Tegnap nagy “vihart” kavart a két új Canon megapixel-monster, de úgy tűnik van pár félreértés és tisztázatlan dolog. Ezekről beszélnék most.
Anti-alias szűrő
Ott kezdődik, hogy kétféle masina fog érkezni az 5D vonalba. Az egyik AA szűrővel, a másik AA szűrő nélkül. Itt van az első félreértés. Többféleképpen hívják, AA-szűrő, anti-alias vagy anti-aliasing szűrő, aluláteresztő szűrő, low-pass szűrő. Az AA-szűrő egy aluláteresztő szűrő, angol nevén low-pass filter. Aluláteresztő szűrőből létezik többféle, nem csak az optikában használatos AA-szűrő, hanem például hangtechnikában használatos hiss szűrő (Wikipedia). Nem értek a fizikához, ennél többet én sem tudok, de lényeg az, hogy a fotográfiában a fenti szavak ugyanazt jelentik. Azt a szűrőt, amely a moiré hatás kiküszöböléséért felelős, és amit ha eltávolítanak a szenzor elől, nagyobb valószínűséggel fordul elő ugyan a moiré, de élesebb lesz a fotó, az AA-szűrő ugyanis kissé lágyítja a képet. A Nikon a D800-ba tett AA szűrőt, a D800E-be nem tett, utóbbi drágább is volt jóval. Ezeket váltotta a D810, amiben szintén nincs AA szűrő, ahogy sok más DSLR-ben sincs már, ezért igazából kissé érthetetlen, hogy a Canon minek adja ki az AA-szűrős változatot.
Felbontás
50 megapixel! Elképesztő szám! Már a Nikon 36 megapixele is elképesztő volt, hiszen nemrég még a 30-40 megapixel a középformátumú (KF) hátfalak játszótere volt. Mostmár a CCD érzékelős KF gépek többnyire 80 megapixelesek, de bejött egy CMOS szenzoros vonal a Sony révén a KF piacra, ami minden gyártó gépében 50 megapixeles. Erre a Canon bedurrant egy 50-es kisformátumú gépet. Ha valakinek eddig nem lett volna tiszta, a Canon 5Ds egy Leica-képkocka méretű (24×36-os) fullframe szenzorral felszerelt gépváz lesz, tehát nem APS-C, és nem is középformátum. A KF gépek tudása persze még így is jóval több, a megapixel nem minden, hiszen ott kezdődik, hogy a KF gépek 16bit-en rögzítenek digitális képet, míg a DSLR-ek csak 14biten. KF-nál több a tónus, nagyobb a dinamikatartomány, jobb a színreprodukció, kisebb lehet a mélységélesség (jóllehet a DSLR-ekhez árulnak f/1.2 és f/1.4 obikat, míg középformátumhoz rendszerint csak f/2.8 és f/4-esek a fényerős obik) és még sorolhatnám. De azzal, hogy a DSLR-ek felbontása így megnőtt, azzal, hogy a Sony egyre durvább dinamikatartományú és színmélységű szenzorokat gyárt a DSLR-ekbe is, és azzal hogy egyre pengébb optikák jönnek ki minden évben, egyre inkább közelítünk a középformátumú gépekhez, és halandó fotósnak a legtöbb esetben ez is elég. Kevés az olyan munka Magyarországon, ahol ennél többre van igény. Persze van, de azt a keveset egy maréknyi fotós ki is elégíti.
Azt gondolnánk, hogy ez az őrült felbontás egy fullframe szenzoron már nagyon pici pixelsűrűséget eredményez, kisebbek a pixelek, kevesebb fényt tudnak begyűjteni, ami ront a képminőségen, ISO teljesítményen. Bizonyára ez is az oka annak, hogy ezen masinák maximális ISO érzékenysége “csak” 6400 (ám a hírek szerint ennek másik oka is van, aminek köszönehetően viszont jobb lesz a színreprodukció), de ne feledjük, hogy még így sem rosszabb a pixelsűrűség, mint egy huszonakárhány megapixeles APS-C gépnél. Okosok kiszámolták (nem bonyolult felszorozni arány szerint), hogy a 20,2 megapixeles Canon 7D Mark II szenzorának pixelsűrűsége egy fullframe lapkán kb 56 megapixelt eredményezne (volt is ilyen pletyka, hogy az 5Ds 56 megapixeles lesz). Márpedig a 7D II-nek elég jó képminősége van, és az 5Ds meg csak 50MP, tehát valamivel kisebb a pixelsűrűsége még így is, mint a 7D Mark II-é.
Szenzor
Az a hír járja, hogy ezekben a Canonokban már Sony szenzor fog ketyegni. Ezt azért még fogadjuk kétkedve, csak azért mert ez is 50 megapixel, meg az új, Sony-szenzoros KF gépek is 50 megapixelesek, még nem jelent semmit, pláne hogy különböző méretű szenzorokról beszélünk (24x36mm illetve 44x33mm) jóllehet már korábban is pletykálták, hogy a Canon és a Sony együtt fog működni. Sony szenzor ketyeg már a Sony Alpha gépeken kívül a Nikonok jórészében, az új Hasselbladban, az új Phase One-ban, az új Pentax 645Z-ben is. Ha mostantól a Canonokban is Sony szenzor lesz, akkor “vége a dalnak”, elfogytak a jelentős szenzorgyártók, mostantól az lesz, amit a Sony mond. Na nem mint ha rossz lenne az a Sony szenzor, jelenleg a legjobb a világon. De érdekes fordulat lenne, ha kiderülne hogy egy Canon felhagy az érdembeli szenzorfejlesztéssel. Onnantól a Sony-n kívül már csak a Fujifilmben bízhatunk, hogy valami érdekeset kisajtolnak az egyébként remek X-Trans szenzorukból, esetleg a Sigma a Foveonból, de volt itt még szó korábban Canon-féle multilayer szenzorról és Fuji-féle organikus szenzorról is. Ezen kívül a Panasonic is érdekes szabadalmakat nyújtogat be. Meglátjuk. Lehet mondani, hogy a Canon beállt a sorba, meg hogy korábban diktált, most meg már csak szalad a többiek után. Az Apple-t is folyamatosan ezzel vádolják. Egyébként meg kit érdekel? Használom, jó legyen, kicsit bosszús vagyok, mert a Nikon már 3 éve tudta, amit a Canon most fog tudni, de kibírtam. Nem állt meg az élet. Már ha tudni fogja. Egyelőre fogalmunk sincs milyen szenzor lesz az 5Ds-ben.
ISO teljesítmény és AF teljesítmény
“Csak 6400?” kérdezik sokan. Van olyan gép manapság, amiben már 300.000-es ISO érték is elérhető. Csakhogy a célközönség nem egy és ugyanaz. 50 megapixeles gép nem kell sem esküvőre, sem riportra, sem sportra, sem madarászáshoz, sem színházba, sem koncertre. 50 megapixel kellhet reklámfotóhoz, építészeti fotózáshoz, reprózáshoz, divatfotózáshoz és tájképekhez. Mindenhez ami fine-art, mindenhez ami esélyes, hogy brutál méretben kell nagy felbontással kinyomtatni és kellenek a finom részletek, mert úgy az igazi. Ez a középformátum világa. A legújabb KF gépek sem tudnak többet 6400 ISO-nál, sőt pár éve 400-nál feljebb sem lehetett tolni őket. De nem is kellett, merthogy ilyen területeken világítanak! Világítanak a stúdióban, világítanak a helyszínen, a tájkép meg állványról készül rendszerint olyan záridővel, amilyen épp megfelelő. Ez egy stúdiógép, ez egy precíziós műszer lesz és nem egy olyan gép, ami mindenkinek jó és minden körülmények között megállja a helyét. Ez egy célszerszám, és ha valaki mondjuk jórészt esküvőzik vagy az idejét sajtótájékoztatókon és tüntetéseken vagy a Fővárosi Állatkertben tölti, annak nincs olyan célja, amihez ilyen szerszám kell. Persze ezt mindenki maga dönti el, de az alapkoncepció – szerintem – ez, amit leírtam.
Kérdezték, hogy lesz-e ennek olyan bitangjó AF rendszere, mint az 1DX-nek és a 7D Mark II-nek? -3FÉ-ig működőképes marad-e meg tekeri-e úgy a nagytelék fókuszát majd, mint az 1D-k. Lehet. De ha valaki ezt a gépet rendeltetésszerűen használja, egyikre sem lesz szükség. Egyébként sem fogják vaksötétbe vinni, mert “csak” ISO 6400-at tud, és ha 50 megapixelre van szükségünk jó eséllyel világítani is tudunk (értitek mire gondolok, azokon a munkákon ahol ilyen gépre van szükség sosincs vaksötét, ha meg van akkor bevilágítják).
A Nikon D810-be már ISO 64-et és ISO 32-t is tettek. Ezt inkább értékeli a fotós, aki ilyen géppel dolgozik, lévén hogy mondjuk ilyen alacsony ISO-n napsütésben is lehet stúdióvakut használni, amit egy divatfotós biztos imád és kidobja a becsillanós, képminőséget lebutító, macerásan használható ND-szűrőit. Mert szeretne világítani nappal is és ezzel visszautalnék a fenti sorokra.
Objektívek
Na ez egy nagy kérdés. A KF gépek burtál felbontását KF objektívek szolgálják ki, melyek igen jó felbontóképességgel rendelkeznek. DSLR-hez viszont alig vannak olyan objektívek, amik kirajzolnak 50 megapixelt (ha vannak egyáltalán), már a Nikon D800-800E-810 trióra is csak korlátozott számú/típusú objektívet ajánlanak a szakemberek. Csak a legjobbakat persze. Canonra is van már pár remekbe szabott darab, ott van a 24-70/2.8L II, a 70-200/2.8L IS II, a 24-70/4L IS, jön most a 11-24/4L és ott van a Sigma ART és a Zeiss Otus. Hozzáértők szerint azonban még ezek sem tudják kirajzolni az 50 megapixelt, de halandó fotós ezt akkor fogja maximum érzékelni, ha egyszer is valamikor X év múlva rácsavarhat az 50 megapixelére egy olyat, ami kirajzolja, és meglátja, hogy amit eddig élesnek hitt, az még nem a legélesebb volt.
És hát ne felejtsük el persze, hogy ezek az objektívek 300.000, 600.000, 1.000.000 Ft környékén mennek, ez az egyik kiadás, ami egy 50 megapixeles géppel jár.
Hardware
Ez meg a másik. Egy átlagos PC, vagy profibb notebook a 15-18-22 megapixeles fotókkal még elmuzsikált, de a Nikon D800-ra váltók közül szinte mindenki arról számolt be, hogy a gép 60 megabájtos RAW fájljaihoz már tuningolni/cserélni kellett a számítógépet otthon. Gondoljunk bele akkor az 50 megapixeles RAW fájlba és annak erőforrás szükségletére. Gondoljunk bele az archiváló rendszerekbe, amin ezt tárolni tudjuk. Szerencsére a Canonnál létezik mRAW és sRAW a kezdetek óta, de ezek butított formátumok, a sRAW már szinte majdnem JPEG minőség, az mRAW meg a RAW és a JPEG között van félúton. Nyilván ha valami “igénytelen” melóhoz használjuk, szódával elmegy, de ezt a gépet nem ilyen melókhoz tervezték és igénytelen melókból nem is fogjuk tudni kifizetni a majdani vélhetőleg horribilis vételárát.
WiFi
Olyan is volt, hogy miért nincs benne WiFi? Jó kérdés. A wifit kétféleképpen lehet használni, vagy úgy, hogy egy appba kisméretű jpeg képeket tol át a kamera, ez gyorsan megy. Ha viszont ún. tethered capture módjára fotózunk, vagyis a valós RAW fájlokat tolja át a kamera az éteren keresztül egy laptopra vagy PC-re, ahhoz a WiFi már a 20 megapixeles Canon 6D-nél is kevés volt, hát még milyen kevés lenne 50 megapixeles, 70-80 megabájtos RAW fájloknál. Megpördül a modell, libben a haja és a ruhája, mi lövünk róla 5 képet gyors sorozatban, és a Wifinek egyből 400 megabájtot kéne áttolnia hirtelen. Ha nem várjuk meg és megint pörög a modell, megint lövünk róla 5 képet sorozatban, már 800 megabájtot kell áttolnia. Ott ücsöröghetnénk a gép mellett, hogy megvárjuk míg végez.
1.3x és 1.6x crop mód
Ez egy fullframe gép, mint már tudjuk. Ám a Nikon fullframe masinákhoz hasonlóan már ebben is lesz ún. crop mód. A Nikonoknál ezt eredetileg arra találták ki – szerintem legalábbis -, hogy DX (vagyis APS-C szenzorhoz tervezett, emiatt kisebb képkört kirajzoló) objektíveket is rá lehessen csatolni. A Canonnál nem tudom ez mennyire lesz megoldható, én úgy tudom, hogy az EF-S objektívek beljebb lógnak a vázba, így fullframe gépre nem szabad csatlakoztatni őket mert beleakad a tükör és károsodhat a gép. Én speciel Sigma DC objektívet már tettem rá fullframe vázra és nem akadt bele, de az Sigma DC, amaz meg Nikon DX, emez viszont Canon EF-S, tehát nem ugyanaz. Ezt a sztorit még nem tudjuk, nem ismerjük, majd a gyártó megmondja, hogy lehet-e EF-S optikát rakni a vázra, szerintem nem, és szerintem nem is lenne sok értelme 50 megapixelnél (ill 31-nél, ld. lentebb)
Abban a pillanatban, hogy a gépet átállítjuk crop módra veszítünk a felbontásból, ugyanis csak a szenzor közepét fogja használni a gép a képalkotásra, ez épp olyan, mintha szoftveresen otthon kivágnánk a kép közepét. 50 megapixelből viszont bőven lehet farigcsálni, ha jól gondolom 1.3x crop módnál 38,4 megapixelt kapunk, 1,6x crop módnál pedig 31,2 megapixeles képet, ami még mindig brutál felbontás. Lesz viszont egy áldásos hatása ennek a módszernek. A kisebb képkivágás ugye szűkebb látószöggel bír, ha egy adott objektív képét vesszük alapul. Fullframe módban egy 100mm-es objektívnél, ha a templomtorony épp belefér a képbe, akkor átkapcsolva a gépet 1,6x crop módba már nem fog beleférni az a templomtorony, hiszen kisebb lett a képkivágás, a 100mm-es objektívünk ekvivalens 160mm-es lett, vagyis olyan képkivágást kaptunk, mintha a fullframe gépre 160mm-es objektívet raktunk volna. Ez azt jelenti, hogy ha ismét azt akarjuk, hogy beleférjen ebbe az objektívbe a templomtorony, hátrébb kell mennünk. Mit jelent ez? Azt hogy a crop mód bekapcsolásával elméletben (a végső kép tekintetében) közelebb kerültünk a templomtoronyhoz. Egy sportfotós vagy egy természetfotós pedig mit nem adna azért, hogy közelebb kerülhessen a témájához? Van aki milliókat ad érte és megveszi a 400-as, 500-as, 600-as telét. Van aki nem ad érte milliókat, hanem vesz egy 1.4x vagy 2.0x telekonvertert és az obi mögé rakja. Ez viszont ront a képminőségen és ront a fényerőn is, egy 300/2.8-as objektívből az 1.4x telekonverterrel 420/4-es lesz, egy 2.0 telekonverterrel 600/5.6-os. Ha viszont egy ugyanilyen objektívet felcsavarva bekapcsoljuk az 1.3x crop módot, 390/2.8-as obit kapunk, ha 1,6x crop módra váltunk, 480/2.8-as obit kapunk és nem romlik a képminőség, mindössze annyi történi, hogy a képünk nem 50 megapixeles lesz, hanem 38 ill. 31. Épp ugyanaz, mintha lefotóznánk egy normál fullframe géppel, 300mm-es objektívvel és otthon Photoshopban kivágánk a kép közepét, és a kivágott képet nagyítanánk le egy A4-es papírra. Az alábbi videón látható, hogy mi a különbség egy Nikon D800 esetében, ha DX módba kapcsoljuk, vagy ha 1.4X TC-t teszünk rá:
Ez utóbbinak inkább van értelme tehát, mint az EF-S objektíveknek, jóllehet mivel ez a masina se nem lesz gyors, se nem lesz ISO bajnok, valószínűleg nem lesz a sportfotósok és a természetfotósok kedvence, így a nagytelések jórészt kilőve. De itt van például egy magamfajta jóember, aki leginkább portrézik, riportozik és tárgyfotózik, és a leghosszabb objektíve jelenleg 100mm, vagy épp 135mm, akinek van 70-200-a, annak meg 200mm, hiszen ennél hosszabbra nem igazán van szüksége, néha viszont jól jönne, és ilyen esetekben még azt a kompromisszumot is meghoznánk, hogy nem 50 megapixelen fotózunk, “csak” 31 megapixelen azt a pár képet, na hát ilyenkor jöhetne az 1,6x crop mód, amivel rögtön lesz egy 160mm-es, 216mm-es vagy egy 112-320mm-es objektívünk, úgy, hogy megmarad az f/2 vagy f/2.8 fényerő (pl 100mm f/2.8L Macro, 135mm f/2L vagy 70-200mm f/2.8L obik esetén) és nem lágyul a kép.
Ár
Rohadt drága lesz, most mondom. 277 Ft a dollár deviza eladási árfolyama. Emiatt az 5D Mark III a legtöbb boltban már 900.000 Forint körül van! A Nikon D810 1.050.000 Ft, a Canon 1D X 1.9 millió körül. Amikor még normál dollár árfolyam volt, és az 5DIII került 700-750ezer Forintba, akkor lehetett volna az, hogy az 5Ds 1 millió Ft körül lesz, az 5Ds R pedig 1.2 millió Ft körül. Szerintem. Így most azt mondom, hogy az 5D Mark IV, ha majd megjelenik (állítólag idén), 1 millió lesz, az 5Ds 1.3-1.4 millió, az 5Ds R pedig 1.6 millió körül. Nem sokan fognak lóbálni ilyen gépet sajnos Magyarországon a közeljövőben. Páran azonban mégis. Miért? Mert a legolcsóbb 50 megapixeles középformátumú gép, a Pentax 645Z jelenleg 2,5 millió Ft és ennyiért még nincs hozzá objektívünk egy fél darab se. A következő lépcső 50 megapixeles körben a Hasselblad H5D-50c és a Phase One IQ250 7-8 millió Ftba kerül szintén obi nélkül. Akinek már van pár jó minőségű L-es optikája, amibe beleölt szintén pármillió Forintot, annak nem logikus lépés egy, ha nem is középformátumú, de a jelenleg kapható Canon gépeknél lényegesen magasabb kategóriájú gépet megvenni akár másfél millió Forintért? Pláne olyan reklámfotósoknak, akiknek egy meló hoz ennyi pénzt? Nem turkálni akarok a zsebekben, de a Mennyi lehet elkérni egy fotózásért? c. cikkben már kitárgyaltam, hogy milyen pénzek mennek a top-level szinteken. Nem ők keresnek sokat, hanem mi keresünk keveset, de ez már más téma.
Tessék ezeken elgondolkozni, és a fentiek szerint megítélni a Canon hamarosan érkező kameráit. Legalábbis nekem ez a javaslatom.
