A Canon EOS M jövőjéről

A canonrumors.com írt egy pár sort az EOS M jövőjéről. Az elhangzottak egyáltalán nem meglepők.

Elmondásuk szerint az EOS M nem hozta a várt számokat a Canonnak. Ezen nem is lepődünk meg, személy szerint én a környezetemből senkiről nem tudok, aki vett volna ilyen gépet, és az utcán járva-kelve sem láttam még senki kezében. Ennek a legfőbb oka a Canonrumors szerint a gép autofókuszát ért megannyi kritika, és a hozzá való kis méretű objektívek hiánya. Úgy tűnik a Canon nem igazán kötelezte el magát még a MILC piac irányába, mivel egyedül Ázsiában hódítanak igazán a tükörnélküli rendszerkompaktok, se az USA-ban se Európában nem olyan nagy a sikerük.

A pletykák szerint azonban a Canon idén újra szeretné indítani a MILC vonalat két új gép bejelentésével. Ebből az egyik az EOS M közvetlen utóda lesz, a másik pedig egy high-end modell, ami keresőt és egyéb kiegészítőket is kap majd. Állítólag három új obi is megjelenik idén az EOS M rendszerhez, ezáltal talán több esélye lesz a mikro 4/3 és a NEX rendszerek ellen. Azt rebesgetik, hogy az új kamerák új autofókusszal fognak rendelkezi, ami No.1. lesz a kategóriájában.

Kérdem én miért nem lehet egy új rendszert eleve így elindítani?

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • kesztió

    Mit jelent az, hogy mikro 4/3?

    • Ez egy szabvány. Elsőként a 4/3-os rendszer létezett, amit az Olympus kezdett el használni legjobb tudomásom szerint. Ez a szenzor méretét jelöli, 4/3 inch. Amikor jöttek a tükörnélküli, cserélhető objektíves rendszerkompaktok (MILC) készítettek a szabványból egy mikro verziót, amiben a szenzor ugyanakkora, csak a bajonett kisebb körülötte hogy kisebb objektíveket tudjanak gyártani hozzá. Ezt hívják Mikro 4/3 (vagy angolul Micro Four-Thirds, MFT) rendszernek. Ezt a szabványt használja a MILC gépeiben jelenleg az Olympus és a Panasonic (lehet más is, ez a kettő a legismertebb).

      • kesztió

        Hát elnézést, hogy ilyen mérhetetlenül kíváncsi voltam, de muszáj volt letesztelnem, hogy tényleg jelent-e számotokra valamit ez a rendszer. Mert a blogon – a címkefelhőből ítélve legalábbis – egyetlen szál bejegyzés se foglalkozik se Olympusszal, se Panasonikkal, se Mikronégyharmaddal. Mintha kizárólag csak a többi gyártó illetve rendszer létezne… :P

        • Hát kérdésedre válaszolva nem sokat jelent :D Magyarországon (sőt Európában) nem igazán terjed, legalábbis nem annyira népszerű, mint Ázsiában. Nem is kizárólag a m4/3 rendszerről beszélek, hanem úgy ámblokk a MILC gépekről. A Nikon is mondhatni bebukott a Nikon 1-el, de rendületlenül próbálkozik, a fenti cikkben olvasható, hogy a Canon is nyűglődik az EOS M-el. A MILC piacot viszi az Oly, a Pana és a Sony a hátán. De mivel ezeket a masinákat jórészt utazáshoz meg örömfotózáshoz használják, ezért ez a blog csak ritkán foglalkozik ezzel a rendszerrel. Leginkább akkor, ha valami mérföldkő jellegű újítás van, illetve akkor ha Canon vagy Nikon hír van, mert ez a két márka érdekli a legtöbb embert. Az hogy a Panasonic kiadja az n-edik MILC variánsát, vagy a Sony a legújab NEX-et, meg merem kockáztatni, hogy nem sok embert érdekel itt Magyarországon. Persze ebben kőkeményen benne van a szubjektív véleményem, csak magamból indulok ki, én például a Pixinfón az ilyen jellegű híreket szemrebbenés nélkül átlapozom.

          De ha most itt a kommentek között hirtelen megjelenik 30-50 olvasó és követeli, hogy írjunk a MILC-ekről is, akkor megtesszük a továbbiakban. :) Egyébként ha az Olympus mégis hajlandó lesz egyszer is valamikor feltámasztani a klasszikus 4/3 rendszert, azonnal foglalkozni fogunk vele.

          • kesztió

            Azért mindenképp beszédes, hogy még a klasszikus 4/3 rendszerben is több fantáziát láttok, mint a MILC-változatában. És tényleg kíváncsi vagyok, miért:

            – A Panasonic G sorozat AF-S módban mért fókuszsebessége már rég egy ligában játszik a legjobb DSLR-ekével, csak a követő fókuszon van még mit javítani. A legújabb, G6 modell pedig már speciálisan kevés fényre optimizált, –3…+18 EV-ig hatásos fókuszrendszerrel rendelkezik.

            – Nincsenek rögzített fókuszpontok, a legbelépőbb modellekben is érintőképernyőn lehet kijelölni a kép bármely pontját a fókuszáláshoz. Nem kell vacakolni front-és backfókusz-problémákkal.

            – A legújabb modellek már hatalmas felbontású, gyakorlatilag nulla késleltetésű OLED nézőkével rendelkeznek, melyek nagyítása (~70% ekv.) megegyezik a felsőkategórás full frame gépekével.

            – Az elektronikus zár óta nem téma, hogy a legprofibb gépek zárszerkezete hány expót bír ki, nincs tükör- és zárkéslekedés, és teljesen hangtalan, nyugodtan lehet fotózni állatot, csecsemőt vagy színházi előadást.

            – Az objektívek intelligensebbek, nem kell retrofókuszos tervezés, sőt, még egy sor optikai probléma (geometriai torzítás) is gond nélkül korrigálható digitálisan, hogy a tervező az igazán fontos paraméterekre tudjon összpontosítani.

            – A MILC-ek csúcsmodellje, a Panasonic GH3 már időjárásálló vázzal rendelkezik és KITOBJEKTÍVKÉNT adják hozzá a professzionális, szigetelt, F2,8-as konstans alapzoomot.

            Mindez persze kompakt méretben.

            Hát majdhogynem sznobság kell ahhoz, hogy ilyen körülmények között a klasszikus, 4/3-os rendszer, a szenzorhoz képest nagy méretű vázakkal de sötét, kiccsi nézőkéjével még labdába rúgjon…

            Amúgy én nem csodálom, hogy a jellemzően konzervatív felfogású Magyarországon azt vásárolják a népek, amit a profik kezében látnak. De én a belépő- illetve középkategóriás tükrösöknek semmiképp nem adok 15 évnél többet, de lehet, hogy már 10-et sem…

          • Egy percig sem tagadom hogy a fent leírtakban igazad van. Ennek ellenére itthon még mindig a DSLR gépek a népszerűek, de még a világ másik felén sem dolgoznak a hivatásos fotósok kompakt géppel. Nyilván van benne egy jó adag sznobizmus is (de van technikai oldala is, ld fullframe kompakt még nem nagyon van). És sznobizmusban ne is menjünk tovább egy esküvőnél: vajon mennyire vennének komolyan egy hivatásos fotóst egy esküvőn egy kompakt géppel a kezében? Amikor a nagybácsi mellette meg tükrös géppel fotóz csak úgy magának? Tőlem már kérdezte meg menyasszony szerződéskötés előtt, hogy mivel fotózom, tételesen írjam le hogy milyen gép, milyen objektívek és milyen vaku(k). Tudom hogy agyrém de sajnos ez van. És hát amíg a DSLR-ek a népszerűek, addig ez a blog azzal foglalkozik leginkább. Viszont merem ajánlani még ebben a témában az MLZ Photo blogot, Laci nagyon szereti a MILC gépeket és minden mozzanatról ír, ami a MILCek világában történik. Látva a lelkesedését a témában én már hónapokkal ezelőtt úgy döntöttem, hogy meg is hagyom neki ezt a témát, és itt a FS Blogon inkább másról lesz szó. :) Remélem nincs harag, én értem a Te szempontodat, és leírtam a sajátomat. :)

          • kesztió

            Én még abban sem lennék biztos, hogy a FullFrame amolyan szent tehén. ORBITÁLIS TÉVEDÉS
            ugyanis, hogy a mélységélességet elsősorban a szenzorméret határozná meg. Nem! Elsősorban az objektívek mérete (főképp a belépőpupilla minél nagyobb FIZIKAI – tehát nem a fókusztávolságra relatív – átmérője) a felelős a kis mélységélességért. S mivelhogy a fullframe objektívek jellemzően méretesebbek, mint kroppos társaik, így a belépőpupilla abszolút mérete is nagyobb, tehát FF-re valóban a kisebb mélységélesség a jellemző.
            De ki akadályozza meg a gyártókat, hogy pl. mikronégyharmadra is fizikai méretükben akkora fixeket tervezzenek, mint egy fényerősnek számító fix fullframe-re (pl. 85/F2)? Ez amúgy meg is történt már, létezik 42/F0,95-ös fix mikronégyharmadra, míg FF-hez már az F1,2-es objektívek is teljesen megfizethetetlenek a mezei amatőrök számára.

            Nos, abban a pillanatban, ahogy a gyártókat sikerül meggyőzni a kropos MILC-ek életképességéről a professzionális felhasználást illetően is, jöhet az olcsó ultrafényerős objektívek dömpingje, és megszületik az ideális állapot: „kis munkához” kis gép (kis váz + kis objektív), „nagy munkához” nagy gép (kis váz + nagy objektív) fog kelleni. UGYANAZZAL A VÁZZAL.

            Ehhez persze – még egyszer – az a paradigmaváltás kellene, hogy ne a fényerő szerint legyen drága az objektív, hanem a fényerő × képkör szerint. :D de én optimista vagyok.