A PetaPixel.com weboldal egyik szerzője gyűjtötte össze a tíz leggyakoribb kifogást, amit internetről való képlopáskor fel szoktak hozni a bűnösök.
1. “Nem volt copyright felirat, logó, vagy vízjel a képen”
A szerzői jog alapértelmezés. Abban a minutumban, hogy bárki (legyen az profi vagy amatőr fotós, vagy nyaraló családtag) lenyomja az exponáló gombot, a szerzői jog automatikusan megilleti őt. Ebből következőleg a fotós nem köteles jelezni ezt külön a képein. Amíg az nincs másképp jelezve, vegyük úgy, hogy a kép jogvédett.
2. “A képet az interneten találtam, így szabadon felhasználható”
Könnyű lementeni egy képet a netről? Igen. Elveszíti a kép a kapcsolódó szerzői jogokat, ha felkerül a netre? Nem.
A fotó nem kerül varázslatos módon a közkincsek közé, ha feltöltik a netre. A készítőjét ugyanúgy megilleti a szerzői jog ilyenkor, és országonként változó módon a halálától számított 50-70 évig érvényben marad. Csak ezután válik szabadon felhasználható közkinccsé.
3. “A Google képkeresője dobta ki, tehát szabadon felhasználható.”
A Google Images nem egy ingyenes stockfotó ügynökség, semmiféle tulajdonjogot nem gyakorol a kereső által kidobott képek felett. Egyetlen dolga van, hogy kilistázza a keresőszónak leginkább megfelelő képeket. Ellenben más cégek és magánszemélyek szerzői és tulajdonjoggal bírnak ezen képek felett.
4. “A Facebookon volt, és minden ami a Facebookon van közkincs”
A közhiedelemmel ellentétben a fotós nem veszíti el a jogait a képei felett, ha feltölti őket a Facebookra. Ezt a FB felhasználási szerződése le is írja. Megosztani lehet? Bizonyos feltételekkel igen, de ezt a fotó feltöltője szabályozza az adatvédelmi beállításaiban. Ha engedélyezi a megosztást, akkor meg lehet osztani, de letölteni és felhasználni se a Facebookon, se az internet egyéb oldalain nem lehet.
5. “De én nem keresek egy fillért sem a fotóval, csak a blogra/weboldalra/Facebookra kell”
Az, hogy származik-e anyagi hasznod a kép felhasználásából, nem változtat semmin…legalábbis a pozitív irányba nem. Akkor is szerzői jogsértést követsz el, ha nem keresel pénzt az illetéktelen felhasználással, maximum fair-felhasználásnak minősül. Annyi történik csak, hogy nem kereskedelmi felhasználás esetén a büntetési tételek kisebbek, mint kereskedelmi felhasználás esetén. Azt gondolod, hogy soha nem fognak beperelni, ha magán oldalon használod fel a képet? Gondold át! Kicsi a valószínűsége ugyan, de megtörténhet!
6. “Rajta volt a fotós neve/logója/vízjele a fotón. Ha ez rajta van, akkor csak reklámot csináltam neki azzal, hogy megosztottam, nem?”
Nem. Csak…nem.
7. “A fotó nem volt elég szép vagy eredeti ahhoz, hogy szerzői jog védje”
Fotózz le egy fehér papírt egy fehér asztalon hóviharban egy iPhone-nal. Épp annyira fogja védeni azt a képet a szerzői jog, mint egy híresség fotóját, amit Annie Leibovitz készített 200.000 dolláros felszereléssel.
8. “Rajta vagyok a fotón, tehát felhasználhatom”
Logikusnak tűnne a dolog, de nem így van. Jogilag a kép készítője a rendelkezhet a fotó sorsa felett, mert ő a kép szerzője. A kép felett, ami a te képmásod művészi interpretációja. Szóval ha te szerepelsz egy fotón, amin épp részt veszel egy tüntetésen, sport eseményen, vagy bármi más módon, felhasználáskor először a fotós engedélyét kell kérned.
Persze ha te magad bérelted fel a fotóst, hogy készítsen képet rólad, akkor feltehetőleg átadta neked a kép licensz jogait, de a szerzői jogok így is őt illetik meg.
9. “A kép mellé odaírtam a fotós nevét és weboldalát, elérhetőségét. Ez jó reklám neki.”
Az elmúlt 7 év fotós ténykedésem alatt soha senki nem keresett meg úgy munkával, hogy látta a nevemet egy kép alatt a neten.
A szerzői jog magában foglalja a fotó gazdasági felhasználásának monopóliumát. Csak a szerzői jog tulajdonosa rendelkezhet arról, hogy a fotót hogyan lehet felhasználni. A fotósnak “reklámot” csinálni sem elfogadható, sem legális módja annak, hogy a képet a fotós megkérdezése nélkül használjuk. Pláne úgy, hogy a legtöbb országban (Magyarországon is! – a szerk.) kutya kötelessége a használónak feltüntetnie a fotó mellett a készítője nevét, még akkor is, ha fizetett a felhasználói licenszért.
10. Emberek milliói lopják a képeket a világon!
Ez a kifogás érvénytelen mindaddig, amíg nem találsz a törvényben olyan bekezdést, ami azt tételezi, hogy pontosan hány ember együttes cselekedete legalizál valamit, ami egyébként illegális.
Végezetül: ha látsz a parkban egy lakatolatlan biciklit, azért nem lopod el, mert félsz a megtorlástól, ha esetleg elkapnak, vagy azért mert tudod, hogy morálisan nem helyes? Ha az előbbi, nem tudok segíteni rajtad, ha az utóbbi, akkor ez az írás talán megváltoztatja a berögződéseket az interneten fellelhető képek felhasználásával kapcsolatban.
A cikk eredeti forrása teljes szöveggel a PetaPixel.com oldalán olvasható, Francis Vachon fotóriporter tollából.