Rengeteg az életlen fotó. Más obikkal is akad. Ezért ad ki az ember többszázezer forintot?
Szeretném tudni, hogy mi az oka annak, hogy többszázezres felszereléssel rendszeresen vannak problémák? A gép újkorában 600ezer Forint volt. Még most használtan is minimum 400ezret ér. Az objektív rajta lehet 100ezer Forint, de lehet 250ezer is, tökmindegy, az eredmény ugyanaz: némelyik kép éles, némelyik életlen.
Valószínűleg ez miatt, vagy épp az miatt, hogy sokat mozgok fotózás közben, 2-3-4-5 expónként zsigerből újraélesítek, főleg portrénál füstöl az AF-On gomb (másnak az expogomb félig lenyomva). Ennek köszönhetem, hogy jónéhány fotóm életlen. De ennek köszönhetem az is,hogy jónéhány éles, mert ha csak egyszer élesítenék, benne lenne a pakliban, hogy az összes fotóm pengeéles lenne, de az is benne lenne, hogy csupa életlen képpel térek haza. Annál meg persze nincs rosszabb, mint fotózás közben az LCD-t bámulni folyamatosan élességet ellenőrizve minden képnél.
Az alábbi három fotó egy 62 képes sorozatból lett szemezgetve. Egyazon beállításról 62 képet lőttem, itthon megszámolva kb 8-10 fotót találtam, ami használhatatlanul éles (ld alsó kép), még kb 5-öt ami a normálisnál életlenebb, de még használható (középső kép). Az elvárt élesség pedig a felső fotó.
Canon EOS 6D + 50mm f/1.4 USM – 700.000 Ft. F/3.2 rekesz, 1/100s záridő, vakufény mindegyik kép. Kb 2 méter tárgytávolság, 100%-os nagyítás.
És mégegy ugyanebből:
Ugyanazon beállítás, csak újraélesítés történt egy-egy expo között. Mindez nappal egyik oldalt üvegfalú helyiségben, tehát világos volt. Nomeg a 6D méltán híres az ultraérzékeny középső fókuszpontjáról, márpedig minden exponál csak ezt használtam.
Azt mondaná az ember, hogy az 50/1.4 egy rakás …, de tessék, itt van a drágább, csiribiri L-es 100-as makro stabilizátorral.
Canon EOS 6D + Canon 100mm f/2.8L IS Macro – 850.000 Ft. F/2.8-as rekesz, 1/160s záridő, vakufény+természetes fény kombinálva, bekapcsolt IS, tükörből fotózva. Kb 3m tárgytávolság, 100%-os nagyítás.
Itt se történt más, csak többszöri újraélesítés a tükörben magát nézegető hölgy szemén. Baromi idegesítő, ha épp a legjobb képről, a legjobb arckifejezésről – amit az LCD-n látva a megrendelő örömében táncol -, otthon kiderül, hogy használhatatlanul életlen.
Lehet szidni a Canont. De ne legyünk elfogultak, nikonosoktól is hallok hasonlókat. Például azt, hogy azóta vacak a Nikon fókuszrendszere, mióta 30 meg 60 fókuszpontot pakolnak bele. Hogy a D800 és a D4, ami jó, a D600-610 páros fókuszrendszere egy kalap… Hogy rendszeresen, a mai napig a gépek gumírozása leválik. Tudott probléma, mégsem használnak más ragasztót.
Ti hogy élitek meg ezeket a jelenségeket? Mennyire gyakori nálatok a fókuszhiba? Itt most nem a back- és frontfókuszos objektívekről beszélek, mert az konstans probléma, amit kalibrálással javítani lehet (persze ez is megérne egy misét, hogy hogyan fordulhat elő ilyesmi, és nem a Sigmánál, akinek 4-5 gyártó rendszerét kell visszafejtenie és olyat produkálnia, ami mindig minden gépen jó működik, hanem a Canonnál és a Nikonnál, ahol csak a saját rendszerükre kell fejleszteniük és ismerik minden porcikáját évtizedek óta).
Mi lenne, ha egy asztalos szögbelövője néha 3-4 centivel mellé lőne? Mi lenne, ha a kőművesnek a vízmértéke olykor picit csalna? Összedőlne az épület! Az orvos szikéje éles. A földmérő kütyüje pontos. Az asztalos fűrésze megbízható. Miért van az, hogy minden szakember megtalálja az ideális szerszámot, ami persze hogy egy vagyonba kerül a hobbi célra, vagy alkalmi használatra szánt eszközökhöz viszonyítva, de MŰKÖDIK, ahogy kell neki, és lehet rá számítani munka közben.
És miért van az, hogy a fotósok meg csak szívnak világszerte? Komolyan nem értem…
Azt mondjátok munkához vegyek 1D-t mert az való ilyenre? A kolleginám ha jól tudom 1 de az is lehet, hogy 1,5 éve vette az 1D Mark IV-et munka, sportfotózás, riportfotózás céljából. Folyamatosan, értsd szó szerint – folyamatosan! szervizbe hordja. Hol az akksija mondja be az unalmast, és kikapcsol a gép 30-40%-os töltöttségnél (ami persze nem akksiprobléma, mert minden akksival ezt csinálja), hol a tükör akad fent és nem enged exponálni. A szervizből visszaküldik, mondván nincs baja, majd visszamegy hogy márpedig baja van, majd visszaküldik, hogy megcsinálták, majd visszamegy hogy még mindig rossz, majd kimegy külföldi szervizbe, majd visszajön, hogy a fél belét kicserélték de megcsinálták, majd kiderült hogy még mindig rossz csak most más baja van.
Az 5D Mark II-m korábban még műteremben 250W-os beállítófénynél is képes volt fókuszt téveszteni. Volt, hogy f/11-en is életlen képet készítettem. A 6D ultraérzékeny fókusza miatt kevesebb már az életlen kép, de még mindig akad. Miért olyan nagy kérés az, hogy miden kép éles legyen, ami nem user error miatt lett életlen???
