A Lytro új gépet mutatott be a héten. Tudom picit el vagyok késve ezzel a cikkel, de agyaltam hogy egyáltalán írjak-e róla.
Talán öregszem, de egyre kevesebb technológiai újítás lelkesít mostanság. Amikor a Lytro kiadta az első plenoptikus gépét, akkor azért legyintettem, mert az egy játékszer volt. Úgy nézett ki, ming egy bonbonos doboz, vagy mint a váltófutók botja. Oké a technológia érdekes, utólag tudunk fókuszálni képeket, de nagyon gyerekcipőben volt még.
A héten viszont bemutattak egy nagyobb méretű, áramvonalas gépet, a Lytro Illumot, ami ugyanezt tudja, de már normál méretű, dizájnos külsejű, illetve nagyobb méretű képet készít. Ugyanis az első Lytro tudtommal csupán 540px hosszabbik oldallal rendelkező képet csinált, ami valljuk be játékon kívül másra nem jó. Oké, nem megapixelben mérik a Lytrok felbontását, hanem megarayben, ami az új gép esetében 40, de akkor is van egy képmérete, ami az új gép esetében a hírek szerint nagyjából 5 megapixelnek felel meg. Mindezt egy a Nikon 1 MILC-hez hasonló méretű, 1″-es szenzorral és 30-250mm f/2.0 optikával (a gyújtótáv 35mm ekvivalens érték, vagyis enyhe nagylátótól a teléig megy, viszont fix fényerős).
A gép nem hagyományos képet rögzít ugye, hanem a fény beesési szögéről rögzít információkat, ezáltal lehetővé válik a különféle perspektívák és mélységélesség leképzése…utólag, interaktív módon. A Lytro ezt “living picture”-nek titulálja, vagyis élő fotónak (nem élőképet írok mert az magyarul mást jelent ugye).
A Lytro Illummal készült mintafotókat ide kattintva lehet megtekinteni.
Hát ez az…ide kattintva. Nem beszúrom ide, vagy beágyazom. Itt az első problémám. Nyilván beágyazni valahogy be lehet, nem nyomoztam utána, de hagyományosan beilleszteni bárhová, mint egy JPEG-et nem tudjuk. És hát hol vagyunk még attól, hogy komplett rendszerek (oprendszerek, webböngészők, képszerkesztő programok, tartalomkészítő szoftverek úgymint szövegszerkesztő, slideshow készítő, stb) átálljanak egy olyan szabványra, amit egyelőre csak egyetlen aprócska gyártó támogat?
Mondjuk azt, hogy nem kell így beilleszteni, hanem vegyük úgy, hogy ez az újrafókuszálható, perspektíváját tekintve finoman változtatható fotó a nyers kép, amit otthon beállítunk a kívánt élességre, JPEG-et készítünk belőle és azt használjuk netszerte, vagy printre. Jaj de jó! Vagy mégsem? A jó fotós nem azt mondja, hogy amit a helyszínen el tudunk végezni azt csináljuk meg és úgy kattintsunk, ahelyett, hogy legyintenénk “ááá majd utómunkában megcsinálom”? El tudjuk képzelni, hogy például egy esküvő 5-600 képén még az élességet is be kell állítanunk utómunkában? Ki vágyik erre, mikor a helyszínen csak egy tized-másodperc élességet állítani a kívánt helyre? Elég ritka az, hogy itthon szentségelünk, hogy az élességet inkább az előtérre/háttérre kellett volna állítani. Szóval mégha ez a technológia ki is fejlődik szépen, lesznek komoly szenzorok, objektívek stb…szükség van-e az utólagos élességállításra? Ez inkább érdekes kísérletnek tűnik jelen pillanatban, ami egyszeri jó móka.
A harmadik dolog a képminőség. Az egyik az 5 megapixel, ami a mai világban édeskevés, 5-10 év múlva meg annyi sem lesz. Ha a DSLR és MILC gépek már most 15-20-30 megapixel fölött vannak, a mobilok 8-10-14 megapixelesek, és egyre feljebb mennek, akkor egy Lytro fog-e tudni lépést tartani ezzel? A másik pedig a képélesség. Ami azt illeti, a fent belinkelt galériában a képek minősége csapnivaló. Akárhová állítom a fókuszt, nincs igazi élesség, közelében sem jár az éles fotónak, mondhatom, hogy a telefonom is élesebb fotót lő ezeknél. Ez nagyon kevés a boldogsághoz, pláne 1500 dollárért, vagyis cirka 300ezer forintért.
Ennyi pénzért továbbra is egy érdekes játékszert kapunk, ami jól néz ki (szubjektív), a komolyabb obi miatt pedig egy picit lassabban ununk majd rá, mint elődjére.
Szerintem nem ez a fotográfia jövője, de legalábbis biztos nem ilyen formában. Egy mobilban már el tudom képelni, de ott is mint extra funkciót. Ne menjünk messzire, a Google már meg is csinált valami hasonlót az Android kamerában, ld itt, és ahogy a Pixinfo cikkéből kiolvasom a Nokia mobilok is tudnak már hasonlót. Nyilván az szoftveres kamumegoldás, és nem plenoptikus képalkotás, de egy mobilfotó esetében ez urambocsá ki a fenét érdekel? Uff én beszéltem…
UPDATE: az alábbi videót látva némileg megváltozott a véleményem, igaz csak egy hangyányit. Van benne ugyanis két momentum, ami erre késztet. Az egyik a manuális élességállítási lehetőség, amire egy kommentelő hívta fel a figyelmemet, vagyis a kép készítésekor meghatározhatjuk, hogy mi legyen alapból éles (amit persze utólag módosíthatunk). Így már ugye nem kell a fent említett 500-600 esküvői fotónál élességet állítani otthon. Sajnos azonban ez csak manuálisan működik focus-peaking módszerrel, ami ugye élkiemelést jelent. A másik momentum a mélységélesség állításának lehetősége. A kamera élességi tartománya 0cm-től a végtelenig tart, tehát ultra-makrótól (nincs ilyen szó) a végtelenig. Az egy dolog hogy ebben a tartományban állíthatunk élességet utólag, ha esetleg elrontottunk volna, de ami sokkal jobb, hogy a mélységélességi tartományt is állíthatjuk egy kétujjas gesztussal (a videóban 4:10 perctől). Ezzel a módszerrel nem lenne többé csoportkép, ahol a hátul állók már nem élesek, és lehetne például olyan enteriőrfotót készíteni mindenféle Tilt-Shift optika nélkül, amin a kamera előtt 20centire lévő gyárta, és a szoba túlvége is éles. Azért ez valljuk be nem semmi. A többi érvemet mindezek ellenére még tartom.
