és pozitív kezdeményezést hirtelen negatív színben tud feltüntetni.

    • Hanselbeck

      Én ide a magánvéleményemmel jöttem, semmi köze ennek ahhoz, hogy hol dolgozom (illetve a kérdés szempontjából: hol dolgoztam). Hidd el, sem akkor, sem most nem engedem meg magamnak egy-egy cikkben a szubjektivitást.

      Nem azért, mert az elveimbe nem fér bele, hogy legyen egy-egy tudósításban némi magánvélemény, hanem mert a média manapság már csak a szponzorok szócsöve. Írd le azt ami elhangzik a sajtóközleményben, vagy nem támogat tovább. Ez van… ezért szálltam ki ebből. Meghagyom a lehetőséget a jövő médiamunkásainak, hogy a vállalatoknak reklámokat firkáljanak.

      Nem azt mondtam, hogy nem voltak olyanok, akik tényleg azért mentek oda, hogy tanuljanak valami újat, de ha te voltál az egyik szervező, akkor meg tudod mondani, hogy a tárgyfotós műtermek és az akt/glamour fotós műtermek között hogyan oszlik meg a résztvevők aránya.

      A Photoexpo alatt is tolongtak a bugyis csajok körül a férfiak, az a terem zsúfolásig tele volt, miközben a kiállítói téren meg lézengtek az emberek.

      Nem gondolom, hogy ebből bármit is tanultak volna ott, akkor. Ez csak egy lehetőség volt, hogy csajokat kukkoljanak. Minden tiszteletem a műtermek tulajdonosainál van! Mert kihoztak ebből az egészből valamit. De a Fotósarok fenti cikke is jól példázza azt, hogy a fotósok oldaláról nem feltétlenül a tanulás volt az elsődleges cél. És voltam épp elég ilyen rendezvényen… ott voltam Egerben és a Kopaszi gáton is. Csámcsogó, bunkó, kommunikációra képtelen fotósok egész hada verte a nyálát a csajokra. Ez minden bizonnyal segítette a kellő mennyiségű belépő eladását, de nekem azt nem kell bemesélni, hogy erre a tanuláshoz feltétlenül szükség volt/van.

      Ahogy a Fotóműtermek Hétvégéjének weboldalára is elég rátekinteni, ahol fehérneműs és meztelen lányokkal van kitapétázva a “mézes mázas PR szöveg”.

      Ez csak egy magánvéleménybe burkolt kritika részemről. Nem személyes támadás. Becsülöm a célt amit el akartok érni és tudom azt, hogy mennyire nehéz elcsalogatni kellő létszámú embert és mindenáron nagy rendezvényt akartok csinálni. De helyezzétek a hangsúlyt a minősége és ez a résztvevőkre is vonatkozik. Nem kellenek ide meztelen és bugyis csajok csak azért, hogy elfogyjon elég karszalag, mert ez halálbiztosan azt a közeget fogja vonzani, akik szarnak a tanulásra. Nem egy olyan Flickr galériát találtam már, ahol a kedves fotós csak az ilyen rendezvényeken és workshopokon készült fotókat publikált, vélhetően, mert önmaga képtelen mit kezdeni egy hús-vér modellel.

      Mit ad hozzá a ruha hiánya a tanuláshoz? Kérdem én.

      És még egy villámkérdés részemről is:

      Miért hiszed, hogy egy kritikára személyeskedéssel kell reagálnod? Nem a kritikára válaszolsz, hanem az én személyemet próbálod kikezdeni. Tartsd meg magadnak, hogy kit tartasz megkeseredettnek és sikertelennek. Nem értesz velem egyet? Nem kell! Meg akarod védeni a rendezvényed? Védd! Ehhez jogod van, csak akkor tegyél is így!

      • Paul

        Nem Te vagy az első és nem is az utolsó, aki a fotós rendezvények közönségének összetétele kapcsán szót emel. Ez valóban egy nehéz dolog. Nem lehet ugyanis kiszűrni, hogy ki vásárolja meg a belépőt egy nyílt rendezvényre. Megeshet, hogy eljön például egy ilyen hétvégére 450 olyan ember, akit valóban a fotózás érdekel és elles érdekes dolgokat a fotózás világából + készít olyan képeket, amelyeket egyedül talán nem tudott volna megalkotni, és örül ennek. Emellett pedig sajnos lehet, hogy van mondjuk 50 olyan ember, akiket kevésbe a fotózás, csak a lányok érdekelnek és ahogy Te írtad a “Csámcsogó, bunkó, kommunikációra képtelen” kategóriába sorolható. Ezt az 50 embert azonban nem lehet kiszűrni, bármennyire is rossz szájízt ad hozzá kicsit a dolgokhoz. Ez a rendezvényszervőknek sem könnyű feladat, hiszen nekünk is valóban az a célunk (még ha ezt kétségbe is vonod), hogy a tényleg fotózni akaró embereknek kínáljunk minőségi programokat.

        …és ha már a minőség szóba került… Hiszem, hogy az általunk szervezett események a legmagasabb színvonalat képviselik Magyarországon. A mi programjainkon egyébként nincsenek ruha nélküli lányok, maximum fehérneműs modellek, de jóval több az olyan fotótéma, ahol a modellek fel vannak öltözve. Például az általad is említett PHOTOEXPO rendezvényen a 6 fotózási helyszínből csak 1 helyen volt fehérneműs fotózás. Ebből a szempontból a fotóműtermek hétvégéje egy egyedüli esemény volt, hiszen itt a programot a műtermek adták és Ők döntöttek arról, hogy mivel csábítják be az érdeklődő fotósokat.

        Amint írod, szerinted például a fehérneműs vagy aktmodellek csak arra kellenek, hogy jegyeket adjunk el általuk. A helyzet ugyanakkor az, hogy ezek is egy-egy területet képeznek a fotográfián belül. A rendezvényeinken emellett megjelennek divatfotózások, portréfotózások, esküvői fotózások, tárgyfotózások és még megannyi más téma és terület. Ha igazad lenne, akkor mindezeket el is hagynánk és csak meztelen lányokat állítanánk ki, hogy fotózza Őket a tömeg. De nem erről van szó!!! A rendezvényeken széles körű programot nyújtunk mindössze és változatos fotótémát, amelyből igenis sokat tudnak tanulni az emberek, hiszen minden egyes fotózáson való részvétellel és minden egyes kattintással fejlődnek. Ennyi az egész. Ez a fotózásról szól, és ismét írom, hogy nem lehet kiszűrni a Téged zavaró néhány olyan embert, akik másként közelítik meg a fotótémát és a modelleket.

        Írtad, hogy több olyan galériát láttál, ahol az adott embernek csak rendezvényeken és workshopokon készített fotóit látod és valószínűleg nem tudna ilyen képeket magától készíteni. Ez Téged miért zavar??? Pontosan azért vannak többek közt rendezvények és workshopok, hogy a kezdőbb fotósokat is be tudjuk vonni a fotózás világába és később maguktól is fogják és kibéreljenek egy műtermet, keressenek egy modellt és önállóan alkossanak. Miért zavarnak Téged a kezdő fotósok??? Miért zavar Téged, ha kezdő fotósok galériáit látod??? Szerintem ez is azt igazolja, hogy van benned valami keserűség, ami miatt zavar Téged a többi fotós (de ezt nem is feszegetem tovább, mert nem akarok személyeskedni).

        Egyébként minden hozzád hasonló hozzászólónak fel szoktam ajánlani, hogy szívesen látom (így Téged is) a szervezői csapatban, ha hozzá tud járulni olyan minőségi gondolatokkal és programokkal, amelyek még annak is megfelelnek, hogy megvalósíthatóak és piacképesek legyenek a nem éppen könnyű magyarországi gazdasági környezetben. Tehát ha neked is van a negatív hozzászólásaid mellett valóban építő gondolatod is (hátha Te leszel az első ilyen hozzászóló :-)), akkor szívesen veszem a következő e-mail címen: pal.csuha@gmail.com
        Egyébként épp most készítjük elő a 2. nyári fotófesztivált a Kopaszi-gátra, amelyet amint már írtad ismersz is, így ha vannak a minőségi szervezéshez valódi építő gondolatok, akkor szívesen veszem. Én mindig bízom benne, hogy sokéves rendezvényszervezési munkám után még hallok új és építő gondolatokat. Remélem, hogy kapok Tőled a gyakorlatban is használható információt és nem csak egy leszel azon sok-sok magyar ember közül, akik a jó kezdeményezéseket csak fikázzák és lehúzzák, ahelyett hogy energiájukat arra fordítanák, hogy jó dolgokat alkotnak és előrébb viszik a világot. (És itt nem akarok személyeskedni, ne vedd magadra. Én remélem a legjobban, hogy Te nem vagy egy a sok negatív és megkeseredett figura közül, hanem vannak értelmes és építő gondolataid, amelyekkel előre akarod vinni a világot.)

        Elnézést, ha az előző hozzászólásomat nagyon személyeskedőnek vetted, de tényleg érdekelt, hogy milyen szerkesztőségnek tudósítottál. Lábjegyzetben írnám már csak ide, hogy minden írásnál minden ember és újságíró a saját személyiségét és gondolatait viszi bele az írásaiba (különben nem is lenne lényege az újságíróknak), így ha neked negatív gondolataid vannak például egy eseménnyel kapcsolatban, akkor az biztosan megjelenik így vagy úgy az általad leadott írásban is. Csak ezért érdekelt, hogy hová írtál.

        • fotós

          paul, arra nem gondoltál, hogy mi lenne akkor ha a következő rendezvényen egyáltalán nem lennének alultözött csajok fotozás :) nemkéne igy kipróbálni? és akkor tényleg csak azok jönnének akik fotozni akarnak nem pedig nyálcsorgatni

          • Paul

            Nehéz dolog, hiszen így néhány “nyálcsorgatni” vágyó ember miatt nyújtanánk kevesebb fotótémát az embereknek. Márpedig a cél az, hogy a rendes fotósoknak jó programot nyújtsunk. Ott van például a nyári fotófesztivál, ahol a vízparti környezet miatt jól néz ki egy vízparti fürdőruhás divatfotózás. Egy ilyen téma sok valódi fotóst is érdekelhet, akiket kár megfosztani ettől a fotózástól csak azért, mert lehet, hogy eljön néhány olyan ember, aki még nem látott fürdőruhás hölgyet életében. Sőt, ugyanezen a vízparton idén még férfi testépítőket is lehet fotózni, akik szintén ugyanolyan fotótémát nyújtanak majd és szintén fürdőruhában, mint például egy fürdőruhás hölgy modell. Na és természetesen Ők sem a nyálcsorgatás miatt lesznek ott, hanem csak azért, hogy minőségi fotókat lehessen készíteni róluk.

            Azt kell látni, hogy egy nyílt és nagyszabású rendezvénynél nem lehet kiszűrni azokat az embereket, akiknek az intelligenciaszintje nem megfelelő ahhoz, hogy intelligens fotósként viselkedjenek. Például egy focimeccs előtt sem végeztetnek IQ-tesztet a jegyvásárlókkal, mert akkor elég sokan a kapun kívül maradnának :-). Pedig akkor talán el merném vinni a fiamat Magyarországon egy focimeccsre :-). Szerencsére persze a fotózás a focinál sokkal szerencsésebb terület, mert itt jóval több az intelligens ember, akiknek jó érzés minőségi rendezvényeket szervezni. Szerencsére az itt szóba hozott kisebbség valóban csak kisebbség és a rendezvények azért a rendes fotósok számára igazán jó kikapcsolódási, tanulási és fotózási lehetőséget tudnak jelenteni. Ezért nem is szívesen rontanám el a rendes fotósok programját és fotózását néhány kevésbé intelligens ember miatt.

          • fotós

            pedig működnek fesztiválok nyálcsorgatás nélkül. tavaly voltam a Párizsi Fotószalonon. még csak modellt sem láttam és meglehetősen sokan voltak… nyilván Párizs, más történet… de ha nívós dolgot akarsz, érdemes ezeket elkerülni a többség érdekében… lehet hogy ebben az évben kevesebb bevétel lesz, és nem jönnek a fürdőruhára kiéhezett tömegek, de hosszútávon gondolkozva megtérül ha sikerül egy valóban szinvonalas eseményt összehozni mert másik oldalon meg eljönnek azok akik igy nem…a piacot lehet formálni és diktálni…

          • Paul

            Ezek a rendezvények a fotózásról szólnak és elég széles körű programkínálatot nyújtanak. Ez a koncepció egyik alapja. Ha azok az általad említett rétegek eljönnek a rendezvényre, akik nem akarnak fürdőruhás modellt fotózni és az ilyen modelleket fotózó emberekkel vegyülni, akkor megtehetik, hiszen például a nyári fotófesztiválon számos egyéb minőségi program is van a számukra: fotózhatnak teljesen felöltözött modellekkel portrékat, divatot, fotózhatnak majd sólymot, italokat, tárgyakat vagy akár csak az öblöt. Ha nem akartok fürdőruhás modelleket, akkor tehát van még számos fotótéma. Sőt, ha egyáltalán nem akartok fotózni, akkor is megnézhetitek a kiállítást számos fotós céggel, előadásokat hallgathattok vagy éppen érdekes beszélgetéseken vehettek részt a kerekasztal beszélgetéseken.

            A lényeg továbbra is az, hogy nem a rendezvények programjával van a baj, hanem legfeljebb néhány emberrel vagy más emberek gondolkodásával. A rendezvények mindenkinek nyújtanak megfelelő programokat.

        • Érdekes volt, amikor 20an voltak egyszerre a műteremben, ebből 10-15 fotózott átszellemülve, majd – műteremvezetőként – megkérdeztem a csapatot, hogy jó-e így a beállítás vagy változtassunk valamit? Nem hogy válasz nem érkezett attól a 10-15 embertől, de rám se néztek, el se vették a gépet a szemük elől csak “lőtték a modellt” ész nélkül tovább. Ekkor azért bennem is átvillant a gondolat, hogy itt nem arról beszélünk, hogy tanítsunk, átadjunk valamit az odalátogatóknak, meg hogy megszerettessük velük a műtermi fotózást. Egyik ismerősöm mondta a rendezvény történéseit, körülményeit látva, hogy “nah hétfőn majd mennyi portfólió frissítés lesz a neten”. És tényleg, én magam láttam már vagy 4-5öt, úgy hogy nem is kerestem, és vicces amikor középszerű bogármakrók és családi fotók között egyszer csak megjelennek mesterien kimunkált lángoló paprikák, kreatívan bevilágított autók és olyan modellek fehérneműs fotói, akik egyébként 20-40ezer forintért jönnek el pár óra fotózásra. És persze ezeken a fotókon ugyanúgy rajta figyel az XY Photography logo, mint a középszerűeken. A rendesebbje azért odaírta, hogy hol és milyen keretek közt készült. Na ezzel már kicsit eltértem a csajozás tárgytól, de elég összetett egy ilyen rendezvény pszichológiai háttere. Napokat lehetne vitatkozni róla. Lényeg a lényeg, hogy ha a 230 emberből egy-kettőnél sikerült elindítani valami érdemleges dolgot, akkor már megérte az egész.

          • Stefanie

            Csajként pont nálatok volt az, hogy kb. 20 percet vártam mire kaptam egy kioldót és odafértem, hogy én is tudjak lőni pár képet. Következő beállítás után szintén sokat kellett várnom, mert mindenki a modellel volt elfoglalva. Én csalódtam, mert tényleg azért mentem, hogy megtapasztaljam a műtermi fotózást, ellessek 1-2 trükköt, de sajnos csak néhány képpel lettem gazdagabb ):

          • nemjo

            Igen, kb. erről szólt a fotós hétvége, nem ismereteket szerezni, hanem néhány képet exponálni amivel villantani lehetett különböző web-es felületeken … már ha volt ott épp olyan fotós aki tényleg tud világítani és átrendezte a lámpákat, hogy tényleg legyen valami izgalom a képekben. Nem a szakma volt ott, hanem a magukat fotósnak deklaráló fényképezőgép tulajdonosok. Az volt a szánalmas, ahogyan a résztvevők sorban álltak a kioldóért, hogy leexponálhassák ugyanazt a képet mint az előttük álló másik 50. Ugyanazt a képet, amihez semmi közük nem volt, azon kívül, hogy az ő kártyájukra rögzült …. komolyan, mint a gang-bang …
            Azt sajnálom csak aki tényleg tanulni ment oda …

  • Bár a megfogalmazás itt-ott indulatos, megértem a felháborodást! Egyetértek!!!

    • Simán meglehet hogy indulatos. De úgy érzem, hogy ezt megengedhetem magamnak, mert ez egy szubjektív blog, és nem egy hagyományos hírportál. Számomra egy blog “romantikája” épp ezekben rejlik: szubjektivitás, néha némi indulat, sőt még az apróbb helyesírási hibák is ide tartoznak (persze próbálok figyelni a helyesírásra, de egy hiányzó vessző miatt nem biztos hogy visszalépek az admin felületre, hogy kijavítsam).

  • Dave

    Remek hasonlat, amikor a modellt tárgynak tekintjük. Amikor egy autó fotózásával bíznak meg minket, ott sem visszük haza a járgányt, és nem megyünk vele köröket a telepen. Amikor ékszerfotózás a feladat, ott sem kapjuk meg a többmilliós nyakéket, csak mert jól végezzünk a munkánkat. Miért kellene hát megkapnunk a modellt, aki egy ilyen témájú fotózáson ugyanúgy “kellék”, mint a rajta levő ruha és ékszerek? Igen, emberből van, de nem azért van ott, hogy felszedjék és megd.gják, hanem hogy külsejével és kisugárzásával hozzájáruljon a fotózás sikeréhez.

    Persze ezt csak azok tudják megérteni, akik nem kompenzálás gyanánt vásárolnak fényképezőgépet és nagy objektíveket..

    • Hanselbeck

      Különbség a modell-fotós és a tárgy-fotós viszonyban, hogy előbbi egy emberi kapcsolat. Akkor is ha munkakapcsolat. Megesik az emberrel, hogy a gyárban, irodában, vagy bármilyen más munkahelyen szövődnek szerelmek, esetenként kalandok. Miért a műterem lenne kivétel ezek közül?

      Tisztelem a munkatársam, tisztelem a modellem, tisztelem a nőket. De, hogy mi történik a munka lejártával, az szerintem csak az emberekre van bízva. Nincs idegesítőbb annál a fotósnál aki munka közben molesztálja a modellt, bármilyen csekély bók is legyen az, akkor is ha a modellnek imponál és tetszik a fotós, mert az hátráltatja a munkát. De egy kölcsönös szimpátián alapuló munkán kívüli viszonyban nincs semmi rossz. Felnőtt emberek vagyunk.

      Tárgynak meg soha ne tekints egy nőt! A modell nem szereti úgy érezni, hogy ő csak egy hús-vér marionett bábú. Egyenrangú partnerek vagytok a műteremben. Te is ember, ő is ember. Úgy beszélsz a modellekről, mintha rajtuk nem is múlna… elég lenne csak a szépségük és kész.

  • Gabesz

    Szia Pali!

    Egy picit védeném Hanselbeck-et, szerintem teljesen jogosan reagált Emkorec cikkére, egyfajta egészséges ellensúlyt támasztva annak. Ez persze nem jelenti azt hogy mindenben egyetértek vele. Szerencsére az a tapasztalat, hogy többségben vannak azok akiket tényleg a fotózás érdekel, örülnek ha bepillantást nyerhetnek a színfalak mögé. Akár kedvet is kaphatnak ahhoz hogy a későbbiekben műtermet béreljenek, hogy kipróbálják magukat, miután látják hogy nem is olyan ijesztően bonyolult beállítani egy 2-3 lámpás megvilágítást.

    A rendezvényekhez annyi hozzászólásom lenne, hogy a Photoexpo-n volt olyan terem, ahol állandófényű megvilágítás volt, na ott konkrétan tényleg sajnáltam a lányokat, gyakorlatilag folyamatosan legalább 100-an fotózgatták őket, az egész úgy nézett ki mintha valami állatkertben lennénk… A villanófényes teremnél viszont nagyon profin meg volt oldva, hogy kis csoportok lettek kialakítva és mindenki időpontra mehetett. Ez utóbbinál egyedül ami problémát jelentett, hogy a vakukat többnyire full teljesítményre tekerték, emiatt lassan töltődtek vissza, sok esetben némelyik vaku nem sült el, és volt olyan is ami tönkrement. Szerintem ISO 100 mellett f6,3 és f8 közötti rekeszhez bőven elég belőni a fényeket, és akkor a modelleknek sem kezd el könnyezni a szeme 10 perc után. Persze tudom, ez nem a te asztalod, csak javaslatot tehetsz a kiállítóknak.

    Ezt leszámítva, én úgy látom, hogy nagyon jó rendezvényeket szervezel, ügyesen megtaláltad ezt a piaci rést, ugyanis rengeteg látogató van mindig, és többnyire jól is érzik magukat. Csak így tovább!

    • Első nap mi is elfüstöltünk két vakut, vasárnap már ISO 400, f/8 körüli volt a beállítás, a 600-as vakuk pedig minimum környékén mentek és cserélgettük őket, így több vaku szerencsére nem füstölt el.

  • nem buzi

    ez buzi :D

    • ajajj

      hűű ezt aztán jól megmondtad :-) milyen szánalmas az ilyen….Köszönjük értékes hozzászólásodat leülhetsz Pistike :-) egyébként eléggé lepukkant ez a blog ha ilyen szánalmas alakok irogatnak ide és ki se moderálják őket. remélem a kis üzletük többi részét jobban menedzselik, mert ez a blog katasztrófa…

      • ajajj

        az összes rendezvényük egy katasztrófa, de hát ez kell a népnek, igénytelenség országa vagyunk :)

  • Kedves Hozzászólók, köszönöm a nagy érdekelődést, örülök hogy ilyen párbeszéd alakult ki a cikk alatt. Holnapig a bloggazda szabadságon van, addig is olvasói kérésre eltávolítottam a destruktív, negatív egyéneket. Üdv, emkorec

  • Stefanie

    A sok férfiúi kommentár között legyen egy női is: a pasik mindig mindenhol bepróbálkoznak. Sokszor, online elég annyit megemlíteni, hogy nő vagyok és már megy a nyálas szöveg, hogy felszedjen. Egy kicsit tapasztaltabb nő – és pláne egy modell – ehhez hozzá van szokva és csak mosolyogva legyint rá. Persze vannak a rámenősebbek is, azokat szolidan el kell küldeni a fenébe, de ezen tényleg ne akadjunk már fent, hogy egy csinos hölgynél többen is bepróbálkoznak.

    Olyan is megesett már, hogy a pasim jelenlétében próbált flörtölni egy pincér. Persze ő nem örült neki, de én inkább bóknak vettem (lehet önbizalom hiányos vagyok? haha).

    Nem kell minket addig védeni amíg mi nem akarjuk. Sok csaj azért “panaszkodik” hoy felfigyeljenek rá és/vagy megerősítsék abban, hogy valóban szép, nem csoda ha ennyien érdeklődnek iránta.

    • Örülök a hölgy-véleménynek! :) A modellünk – ahogy éreztem – inkább csak picit csalódott volt, mert szakmai jellegű megkeresésre számított, nem magánjellegűre. Szóval nem panaszt hallottam vissza tőle, a kiakadás inkább az én saját reakcióm volt, miután eléggé elterjedt manapság az “azért leszek fotós, hogy csajozhassak” felfogás, és most sikerült ismét szembesülnöm ezzel. Gondoltam egy blogcikket megér a történet. Ráadásul elég gyakori volt a rendezvényen az ilyesféle “gyanú”, ugyanis ha a modellünk lepihent, mindig volt valaki aki beszélgetett vele. Nyilván lehet beszélgetni a modellel, nem ezt mondom, de ismerve azt, hogy volt aki a rendezvény után még fél órán keresztül ott maradt “boldogítani” a modellünket, illetve azt, hogy az utólagos megkeresések nagy része is csajozós jellegű volt, szóval ebből kiindulva a rendezvény ideje alatti beszélgetések jó része is valószínűleg a csajozásra irányult. Hol rámenősebben, hol csak finoman próbálkozva. OK ehhez nincs közöm, mindenki azt csinál amit akar, a modell meg nagylány és le fogja kezelni a maga módján. Engem csak pusztán zavar az, hogy sok ember erre a munkára csajozási lehetőségként tekint. Kicsit tényleg olyan ez – itt valaki már említette a kommentek között – mintha a nőgyógyász csajozna rendelési időben. Nekem ez böki a szememet és bizony terjed a híre, hogy a fotósok ilyenek, így akár még az is megeshet, hogy a normális, munkájukra hivatásként tekintő fotósok járnak pórul emiatt. Nem hinném, hogy 10-20 évvel ezelőtt a modellek pasival, barátnővel, anyukával mentek fotózásra, mint manapság, mondván “biztos ami biztos, nem merek egyedül menni”.

      • Stefanie

        Bár én csak egy lelkes amatőr fotós vagyok aki a szabadidejében kattintgat, mégsem tapasztaltam azt, hogy valaki csak azért lesz “fotós” hogy becsajozzon. Lehet, egyébként nem lenne esélye szép lányok közelébe kerülni, de nem hiszem, hogy ez lenne a fő szempont. Rengeteg szakmának meg van az a hozzátartozó eleme, hogy valaki azt szexinek találja és inkább olyan partnert keres aki ebben ténykedik. Aki csakis emiatt csinálja azt amit, azt nem nevezhetjük nevén mint pl. fotósnak, autó szerelőnek, mert az más és az ilyen szvsz ki is hullik.
        Én csak azt tudom mondani, hogy sajnos ilyen ez a világ amiben élünk. A pasik mindig rá fognak mozdulni a lányokra, határokat nem ismerve. Az igazán felháborító inkább az aki erőszakos és zaklat is.

  • KPB74

    Nagy az Isten állatkertje! Hajrá Emkorec!!

  • tedina

    Én fotóművészeti modell voltam csaknem 10 évig, de soha nem történt meg a cikkben leírtak. Igaz, én már igazi profikkal dolgoztam. Ha valaki ezt meg merte
    volna tenni, szóluk és elküldik. Azt is meg kell említsem, h addig, amíg a modellekben is az munkálkodik, h a szépségükkel mindent elérhetnek, és ezért sokmindenre kaphatók, ne várjunk csodát. Nem attól lesz valaki modell, h dögösen vonaglik, hanem attól, h képes változni, ahogy a fotó(s) megköveteli. A modellnek színésznek is kell lennie és nem csak a “krvaszexisvagyok” pózt
    ismernie.

    • Prancz Ádám

      Ilyen modellekkel túl könnyű lenne dolgozni…

  • Prancz Ádám

    A jó fotósnál a csajok próbálkoznak a rossz fotósok meg a csajoknál. Tehát egyszerűsítve mindenki mindenkivel, mint bármely más területen:-)

  • Strogoff

    CPT-nek van (megint) igaza.