Top 10 kifogás képlopáskor

a dátum: 2013. augusztus 5. | 38 hozzászólás

A PetaPixel.com weboldal egyik szerzője gyűjtötte össze a tíz leggyakoribb kifogást, amit internetről való képlopáskor fel szoktak hozni a bűnösök.
1. “Nem volt copyright felirat, logó, vagy vízjel a képen”

A szerzői jog alapértelmezés. Abban a minutumban, hogy bárki (legyen az profi vagy amatőr fotós, vagy nyaraló családtag) lenyomja az exponáló gombot, a szerzői jog automatikusan megilleti őt. Ebből következőleg a fotós nem köteles jelezni ezt külön a képein. Amíg az nincs másképp jelezve, vegyük úgy, hogy a kép jogvédett.

2. “A képet az interneten találtam, így szabadon felhasználható”

Könnyű lementeni egy képet a netről? Igen. Elveszíti a kép a kapcsolódó szerzői jogokat, ha felkerül a netre? Nem.

A fotó nem kerül varázslatos módon a közkincsek közé, ha feltöltik a netre. A készítőjét ugyanúgy megilleti a szerzői jog ilyenkor, és országonként változó módon a halálától számított 50-70 évig érvényben marad. Csak ezután válik szabadon felhasználható közkinccsé.

3. “A Google képkeresője dobta ki, tehát szabadon felhasználható.”

A Google Images nem egy ingyenes stockfotó ügynökség, semmiféle tulajdonjogot nem gyakorol a kereső által kidobott képek felett. Egyetlen dolga van, hogy kilistázza a keresőszónak leginkább megfelelő képeket. Ellenben más cégek és magánszemélyek szerzői és tulajdonjoggal bírnak ezen képek felett.

4. “A Facebookon volt, és minden ami a Facebookon van közkincs”

A közhiedelemmel ellentétben a fotós nem veszíti el a jogait a képei felett, ha feltölti őket a Facebookra. Ezt a FB felhasználási szerződése le is írja. Megosztani lehet? Bizonyos feltételekkel igen, de ezt a fotó feltöltője szabályozza az adatvédelmi beállításaiban. Ha engedélyezi a megosztást, akkor meg lehet osztani, de letölteni és felhasználni se a Facebookon, se az internet egyéb oldalain nem lehet.

5. “De én nem keresek egy fillért sem a fotóval, csak a blogra/weboldalra/Facebookra kell”

Az, hogy származik-e anyagi hasznod a kép felhasználásából, nem változtat semmin…legalábbis a pozitív irányba nem. Akkor is szerzői jogsértést követsz el, ha nem keresel pénzt az illetéktelen felhasználással, maximum fair-felhasználásnak minősül. Annyi történik csak, hogy nem kereskedelmi felhasználás esetén a büntetési tételek kisebbek, mint kereskedelmi felhasználás esetén. Azt gondolod, hogy soha nem fognak beperelni, ha magán oldalon használod fel a képet? Gondold át! Kicsi a valószínűsége ugyan, de megtörténhet!

6. “Rajta volt a fotós neve/logója/vízjele a fotón. Ha ez rajta van, akkor csak reklámot csináltam neki azzal, hogy megosztottam, nem?”

Nem. Csak…nem.

7. “A fotó nem volt elég szép vagy eredeti ahhoz, hogy szerzői jog védje”

Fotózz le egy fehér papírt egy fehér asztalon hóviharban egy iPhone-nal. Épp annyira fogja védeni azt a képet a szerzői jog, mint egy híresség fotóját, amit Annie Leibovitz készített 200.000 dolláros felszereléssel.

8. “Rajta vagyok a fotón, tehát felhasználhatom”

Logikusnak tűnne a dolog, de nem így van. Jogilag a kép készítője a rendelkezhet a fotó sorsa felett, mert ő a kép szerzője. A kép felett, ami a te képmásod művészi interpretációja. Szóval ha te szerepelsz egy fotón, amin épp részt veszel egy tüntetésen, sport eseményen, vagy bármi más módon, felhasználáskor először a fotós engedélyét kell kérned.
Persze ha te magad bérelted fel a fotóst, hogy készítsen képet rólad, akkor feltehetőleg átadta neked a kép licensz jogait, de a szerzői jogok így is őt illetik meg.

9. “A kép mellé odaírtam a fotós nevét és weboldalát, elérhetőségét. Ez jó reklám neki.”

Az elmúlt 7 év fotós ténykedésem alatt soha senki nem keresett meg úgy munkával, hogy látta a nevemet egy kép alatt a neten.

A szerzői jog magában foglalja a fotó gazdasági felhasználásának monopóliumát. Csak a szerzői jog tulajdonosa rendelkezhet arról, hogy a fotót hogyan lehet felhasználni. A fotósnak “reklámot” csinálni sem elfogadható, sem legális módja annak, hogy a képet a fotós megkérdezése nélkül használjuk. Pláne úgy, hogy a legtöbb országban (Magyarországon is! – a szerk.) kutya kötelessége a használónak feltüntetnie a fotó mellett a készítője nevét, még akkor is, ha fizetett a felhasználói licenszért.

10. Emberek milliói lopják a képeket a világon!

Ez a kifogás érvénytelen mindaddig, amíg nem találsz a törvényben olyan bekezdést, ami azt tételezi, hogy pontosan hány ember együttes cselekedete legalizál valamit, ami egyébként illegális.

Végezetül: ha látsz a parkban egy lakatolatlan biciklit, azért nem lopod el, mert félsz a megtorlástól, ha esetleg elkapnak, vagy azért mert tudod, hogy morálisan nem helyes? Ha az előbbi, nem tudok segíteni rajtad, ha az utóbbi, akkor ez az írás talán megváltoztatja a berögződéseket az interneten fellelhető képek felhasználásával kapcsolatban.

A cikk eredeti forrása teljes szöveggel a PetaPixel.com oldalán olvasható, Francis Vachon fotóriporter tollából.

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • majom

    INTERNET!!!!!!! MINDEN INGYEN!!!!!! hiába sírsz…

    • Ez csak tenymegallapitas vagy egyet is ertesz vele es szerinted igy van jol?

      • majom

        Ez így van jól. imádom az internetet. a MÁSODIK legjobb dolog a világon. Néha imádkozom hozzá. Köszönöm internet, hogy ellophatok MINDENT!!!

        • majom

          Amúgy meg… Miért teszed fel az internetre, ha nem akarod, hogy mások használják? Ez butaság. Vagy tedd letölthetetlenné, ott van a flikür, azon még ezt is megteheted. Gondolod, hogy majd nem fogják ellopni a képeid, hogyha emberek filmeket, zenéket, játékokat meg könyveket töltenek le az internetről?(ugyan úgy, ahogy te is persze…) Hidd el, ha pénzt is lehetne letölteni az internetről, vagy kurvát, azt is letölteném. Mert egy gonosz rossz ember vagyok. Megkárosítalak.

  • Anonym

    Jó cikk volt, érdemes elolvasni.

  • Aladár

    Nyúlták le nekem is képeimet, Mégsem sikerült jogi úton érvényesíteni igazamat, kártérítést követelni. (Kisvárosunkban az ügyvédek nem vállalták, többet is megkerestem)

    • Hát erre mit mondjak…ismerősömet tavaly karácsonykor meggyilkolták, most augusztus van, és a gyilkos még mindig csak előzetesben van, még tárgyalás sem volt, nem hogy ítélet. A pakliban még benne van, hogy nem beszámíthatónak nyilvánítják az egyébként normális embert és megússza a büntetést. http://blog.fotosarok.hu/2013/01/a-fotos-let-hatulutoi/

  • Szabó István

    Van olyan is hogy lelopják a képed és nem elég hogy leszedik a vízjeledet, de még rárakja a blogja/lapja stb. ronda vízjelét, ami van hogy 5x nagyobb mint az eredeti, és mikor megkérdeztem hogy mégis miért van ekkora behemót vízjel a képen, arra válaszolta hogy ne lopják le. Az Iróniától majd röhögőgörcsöt kaptam!!! Én meg megkérdeztem hogy te megkérdezted az osztrák fotóstól hogy elcsórhatod a képét? Aztán belinkeltem az eredeti képet forrásmegjelöléssel stb.
    Ha meg weboldal heggesztésre kell kép akkor ott a direkt erre a célra tökéletes stock képek, ha nincs keret rá akkor free stock, ott is persze ha kész a munka amire felhasználtad a képet akkor illedelmes megmutatni mire használtad a képet.

    • és ők még csak nem is érzik benne az ironiát…

  • Szabó István

    Régebbi sztori hogy egy új kifőzde fogta magát és talált egy kanadai fotós képét amin rajta volt a deviantart os vízjel és lelopta, kiszedte a nehezen kiszedhető vízjelet, és kinyomtatta és berakta tapétának. Aztán egy srác mobiljával lefotózta és még tékozló homár is megírta. Aztán lehet a srác vagy tékozlót olvasó devesek megírták a lánynak hogy mi a helyzet és a lány elszörnyedt mit csináltak a képével.
    Persze ment a peres levél de a kifőzdések rá se hederítettek. Mégis Kanada és Magyarország nem épp egy kontinensen van.

  • Metil

    Az egyik képemet plakáton illetve szóróanyagon,műsorfüzetben láttam . Megkerestem azt aki úgy gondolta ezt “csak úgy lehet”.A fenti 10 kifogásból 5 öt hebegett azonnal. Be kartam perelni. Semmi nincs a nevén még hivatalos munkája sincs. Max felpofozhatom. :(

    • Nem azt kell megkeresni, aki “úgy gondolta”, hanem amit reklámoznak. Ők használták fel a képet, ők felelősek a jogsértésért.

  • Aladár

    A fotós ismerőseim közül már többtől nyúltak le képeket. De még egyről sem tudok, hogy bármilyen kártérítést is sikerült volna kiharcolniuk. :-I

    • Hányról tudsz, aki tett is érte, hogy kártérítést kapjon? beszéltek pl. szerzőjogásszal? Ha csak sopánkodik az ember és elfogadja az ilyen kamu érveket, akkor persze, hogy nem lehet semmit kiharcolni.

  • ALion

    Hozzátennék egy kitételt én is…
    Lopott képem megcsonkítva, vízjel levágásával figyelt egy gazdag közösségi portálon. Szóvá tettem. Válasz: levágtuk a vízjelet, mert zavaró volt, különben sem fért volna el a kép a szövegkörnyezetben akkorában. A portál, ahonnan levettük, nem írta ki, hogy jogvédett oldal.
    Tőlem angróban lopják a képeket. És még nem tudtam érdeket érvényesíteni.

  • A “fair-felhasználást” magyarul szabad felhasználásnak hívják, amit a
    magyar szerzői jog egészen szigorú feltételekhez köt és lényegében csak
    az iskolarendszerű oktatás keretében érvényes. Amerikában valamivel
    szabadabb, de ott sem lehet túlzottan sok mindenre ráhúzni.

  • Tamás Norris Gábor

    Édes érvek. Viszont megkérdeném, hogy a fotós kér(t) engedélyt a világtól / a tájtól / a fotókon szereplő emberektől egyesével azért, hogy lefotózhassa őket? Szerintem a jog ott kezdődik és nem a “kattintással”. Remek példa erre Schober Norbi a Facebookon terjengő, egy duci csajt ábrázoló képe, és a mellé írt fikázó komment.
    A fotósok fotózzanak, de kezdjék megszokni, hogy a jó minőségű digitális gépek elterjedésével egyre többen tudnak majd “jó” képeket készíteni – még akkor is, ha egy jó képhez persze nem elég csak maga a jó gép, ahhoz “szem” is kell. – és így a tevékenységük produktumát egyre nehezebb lesz “megvédeni”. Persze, értem én, hogy védeni kell a mundér becsületét…

    • Gábor: a világtól nem kell engedélyt kérni, a tájtól sem. A fotókon szereplő embertől már igen, attól engedélyt is kérünk. Sőt bizonyos esetben még szerződést is kötünk velük, amit úgy hívnak modellszerződés. Ha nyilvános helyen sok ember van (pl tüntetés, sportesemény) akkor nem kell mindenkitől egyesével engedélyt kérni, ha az egész tömeget fotózzák le, és nem egy ember van kiemelve a tömegből a fotó által, de ez egy speciális eset.

      Az hogy egyre többen tudnak képet készíteni (legyen az jó vagy sem), annak semmi köze nincs ahhoz, hogy a fotósok képeit ellopják-e vagy sem. A fotósok pont ugyanolyan cipőben járnak, mint a zenészek, a filmesek és a szoftvercégek. Mindhárman szerzői jogvédelemért harcolunk, mert a produktumunk könnyen másolható, és az emberek csak élvezni szeretik, de fizetni érte nem. Pedig a fotó, a zene, a film és a szoftver mögött is kemény munka, tapasztalat és anyagi befektetés van, ami az embereknek úgy valahogy magától értetődik…hogy az csak van…lett. “Én letöltöm a fotót, zenét, szoftvert, használgatom, a zenész, meg fotós, meg szoftverfejlesztő meg majd megoldja valahogy, mit érdekel engem? Keressen rendes munkát, ha ebből nem tud megélni.” De persze azért a zene csak szól a kocsiban, a letöltött játékkal csak órákat játszik, a lopott Windows csak fut a gépen, a filmet este csak végigizgulja az asszonnyal és a fotó csak díszíti a weboldalát vagy hirdetését stb.
      Erre nincs mentség, csak szánalmas magyarázkodás és kifogáskeresés. Ez szellemi termék, ami ugyanolyan termék mint egy autó, egy kenyér, egy laptop. Azokat nem lehet ingyen beszerezni. Ellopni el lehet mégsem teszi az emberek többsége mert a retorziótól fél. Vagy mert úgy nevelték. A szellemi termék ugyanez, csak erre nem neveltek minket.

      • Tamás Norris Gábor

        Köszi a választ! :) Arra akartam rávilágítani, hogy véleményem szerint a fotós is – de a zenész is, vagy a filmes is – csupán felhasználója egy úgynevezett “közkincsnek”, azaz a Földünknek, annak minden aspektusának, és hiába a hozzáadott érték (a kattintása) mégis olyan jogokat formálnak, amelyik nem biztos, hogy szükségesek volnának. Miért? Azért, mert véleményem szerint fordítva ülünk a lovon. Egy fotósnak – szerintem – a fotózás gyönyörűségéért, annak élvezetéért és egy-egy remek kép elkészítéséért kellene fotóznia, és nem pedig azért, hogy mindezeket pénzzé téve, különféle jogok mögé bújva ebből éljen. De ugyanez igaz a zenére is, vagy a filmre is, hiszen a lopás definíciója az, hogy elveszek valakitől valamit, nekem lesz, neki meg nem. Viszont ebben az esetben nem történik klasszikus “lopás”, mert a fotósnak is megmarad az eredeti és más is élvezheti mindezt. Lopásnak csak azért kell neveznetek, mert ebből éltek, és így kimutatható anyagi károtok keletkezik abból, hogy nem tudjátok így már eladni a képet, vagy az adott illető nem fizet érte.
        Ha és amennyiben az embereknek – köztük a fotósoknak, fotóművészeknek is – biztosítva volna a megélhetésük, akkor nem volnának rákényszerítve, hogy a művészetükből éljenek, és ezáltal puszta áruvá silányítsák a művészetet. Úgy gondolom, hogy a világ ennél már fejlettebb – technikailag mindenképpen – most már csak szellemileg kellene egyet lépni előre. :) A “sok remek digitális gép van forgalomban” dolog pedig úgy kapcsolódik a témához, hogy ezáltal a fotózás már nem privilégiuma / zárt szakmája valakinek, hanem bárkiből lehet jó fotós, és minél nagyobb a kínálat, annál jobban mennek lefelé az árak. Ez az – vagy ez is – amit éreztek, és persze logikus, hogy véditek a mundér becsületét, ám azt gondolom, hogy ha ez számotokra nem lenne pusztán anyagi kérdés, akkor nem így állnátok hozzá. A Világ, a Föld mindenkié…akár élőben, akár a fotókon. :)

        • Én külön köszönöm a normális hangnemet, annak ellenére hogy nem értünk egyet. :)
          A kommentedre azt tudom mondani, hogy elég demagóg. Hadd döntse el mindenki, hogy miből szeretne élni. Ha meg tud élni belőle akkor szíve joga. Én speciel nem nevezem magam művésznek. Alkalmazott fotográfus vagyok aki abból él hogy esztétikusan ábrázol olyan témákat amikre felkérik és megfizetik. És ezek általában nem művészkedési jelleggel történnek, hanem tárgyak fotózása termékkatalógusba, rendezvények megörökítése, stb. A fotóművészet más téma. Ők olyanok mint a festők. Mondanivalójuk van, szárnyal a fantáziájuk stb. Egészen más tészta. Éhen is halnak belőle, hacsak nem Andreas Gursky-k akinek a képei milliárdokért találnak gazdára.

          • Tamás Norris Gábor

            :) Én elsősorban az alapmegélhetésre gondolok. Az extrákért, vagy akár drága fotócuccokért persze ugyanúgy kellene / lehetne dolgozni. Nem ráerőltetés ez, hanem a figyelem felhívása egy olyan állampolgári jogra, amelyet eléggé eltettek a süllyesztőbe, érthető okokból.
            Számomra egy “alkalmazott fotográfus” is művész, hiszen egy gitárról, vagy egy tál salátáról is lehet vérlázítóan béna képet készíteni és művészien gyönyörűet is. :)
            Tehát az alkalmazott fotográfusok is legyenek ellátva annyi jövedelemmel, hogy ne a megélhetésért végzett “munkaként” kelljen megélniük a fotózást, hanem egyfajta művészi kiteljesedésként, és akkor nem hogy mérgesek lesznek, ha “ellopják” a képeiket, hanem éppen hogy büszkék. :)

          • Szerintem semmiért se kelljen fizetni, mindenki csak a közjó érdekében és a saját örömére dolgozzon, de ennek ellenére mindenki éljen marha jól, boldogan és kényelmesen – kár, hogy ez néhány utópista sci-fi kivételével sehol nem így működik.

          • Azért ne haragudj, kedves Emkorec, de mintha kissé mellébeszélnétek.
            Arra a felvetésre, hogy az interneten elérhető képek ALAPBÓL közkincs legyenek, és csak az explicit copyright jezésű képek számítsanak jogvédettnek, jöttök a sirámokkal, hogy szegény profi fotósok most miből fognak megélni. Holott a kettőnek semmi köze egymáshoz, a különbség mindössze annyi lenne, hogy a profi felhasználásra szánt képeket ezután kemény *tíz* másodpercnyi idő ráfordításával jogvédettként publikálnátok a neten. És a törvény pont annyira védene – vagy nem védene –, mint eddig. De nem nehezítenétek meg hótt fölöslegesen az ingyenesnek szánt képek szabad forgalmát.
            Tényleg annyira nehéz dolgokat írok? Azért a kisbetűk ismerete illetve néhány általános elég kellene hogy legyen a fentiek értelmezéséhez…

          • Azt hiszed hogy ez ennyire egyszeru? 10 masodperc? Amikor nap mint nap lopjak a kepeket ugy hogy levagjak meg leretusaljak a logot, copyright feliratot nevet rola? A pofatlanabbja meg meg a sajatjat is rarakja helyette? Ebreszto! Nem nehez dolgot irsz hanem alomvilagban elsz. Azt gondolod hogy egy copyright felirat vagy egy logo megoldja a problemat. Ld. cikk 6 es 9 pont.

            Ezen kivul meg be lehet fejezni a troll hangnemet. Ertelmes emberek modjara beszelgetunk, egyedul te sertegetsz azzal hogy nem tudok szoveget ertelmezni 8 altalanos hianyaban. Mire fel ez a tamado hangnem? Nem aludtad ki magad? Artottam en neked valamit?

          • Szerintem pont hogy te élsz álomvilágban, amikor azt képzeled, hogy azt az elvetemült képlopót, aki KÉPES LERETUSÁLNI A VÍZJELET, LOGÓT, COPYRIGHT FELIRATOT, pont az ejnyebejnye fogja megálltani, hogy fiam, amiért fent van a neten, azért még nem közkincs.
            Tényleg nem értelek, na. Ezek az emberek lopnak most, és pont úgy fognak lopni akkor is, hogyha az én elképzelésem (minden közkincs a neten, kivéve az expliciten levédett anyag) lép törvényerőre. TEHÁT AZ ÉN JAVASLATOM PONT AZ Ő ESETÜKBEN NEM RONT SEMMIT A HELYZETEN, UGYE. Ezekkel szemben csak a speciális internetes védelmi technológiák lehetnek hatékonyak, de a megélhetésiszerzőijogvédő-lobbinak ez a jelek szerint egyelőre nem áll érdekében, milyen érdekes, ugye!
            Szövegértés ide vagy oda, remélem, mostmár tényleg érthetően magyaráztam, belefáradtam nem tudom hányadszor leírni ugyanazt.
            Ne haragudj, de a logikátok hasonlít ahhoz, mint amikor a párttitkár elvtárs úgy dönt, hogy megnőtt az ittas vezetés miatti balesetek száma, tehát nem szabad többé alkoholos italt árulni az élelmiszerüzletekben. Most őszintén, tényleg nem érzed az analógiát?

          • Amúgy kérlekszépen, itt a tökéletes megoldás, idézek a liNkelt könyvismertetőből:

            „A könyvben két matróz esete szerepel, akik majd kiesnek a vitorlás két oldalán, hogy stabilizálják a hajót, miközben, ha abbahagynák ezt az erőfeszítést, a vitorlás tökéletesen stabil
            lenne. Ám mivel már benne vannak a szituációban, egyikőjüknek egy látszólag ésszerűtlen dolgot kellene művelnie, például kevésbé húzni a kötelet, ezzel arra kényszerítené a másikat, hogy ő ugyanezt tegye, ha nem akar a vízbe pottyanni – míg végül kényelmesen állnának a stabil hajón.”
            De ti, ahelyett, hogy lazÍtanátok a szorításon, csak azért is még erősebben húzzátok a kötelet. A képlopók pedig csakazétis lopni fogják a képeket.
            GRATULÁLOK!

        • FeCsa Fekete Csaba

          Igen. A fotós a fotózás gyönyörűségéért, annak élvezetéért és egy-egy remek kép elkészítéséért fotózik. Aki pedig ezt a végterméket élvezni akarja, gyönyörködni benne az meg fizessen érte. Vagy menjen el ugyan oda és fotózza le ő. Ilyen elven mindent alanyi jogon lehetne adni az embereknek. Pék süssön nyugodtan a friss kenyér illatáért, meg mindenki dolgozzon a munka öröméért. Abból, hogy jó minőségű fényképezőgépeket készítenek a gyártók még nem függ egyenesen az, hogy az emberek jó minőségű fotókat tudnak készíteni. Fotó és fotó között is van különbség, elég csak elgondolkodni azon, hogy 2 kép közül melyiket menti le az ember…

          • Azért lelkes kíváncsisággal és nagy érdeklődéssel várom az indoklásodat, miért is következne a fentiekből, hogy az internetes képek ALAPBÓL jogvédettek legyenek. Az internetre feltöltött képek saccra úgy >90%-a esetében (ideértve természetesen a facebookos képeket) a szerzőnek esze ágában nem lenne jogvédeni vagy pénzért adni a képeit, ahogy pl. azért sem vársz el pénzt, hogy adsz egy tüzet, vagy megmondod valakinek a pontos időt. Akkor pedig a <10% kedvéért komplikáljuk és bürokratizáljuk szarrá a netezők, bloggerek stb. életét? Nem az lenne a logikus, hogy az interneten a szabad fehasználás legyen a default és a jogvédett, KERESKEDELMI CÉLZATTAL FELTÖLTÖTT képek védelmére találjunk ki megfelelően hatékony és egyszerű technikai és jogi eszközöket?
            Wake up, dude! 21. század!

          • FeCsa Fekete Csaba

            Sehol nem írtam, hogy alapból jogvédettek legyenek. És igen, van egy nagy 90% aki nem is akar pénzt kapni a fotóiért. Más kérdés az is, hogy lenne e valaki aki fizetne is azért. A probléma ott van, hogy annak a maradék 10%-nak a munkáját lopják. Mert ugye munka van benne, felszerelés, tudás. És el lehet látni vízjellel, egyértelművé téve, hogy nem szeretnéd ingyen odaadni, na őt hogyan véded meg? Igen, mindenki tudja, hogy a 21. században vagyunk és a jelenlegi rendszer nem a leg tökéletesebb. De amíg nem csinálnak jobb törvényt, a meglévőt kellene betartani. És bátorkodom azt mondani, hogy nem is feltétlen a jog miatt, hanem inkább a másik ember miatt aki azért az egy-egy jó fotóért keményen megdolgozik.

          • Igen, és Völgyi Attila meg jó néhány profi valahogy nem a jobb törvényekért kampányol, hanem még az olyan faszságoknak is hajlandó szemet hunyni, hogy már a közterületen engedély nélküli kattintás kihágás legyen, nem csak ezen képek utólagos publikálása.
            Az „új törvény csinálása” rajtad, rajtam és a többieken múlik, akiket többé-kevésbé közvetlenül érint a balfasz, elavult jogvádelmi koncepció! Hajlandó vagy tenni a megváltoztatásáért?

          • Hangyányit szofisztikáltabban nem lehetne fogalmazni kedves kesztió?

  • Zsu

    Jogosak a felvetések, de ugyanúgy, ahogy nem tartom reálisnak, hogy mindenkitől állandóan engedélyt kérjen a fotós (mert azért sokszor nincs modell szerződés, valljuk be, és nem is kivitelezhető sokszor), ugyanúgy hogyan gondolunk egy facebook oldalt üzemeltetni, ha a napi sokszori poszthoz illusztrált képhet mindig fel kéne kutatnom az alkotót? Szerintem a facebook poszt egy ingioványos terep, kb 1 hétig látják max az emberek… Valami olyasmi lenne jó, hogy a fotó metadaadata könnyebben megmaradjon, mert volt, hogy kerestünk képet a honlaphoz, és a talált képeknél lehetetlenség volt kideríteni kia fotós, tehát nem tudtunk engedélyt kérni…

    Én személy szerint remélem, hogy beáll egy egyensúly morálban, tényleg elkeserító a szabadon képlopkodás, de az irreális elvárások is a felhasználótól… Jó lenne, ha tudatosak lennének, és felfognák, hogy valaki képe, zenéje videója és igyekezzenek utánajárni és legálisan használni.

    Fotográfus és facebook oldalt is menedzselek, szóval vagyok mint két oldalon néha, és nem könnyű.

    • Erre találták ki a stockfotó oldalakat. Pár dollárért le lehet tölteni, többmillió kép áll rendelkezésre, és nincs vele gond, nem kell utánajárni stb.

    • Az újságok és hír oldalak képei/hírei még addig se élnek. Max 1-2 óráig, legfeljebb 1-2 napig érdekesek és aktuálisak, aztán elavulnak és örökre elfelejtik őket.
      De attól, hogy neked sürgősen kell valami, még nincs többlet jogosultságod mások dolgaira. Ha sürgősen van rá szükséged, akkor fizess érte stock oldalaknak, hírügynökségeknek. Ha meg nem üzleti vállalkozás, akkor nyilván nem is olyan létfontosságú, hogy azonnal legyenek képek.

  • sz

    Az az oldala is jó ezeknek a történeteknek, amikor rákeresel valamire a neten és egyszer csak szembe találod magad egy képpel, amin te szerepelsz, a képen rajtad kívül egy ember van a háttérben. Vízjel rajta a fotón. Te meg úgy az egészről nem is tudtál. Tetszik a kép, megosztod a saját facebookodon, persze vízjel még mindig rajta… Majd egyszer csak jön egy üzenet, hogy le kéne szedni a képet, mert az nem a tiéd és be leszel perelve…

    A bíróság nekem ítélt kártérítést, a lefotózott lánynak,
    soha egy másodpercig eszembe se jutott volna beperelni senkit egy ilyenért.
    Egálban voltunk a sráccal, ő engedély nélkül lefényképezett. Én magáncélra felhasználtam a képet.

    Kettőnk közül én veszthettem volna többet… Ki tudja ki. mikor fényképez le minket az utcán, amíg erre nincs megoldás, nem fogom sajnálni a történetben szereplő fotóst, sőt semelyiket sem akinek a képeit lopják.

    Ez az internet… a képlopás ellen, pedig van egy megoldás, nem rakod fel a netre, vagy nem használható méretben.

    • Van rá megoldás, úgy hívják, hogy képmáshoz fűződő jog.
      Hiszen te magad írtad, hogy a bíróság neked ítélt kártérítést, mert az engedélyed nélkül készült a kép rólad.

  • „Neked milyen mellébeszéléssel szoktak terelni, akik lopják a képeidet?”

    Mélyen tisztelt elvtársak,
    az én képeimet NEM LEHET ELLOPNI.

    Mert szabadon felhasználhatóak. És jólesik, ha megjelölik a forrást, de ahhoz sem ragaszkodom.

    A megélhetési jogvédőknek pedig üzenem: ezt a csatát amúgy is elvesztettétek. Az internet erősebbnek bizonyult nálatok. Úgyhogy a legbölcsebb dolog, ha abbahagyjátok a szélmalomharcot és szépen újragondoljátok az egész szerzői jogi koncepciót – mert szerzőijog-védelemre valóban SZÜKSÉG VAN, egy szóval sem állítottam az ellenkezőjét, csak épp nem ebben a jelenlegi, nevetségesen avíttas formájában.

  • Koszonom szepen a cikket! Milyen boldog is vagyok ma, amikor felfedeztem, hogy az egyik kepemet kb. kettucat kulonbozo weboldal hasznalja…! Anelkul, hogy egyetlen fillert is fizettek volna nekem, vagy legalabb odabiggyesztettek volna a nevemet.

    Miutan tisztan, vilagosan oda van irva a kephez az eredetileg publikalt oldalamon, hogy “All rights reserved”.

    Ilyenkor mit a legjobb csinalni? Irjak mindegyiknek szepen emailt, megkoszonve a megtiszteltetest, es a bankszamlaszamomat, ahova befizethetik a felhasznalasi dijat?