Lytro – most akkor ez a jövő?

A Lytro új gépet mutatott be a héten. Tudom picit el vagyok késve ezzel a cikkel, de agyaltam hogy egyáltalán írjak-e róla.

Talán öregszem, de egyre kevesebb technológiai újítás lelkesít mostanság. Amikor a Lytro kiadta az első plenoptikus gépét, akkor azért legyintettem, mert az egy játékszer volt. Úgy nézett ki, ming egy bonbonos doboz, vagy mint a váltófutók botja. Oké a technológia érdekes, utólag tudunk fókuszálni képeket, de nagyon gyerekcipőben volt még.

A héten viszont bemutattak egy nagyobb méretű, áramvonalas gépet, a Lytro Illumot, ami ugyanezt tudja, de már normál méretű, dizájnos külsejű, illetve nagyobb méretű képet készít. Ugyanis az első Lytro tudtommal csupán 540px hosszabbik oldallal rendelkező képet csinált, ami valljuk be játékon kívül másra nem jó. Oké, nem megapixelben mérik a Lytrok felbontását, hanem megarayben, ami az új gép esetében 40, de akkor is van egy képmérete, ami az új gép esetében a hírek szerint nagyjából 5 megapixelnek felel meg. Mindezt egy a Nikon 1 MILC-hez hasonló méretű, 1″-es szenzorral és 30-250mm f/2.0 optikával (a gyújtótáv 35mm ekvivalens érték, vagyis enyhe nagylátótól a teléig megy, viszont fix fényerős).

A gép nem hagyományos képet rögzít ugye, hanem a fény beesési szögéről rögzít információkat, ezáltal lehetővé válik a különféle perspektívák és mélységélesség leképzése…utólag, interaktív módon. A Lytro ezt “living picture”-nek titulálja, vagyis élő fotónak (nem élőképet írok mert az magyarul mást jelent ugye).

A Lytro Illummal készült mintafotókat ide kattintva lehet megtekinteni.

Hát ez az…ide kattintva. Nem beszúrom ide, vagy beágyazom. Itt az első problémám. Nyilván beágyazni valahogy be lehet, nem nyomoztam utána, de hagyományosan beilleszteni bárhová, mint egy JPEG-et nem tudjuk. És hát hol vagyunk még attól, hogy komplett rendszerek (oprendszerek, webböngészők, képszerkesztő programok, tartalomkészítő szoftverek úgymint szövegszerkesztő, slideshow készítő, stb) átálljanak egy olyan szabványra, amit egyelőre csak egyetlen aprócska gyártó támogat?

Mondjuk azt, hogy nem kell így beilleszteni, hanem vegyük úgy, hogy ez az újrafókuszálható, perspektíváját tekintve finoman változtatható fotó a nyers kép, amit otthon beállítunk a kívánt élességre, JPEG-et készítünk belőle és azt használjuk netszerte, vagy printre. Jaj de jó! Vagy mégsem? A jó fotós nem azt mondja, hogy amit a helyszínen el tudunk végezni azt csináljuk meg és úgy kattintsunk, ahelyett, hogy legyintenénk “ááá majd utómunkában megcsinálom”? El tudjuk képzelni, hogy például egy esküvő 5-600 képén még az élességet is be kell állítanunk utómunkában? Ki vágyik erre, mikor a helyszínen csak egy tized-másodperc élességet állítani a kívánt helyre? Elég ritka az, hogy itthon szentségelünk, hogy az élességet inkább az előtérre/háttérre kellett volna állítani. Szóval mégha ez a technológia ki is fejlődik szépen, lesznek komoly szenzorok, objektívek stb…szükség van-e az utólagos élességállításra? Ez inkább érdekes kísérletnek tűnik jelen pillanatban, ami egyszeri jó móka.

A harmadik dolog a képminőség. Az egyik az 5 megapixel, ami a mai világban édeskevés, 5-10 év múlva meg annyi sem lesz. Ha a DSLR és MILC gépek már most 15-20-30 megapixel fölött vannak, a mobilok 8-10-14 megapixelesek, és egyre feljebb mennek, akkor egy Lytro fog-e tudni lépést tartani ezzel? A másik pedig a képélesség. Ami azt illeti, a fent belinkelt galériában a képek minősége csapnivaló. Akárhová állítom a fókuszt, nincs igazi élesség, közelében sem jár az éles fotónak, mondhatom, hogy a telefonom is élesebb fotót lő ezeknél. Ez nagyon kevés a boldogsághoz, pláne 1500 dollárért, vagyis cirka 300ezer forintért.

Ennyi pénzért továbbra is egy érdekes játékszert kapunk, ami jól néz ki (szubjektív), a komolyabb obi miatt pedig egy picit lassabban ununk majd rá, mint elődjére.

Szerintem nem ez a fotográfia jövője, de legalábbis biztos nem ilyen formában. Egy mobilban már el tudom képelni, de ott is mint extra funkciót. Ne menjünk messzire, a Google már meg is csinált valami hasonlót az Android kamerában, ld itt, és ahogy a Pixinfo cikkéből kiolvasom a Nokia mobilok is tudnak már hasonlót. Nyilván az szoftveres kamumegoldás, és nem plenoptikus képalkotás, de egy mobilfotó esetében ez urambocsá ki a fenét érdekel? Uff én beszéltem…

UPDATE: az alábbi videót látva némileg megváltozott a véleményem, igaz csak egy hangyányit. Van benne ugyanis két momentum, ami erre késztet. Az egyik a manuális élességállítási lehetőség, amire egy kommentelő hívta fel a figyelmemet, vagyis a kép készítésekor meghatározhatjuk, hogy mi legyen alapból éles (amit persze utólag módosíthatunk). Így már ugye nem kell a fent említett 500-600 esküvői fotónál élességet állítani otthon. Sajnos azonban ez csak manuálisan működik focus-peaking módszerrel, ami ugye élkiemelést jelent. A másik momentum a mélységélesség állításának lehetősége. A kamera élességi tartománya 0cm-től a végtelenig tart, tehát ultra-makrótól (nincs ilyen szó) a végtelenig. Az egy dolog hogy ebben a tartományban állíthatunk élességet utólag, ha esetleg elrontottunk volna, de ami sokkal jobb, hogy a mélységélességi tartományt is állíthatjuk egy kétujjas gesztussal (a videóban 4:10 perctől). Ezzel a módszerrel nem lenne többé csoportkép, ahol a hátul állók már nem élesek, és lehetne például olyan enteriőrfotót készíteni mindenféle Tilt-Shift optika nélkül, amin a kamera előtt 20centire lévő gyárta, és a szoba túlvége is éles. Azért ez valljuk be nem semmi. A többi érvemet mindezek ellenére még tartom.

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • GRF

    “az 5 megapixel, ami a mai világban édeskevés” miért is? a képek nagyrésze webre készül, többnyire 800-1200px galériákba, cikkek mellé illusztrációnak. 5Mpx-ből A4-is nyomtatható, akinek meg plakát kell, az mást használ majd….

    • Vágtál már képből utólag? Tudod milyen gyorsan leesik az az 5Mpx 2-re? Észre se veszed… Csak egy példa. 20 megapixelen fotóztam a múltkor gabonapehelyből készült betűket 100-as makróval. Közel voltam a minimális tárgytávolsághoz, közelebb már nem akartam menni mert így is 22-es rekesszel kellett fotózni hogy éles legyen az aprócska pehely minden része. így a pehely képközépen volt, mikor levagdostam körülötte a nagy fehér részeket (nem teljesen, csak esztétikusra), a 20 megapixelből úgy lett 6-7 hogy csak néztem! És ez csak egy példa… http://www.shutterstock.com/pic-180840509/stock-photo-cereal-flake-m-letter.html?src=pp-same_artist-180840512-1

      Ha elég lenne az 5 megapixel, akkor nem lennének 20-30+ megapixeles DSLR-ek. 10-15-20-ig még el lehetne tolni marketinggel a megapixel háborút, de valamiért mégis vásárlási hisztériát váltott ki a D800 a megjelenésekor a 36 megapixel miatt. Nem egy Canonos ismerősöm (komoly, főállású fotósok, nem geek hobbisták) váltott komplett rendszert a D800 miatt és imádják a mai napig. Most nem azt mondom, hogy feltétlenül kell a 36 megapixel, de 15 fölött nem árthat. Maradva a fenti példánál, stockfotó oldalon 5 megapixel a limit. Ha vágsz belőle már fel sem tudod tölteni. Ha sikerül is vágás nélkül, egy 20 megapixeles fotót kétszer annyiért el lehet adni, mint egy 5 megapixelest, mert méret alapján fizetnek. Az 5 megás csak Small meg Medium méretben lesz elérhető, a nagyobb kép Large, Extra Large méretekben is, ami drágább.

    • Ja es az A4 300dpivel 8,6 megapixel nativ meret. Az 5 megas kepet nagyitani kell hozza.

  • Lrhoczky Alfréd

    Miért kéne utólag minden képen beállítani az élességet. Ha a felvétel pillanatában meghatározhatom az élesség síkját, akkor csak akkor kell belenyúlni, ha másképpen akarom később. Esetleg két különböző beállítással. Esetleg a szoftver határozza meg mi legyen éles, mint a “nagyok” AF rendszereinél.
    Van néhány barátom, aki azért ellenzi a RAW-ot, mert a JPG-nél nincs utómunka. Ahoz már nem kell hozzányúlni. Pedig a RAW-hoz sem kell – ha jó. Itt is biztos el lehet érni, hogy az élességállítás ne kötelesség, hanem lehetőség legyen.
    A képminőség javulhat. Mostanában vettem egy Canon G2-t az ócskapiacon. Annak idején sokhavi fizetésemért egy elérhetetlen álom vot. Sokan pénzkereső gépnek használták. Egy csoda volt. Ma nem akartam elhinni milyen vacak. Ki tudja mit tud ez a technológia tíz év múlva.

    • Jogos, megnéztem egy hand-on videót a készülékről, amiben látszik hogy manuálisan ugyan de lehet élességet állítani. Ami viszont elkerülte a figyelmemet és szerintem sokkal jobb “móka” mint az utólagos fókuszpont állítás, az az állítható mélységélesség. A videón két ujjas gesztussal tekerve lehet kicsi és nagy mélységélesség között váltani, ami nem rossz! Ki is egészítem a cikket!

  • Lehoczky Alfréd

    Nameghogy esetleg talán ha az egész kütyüt cserélhető objektívként lehetne használni. Ha jól tudom, az első kisérletek Zenza Bronica-val történtek.
    Meg egyszer csak kifizetik a fejlesztési költséget a mostani rajongók. Na akkor csapok én a levesbe!