Milyen lesz a jövő fényképezőgépe?

Nagyvonalakban már felvázolható a jövő, egészen pontosan a közeljövő átlagos top fényképezőgépe, ugyanis a technológia már itt-ott megjelenik, így sejthető, hogy pár év és általános lesz.

Lássuk  milyen specifikációi lesznek egy, mondjuk 6-8 év múlva a kezekben és táskákban lévő Canon, Nikon, Sony vagy akármilyen felső-közép kategóriás fényképezőgépnek, vagyis annak a kategóriának, amit most a Canon 5D sorozat, a Nikon D8x0 sorozat vagy a Sony a7 sorozat képvisel.

Ez persze csak tippelgetés a mai legújabb ámde ígéretesnek tűnő innovációkból merítve, de valószínűleg nem járunk messze az igazságtól:

2981204353

  • Mirrorless: Hát ez egyértelmű. Tetszik vagy nem tetszik előbb-utóbb elfog tűnni a tükör a fényképezőgépekből, emiatt némi méretcsökkenésre is számíthatunk, de leginkább vastagságban. Az lesz valószínűleg az uralkodó forma, amit a Leica SL, a Sigma SD Quattro és a Sony a7 széria képvisel. Egy lapos ház, rajta egy pukli a keresőnek és egy dudor a markolatnak. Nem biztos, hogy olyan áramvonalas gépek lesznek, mint manapság. Nem vagyok designer, de szvsz egy ilyen lapos “tégla” formának nem állna jól az áramvonalasság, és amúgyis a minimál design a menő manapság a retro mellett.

Sigma-sd-mirrorless-camera-1

  • Élethű EVF: Ez alap dolog ahhoz, hogy eltűnhessen a tükör és az optikai kereső a gépekből. Nem értek annyira a technikai részéhez, így meg nem mondom, hogy ehhez hány képpont kell és milyen fps képfrissítés. Valószínűleg azonban a felbontással már ma sincs gond, sőt napvilágnál a képfrissítéssel sem igazán. Ami még javításra szorul az a kevés fényben dolgozó EVF, ami ma még azért láthatóan rosszabb képminőséget ad (hajlamos szaggatni gyors mozgásnál, igaz már ma is lényegesen jobb, mint pár éve), emiatt szorul hátrányba az OVF-fel szemben. A blackout időben is megy a versengés jelenleg (EVF kontra OVF), vagyis abban az időintervallumban, amíg a fotós semmit nem lát a keresőben az expozíció ideje alatt. Csakhogy az optikai kereső esetében fizikai határa van ennek, hiszen a végtelenségig nem lehet gyorsítani a tükörmozgást, az EVF esetében meg elektronikai, amiben picit nagyobb lehetőségek rejlenek és le fogja körözni az optikai keresőt. Valszeg nem lesz semmiféle blackout a jövőben az expo ideje alatt.
  • 50-60 megapixel: E fölé már nemigen fognak menni szerintem, hiszen szükség már nem nagyon lenne rá és az objektívek se alkalmasak ennél lényegesen nagyobb felbontást kiszolgálni. A riportergépek megmaradnak 30 mp körül. Jóllehet az is kérdés, hogy mi lesz a Bayer-színszűrővel, ugyanis közel egy évtized múlva ez már vélhetőleg a múlté lesz, és például egy Sigma-féle rétegelt színszűrős Foveon szenzor kevesebb megapixellel is tud ugyanolyan részletteli képet gyártani, mint egy nagymegapixeles Bayer. Szóval simán meglehet, hogy a jövőben csak “ekvivalens felbontásról” fogunk beszélgetni az érthetőség kedvéért (olyan felbontású a gépem, mint amilyen egy 50 megapixeles Bayer szenzor lenne).
  • Szenzorméret: biztos, hogy eljönnek a régi idők, amikor az alkalmazott-, és művészi fotográfiai felhasználásra közép- és nagyformátumot használtak, riport- és konzumer felhasználásra pedig Leica-méretű képkockát. A fullframe digitális gépek egyre olcsóbbak, egyre elérhetőbbek (egyre kisebbek), előbb-utóbb a fullframe lesz a konzumer kategória, illetve méretéből (ergo hordozhatóságából) adódóan a riportfotósok szenzormérete. Műteremben, épületfotóban, esküvői kreatívon, tájkép fotózásban pedig az addigra már nagyobb kínálattal és olcsóbb árszínvonalon és persze a jelenleginél kisebb méretben jelen lévő középformátum lesz a “divat”, a jelenlegi high-end középformátumot gyártók és használók pedig vagy megszűnnek/beolvadnak, vagy szintet lépnek a digitális nagyformátumra, ami ma még nem is igazán létezik.
  • 10-15fps sorozat: Ez persze a nagy átlag lesz, a gyors, madárfotós, sportfotós gépek már 20-25fps-t fognak produkálni azon a bizonyos 30 megpixelen, amit az előbb említettem, és gyanítom, hogy az iPhone-hoz hasonlatosan már a gépvázon belül lesz valamiféle könnyített, gyorsított (érintős-lapozós) lehetőségünk a megfelelő néhány képet kiválasztani egy gyors sorozatból, hogy ne kelljen többezer képpel hazatérnünk a fotózásról.
  • 3rd-party objektívek: Ha jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a Sigma, a Tamron és a Tokina jókora szeletet elmarnak az objektívek piacából, de nem csak ők, mert már jönnek a kisebb gyártók vagy startupok is, mint az Irix, a Mitakon, a Laowa és társai. Személyes véleményem az, hogy a gyártók saját obijai nem tudnak annyival jobbak lenni, mint amennyivel drágábbak, így vagy olcsóbbak kell legyenek, vagy a gyártók egész egyszerűen letiltják a 3rd-party optikák használatát a vázakban (esetleg felárért teszik elérhetővé, bár valszeg a licenchasználatért pénzt kapnak a 3rd-party gyártóktól, tehát annyira rosszul azért nem járnak, ha pl a Sigma felfut), vagy egész egyszerűen piacot veszítenek, ami szvsz nem jó nekik, hiszen az egyrészt sosem jó, de egy Canonnak vagy Nikonnak meg különösen nem jó, mert az objektív nekik nagyobb biznisz, mint a fényképezőgép. Miért? Mert egy felhasználó egy, max két gépvázat tart egyszerre, objektívből viszont többet. És hogy lesz olcsóbb a gyártói objektív? Természetesen a fejlettebb technológia révén. Műanyag lencséket fogunk találni a top objektívekben is, melyek jobb paraméterekkel rendelkeznek majd, mint a csiszolt üveg lencsék és olcsóbb lesz az előállításuk. Még azt is megérhetjük (ld. lentebbi pont), hogy szenzorstabi kerül a gépvázakba (értsd Canon és Nikon esetében is) és a drága optikai képstabilizátort is ki lehet venni az obikból, hogy olcsóbbak lehessenek. A 3rd-party gyártók pedig előbb-utóbb megoldják az inkompatibilitási problémákat, af-problémákat, sőt valszeg nem is nekik kell majd megoldaniuk hanem a gépvázba lesz építve az erre szolgáló technológia, ld. lentebbi pontok.
  • Szenzormozgatás kiterjesztése: a Pentax az új K-1 fullframe vázzal megmutatta milyen lehetőségek rejlenek a szenzormozgatásban: a már jól ismert öttengelyes kézremegés korrekción túl a K-1 képes arra is, hogy automatikusan igazítson a horizonton (képdőlésen) a szenzor finom forgatásával, továbbá képes lekövetni a csillagmozgást ha asztrofotózunk, és képes szenzoreltolással a normálnál magasabb minőségű fotó készítésére. A fáma itt csak dinamika-, és ISO előnyről beszél, de ott van a hasonló elven működő Olympus, vagy Hasselblad, amik felbontásnövekedést is képesek produkálni a szenzoreltolással. Így fognak a jövőbeni gépek 100-200 megapixeles képeket gyártani úgy, hogy a rácsatolt objektívnek nem kell 50 megapixelnél többet kirajzolnia. És akkor még nem beszéltem az esetleges tilt/shift funkcióról, ki tudja, lehet hogy ezt is megoldják szenzoreltolással, sőt nem beszéltem a szenzorsík eltolásával történő élességállításról sem, ami a követőfókuszra lehet jó hatással és a Canon már ezzel kísérletezik.

Canon_Z_Shift

  • Milliós ISO: amit a Nikon D5 produkál, az lesz várhatóan a teteje az ISO skálának, vagy már az se, és az egymilliós értéknél megállnak a gépek, további fejlesztés már a meglévő ISO skálán belüli képminőségben várható. Pár év múlva 12, meg 25ezres ISO-n úgy fogunk tudni fotózni, mint most ISO800-1600-on. A képminőség különösebb romlására 200ezres ISO környékén kell majd számítani. Ez egy fényerős obival már szinte az éjjellátó kategória, és az f/4-es zoomok se lesznek nagy hátrányban fényerős társaikhoz képest, illetve rossz fényviszonyokban is tudunk majd nagyobb mélységélességgel fotózni. Valszeg a magas ISO teljesítmény lesz a kulcsa a sötétben hibátlanul működő EVF-nek is.
  • 18-20EV dinamika: a dinamikatartomány-háború már elkezdődött, így 6-8 éven belül biztos mindenki fel fog menni minimum 18 fényértékig, ami már csak azért sem irrealista elképzelés, mert jelenleg is 14-nél tart néhány gyártó.
  • 16bit-es RAW fájlok: ez egyelőre a középformátumú fényképezőgépek terepe, de bizonyára le fog szivárogni a kisfilmes formátumba is (vagy a fotósok szivárognak fel a középformátum világába, mint fentebb említettem). Ráadásul a színmélységet jelölő bit-értékekkel manapság kutya nem foglalkozik, mindenki az ISO-teljesítményre és a dinamikaátfogásra van ráfeszülve, így ha ez a téma kifullad, bizonyára a bit-ek indulnak majd csatába, vagyis az A/D-konverzió és a színtónusok minősége.

Forrás: Karl Taylor Photography

  • Automatikus fókusz finomhangolás: ezt már tudja a Nikon D5 és a D500 is. Durva, hogy szinte sehol nem írtak róla, nem említették sajtóközleményekben. E két gép azt tudja, hogy pár gombnyomásra egy-egy rácsatolt obival leellenőrzi a fázisdetekciós autofókusz pontosságát a lassabb, de pontosabb kontraszt alapú fókusszal, és automatikusan korrigál (AF microadjustment, vagy fine tuning ahogy a Nikon nevezi). Nem ám mi tologatunk saccperkábé egy skálát, meg próbálkozunk a vonalzón, mint a kiskutya… Mit írtam fentebb? Megoldódik a 3rd-party obigyártók fókuszproblémája? Hát így fog megoldódni.
  • Utólag állítható fókusz funkció: ha nem is lesz alaphang a Lytro, és mostmár a Panasonic ilyetén funkciója, de bizonyára sok fényképezőbe bekerül majd egy olyan, jobbára automata üzemmód, ahol utólag, szoftveresen tudunk majd élességet állítani. Szerintem professzionális szintig ez nem fog eljutni, mert a profi úgy dolgozik, hogy amit lehet, a helyszínen szeretne megoldani, hogy otthon a számítógép előtt minél kevesebb dolog legyen a fotóval. Ha egy többszáz képes anyagon még élességet is kell állítani az nagyon macera, egy kevesebb képpel operáló rekám- meg divatfotózást meg úgyis nagyméretben (monitoron, laptopon) figyelnek már a gyártás során. Talán olyan kapcsolható funkció lesz, mint a szenzoreltolásos felbontás növekedés. Ha kell, be tudjuk kapcsolni.
  • Automatikus fókusz (fejlett jelenetfelismerés): ez is gyakorlatilag rendelkezésre áll már, igaz még (már nem is olyan) kezdeti stádiumban van. Ugyanakkor a Nikon és a Canon legújabb gépei már az optikai keresőben is szolgálnak például arcfelismerő funkcióval, vagyis portré esetén a közelebbi szemre élesítenek, ha kábé oda helyezzük a fókuszpontot. Vagy nem, ld a következő pontot… (Megj: különösen nem lesz ez akkora truváj, ha – mint fentebb említettem – az optikai kereső és a tükör megszűnik, mirrorless berkekben ugyanis már ma az Olympus gépek is tudnak ilyet, ld. lenti fotó az Oly PEN F-vel)

000078191

  • Szemmozgást figyelő Szemvezérelt AF: ez már ősrégi technológia, de ma valamiért még nem jött vissza a köztudatba. Pedig már a filmes időkben létezett olyan, hogy szemmozgást figyelő szemvezérelt élességállítás, vagyis az a fókuszpont/zóna lesz aktív, amelyikre ránézel. Szóval sanszos, hogy a jövőben elég lesz csak a portréalany szemébe nézni a keresőn keresztül, ha oda akarunk élesíteni, a kamera pedig megcsinálja a többit.
  • Világító gombok és feliratok: banális, mégis alig van még ilyen. Pedig a Nikon a D4 óta tesz világító gombsort a pro vázaira, a Pentax K-1-ben is van világítás a gomboknak, kártyanyílásnak és bajonettnek, és az új Irix optika is fluoreszkáló feliratokat kapott, hogy könnyítse a sötétben fotózók dolgát.

D500_ambience_4.high_

  • Kihajtható LCD: haha, a fenti high-end fícsörök mellett ugye milyen nevetségesnek hat már? Pedig még mindig sok gépben nincs kihajtható LCD, főleg a pro-kategóriában.
  • +1 – Meg fog jelenni az első kínai digitális fényképezőgép: jelenleg Kína csak az objektívek és a kiegészítők terén próbál érvényesülni, azt is csak javarészt kópiákkal. A koreaiak kábé ugyanígy. Idő kérdése csak azonban, hogy ahogy a Yongnuo, a Phottix, a Pixel, a Walimex és a Godox kinőtte magát az egyszerű másolásból egy-egy innovatív cégig, úgy előbb-utóbb megjelennek az első kínai és koreai fényképezőgépek. Oké mondjuk a koreai Samsung épp most vonult ki a mirrorless piacról, de jöhet még kutyára deres kamion….

Ha valami jövőben várható funkció eszetekbe jut még, jöhet a kommentek között!

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • mákos tészta

    A mobiltelefonok fejlődéséről nem esett szó, pedig az épp kezd izgalmas lenni a kettő, vagy több kamerával a hátlapon.

    • Sokmindenről nem esett szó, de idéznék a cikk legelejéről: “Lássuk milyen specifikációi lesznek egy, mondjuk 6-8 év múlva a kezekben és táskákban lévő Canon, Nikon, Sony vagy akármilyen felső-közép kategóriás fényképezőgépnek, vagyis annak a kategóriának, amit most a Canon 5D sorozat, a Nikon D8x0 sorozat vagy a Sony a7 sorozat képvisel.”

      • mákos tészta

        Ügyes vagy, hogy tudsz idézni! Tök jó, örülök neki, komolyan! De ezzel a hozzáállással nyugodtan beidézhetted volna a többi szöveget is, mert ott sincs szó a mobiltelefonok fejlődéséről. Bár igazad van abban, hogy hiányos volt a cikk.

        • Ha így vesszük akkor igen, hiányos. Nem esett szó a mobiltelefonokról, se a kompakt kamerákról, se a bridge gépekről, se a fényképezőgépek video funkciójáról, se a vízalatti/búvárfotós technikáról, se a drónkamerákról és még bizonyára sokminden kimaradt egészen a gyerekjátékokba integrált fényképezőgépekig. Szándékosan. Mert a cikk a munkagépekről szól, ahogy az idézetben is olvasható.

          • Vagy azt akarod sugallni ezzel, hogy a jövőben már mobiltelefonokat fogunk munkára használni, mert oly’ mértékben fejlődnek?

          • hc foto

            Lásd fentebb…
            Sokan nem értik a szavakat amiket használnak – és ezzel így vannak számosan a fejlesztők közül is. A mobiltelefon azt jelenti, hogy hordozható telefon. Ám az ma már csak az egyik funkciója. Némelyek több más funkcióját gyakrabban használják – ezért ők sem értik hogy mi is az a készülék amit éppen tapogatnak :)

            Azt tapasztalom, hogy a régen készült dolgok közül nagyon sok sokkal jobb, mint a mai újdonságok. Pl. kényes vagyok az ízekre, ezért beszereztem egy sparheltet és vettem hozzá fát is.
            Megdöbbentő a különbség az ízek terén. A mostani konyhában amit használok az indukciós főzőlap és az ultramodern elektromos változata is ott van. Előkészítettem egy étel alapanyagait és 3 részre osztottam a mennyiséget. Így biztosan ugyanabból készült minden.
            Hihetetlen a különbség, a sparhelt magasan ver minden műszaki csúcstechnikát!
            Aztán valami nagyon egyszerűvel is próbálkoztam. Palacsinta. Liszt frissen őrölve, minden remek.
            Az indukciós és az elektromos produktumot még a szomszédok kutyái sem ették meg – pedig nagy haspók mindahány.
            Szóval szerintem a fényképezőgépekből a régi profi kategória még mindig magasan jobb mint a mai újdonságok többsége.
            Az feltűnt valakinek, hogy a memóriák árai nem igazán csökkennek?
            A régi MK II N 8-8,5 megabájtos képeket ment. Az X pedig 25-40 megabájtosakat… (Canonról és 1D-ről van szó.)
            A merevlemezek sem igazán akarnak olcsóbbak lenni. Nagy ritkán lehet kapni 55 euróért 1,5 Tb-sat vagy 100-ért 3 Tb-sat. Ha már neve is van akkor adjál hozzá 20-50 %-ot.
            Szóval mire is fogják a matematikából gyengék a képeiket menteni a jövőben – és mennyibe is fog kerülni az adataik tárolása nekik? :) :) :)

          • hc foto

            Mobiltelefonnal olyan színes izéket lehet készíteni amit a tudatlanok és a buták fényképnek hívnak.
            Abban talán megyezhetünk hogy a fényképzés feltételez “némi” szakmai tudást, ahol nem hangzik kínaiul a mélységélesség, az aranymetszés vagy a bokeh.
            Apropó! Tudna valaki mutatni egy mobiltelefonnal készült reggeli virág-fotót, ahol ragyognak a vízcseppek és nagyon kellemes a bokeh? Kb. olyat, mint amik a 70-200 L-lel szoktak készülni…
            Szóval ezért nem tartozik ide a mobiltelefonok fejlődése. Az okostelefonok tudása és intelligenciája ugyanis sokak esetében már régen meghaladta a tulajdonosuk ilyen értelmű jellemzőit… :)

            A megapixel-háborúhoz csak annyit fűzök hozzá, hogy valaki számolja már ki hogy hány megapixel kell egy mai magazin címlapfotójához…
            Aztán azt is számolja ki, hogy az eladott fényképezőgépek tulajdonosai közül hánynak a képe jelenik meg címlapfotóként…
            A többség az Interneten “publikál”. Ahhoz pedig 3 Mpix elég… a monitorok ugyanis ritkán 4K-sak.
            A full HD is 3 Mpix.
            Egykor elég volt a 4 megapixeles digitális gép a profi kategóriában. Azóta nagyobbak lettek az újságok? :) :) :)

  • Nagy Dávid

    Lehet lesz levehető LCD ami egy bizonyos távig működik, Jó lenne eléggé videózásnál mini control monitor, képnézegetésnél és hasonlók. Hmm…

    • Sok értelmét nem látom. Egy vezeték nélkül csatlakozó nagyméretű kontrollmonitornak már annál inkább.

  • Szemmozgást figyelő AF? Az meg mi a vihar és melyik vázban volt benne? Rákerestem, de semmi.

    • Hogyne tudnád csak szivatsz mert nem jut eszembe a rendes neve… :P Valamelyik régi filmes Canon tudta, oda fókuszált ahová néztél a keresőben (és állítólag meglepően jól működött, egyszer talán még én is próbáltam anno a szaküzletben, mikor behoztak egyet, rémlik valami).

      • Utánanéztem. A Canon EOS 5-ben volt. Eye-controlled focusing. Ártalmatlan infrafényt sugárzott a szemre, aminek a visszaverődéséből kalkulálta ki hogy hova nézel a keresőben és oda tette az aktív fókuszpontot (nyilván akkoriban még nem volt 150 fókuszpont a keresőben csak mindösszesen 5db)

        • The EOS 5/A2e featured eye-controlled focusing, which allowed the user to select from one of five focus points by looking at it through the viewfinder as well as activating depth-of-field preview by looking at a sixth point marked in the top-left corner of the viewfinder. At the time, this feature was unique to Canon. The A2 had the same five focus points, but they could only be selected manually. Although the EOS 5 had an optional vertical grip, the VG-10, the eye-controlled focussing feature only worked when the camera was held in horizontal orientation.

          • scarbantia

            A szemvezérléses AF-et tudta még az EOS 50E(3 AF pont), a 30, 30V(7 AF pont), és az EOS 3 (45 AF ponttal).
            Menőn hangzik, és nem is volt hülyeség a koncepció, de a valóságban nem volt annyira hasznos. Főleg, hogy hibázott sokat, és így pont a gyors AF váltás lényegét rontotta el. (ugyebár 3-5 AF pontnál nem nagy szám, 45-el meg nem ment olyan jól. Persze nagyban függött a szemhez kalibrálástól, illetve anno csak szemüveggel használtam, amivel elvileg működőképes a rendszer, de a gyakorlatban sokat ront. Mai felokosított algoritmusokkal, keresőbe épített sokszázezer képpontos szenzorokkal, mai gyors processzorokkal biztos nagyon profira lehetne csiszolni.

          • Nálam sosem hibázott! Mindkét ötösömnél ezerből ezerszer tette a dolgát. Mondjuk ott 5 pont volt.

          • scarbantia

            Az 50E 3 AF pontjánál nekem is jól ment, az EOS 3 már nem volt valami meggyőző, de régen volt már. Megjegyzem, én szemüveggel használtam, és az AF pont kiválasztás pontossága függött a kalibráción is. Volt, hogy nem jól ment, újra elvégeztem a kalibrációt, és sokkal jobb lett. Azóta ki kéne próbálni kontaktlencsével, de már “csak” 1V-m van.

          • Szerintem is mára profin meg lehetne csinálni. Mondjuk ha nem is 150 pont közül kiválasztani egyet, de ha mondjuk zónákat lehetne szemmel vezérelni, a zónán belül meg már a gép felismerné a jelenetet (pl. mozgó sportolót, portréalany arcát, vagy azon belül a kamera felőli szemét, stb) az már elég menő lenne.

          • hc foto

            A fotóstáskámban ott van az EOS 3 és használom is. Szemüveggel is megy, azzal használom. A Sigma 80-400-as -elvileg DG – objektívvel is remek teljesítményt nyújt.

  • Nem akartalak szívatni, csak hirtelen azt hittem, -annak ellenére, hogy azt írtad: ez egy ősrégi technológia- hogy ez valami új dolog. Már kezdtem örülni. A neve amúgy “szemvezérelt autófókusz” Tehát nem a rendszer figyelte a szemmozgásodat, hanem előzetes kalibrálás után, amelyik fókuszpontra ránéztél, az rögtön aktiválta magát. Én nem tudtam nélkülözni, annyira megszerettem. Pontos volt! Viszont lehet, hogy adtál egy ötletet a Canon mérnökeinek. “Szemmozgást figyelő AF” Ez sem lenne rossz!

    • Ez esetben Te mit értenél szemmozgást figyelő AF alatt? Ez most meg én nem értem :D Milyen tippet adtam én a mérnököknek?

      • Maga az af rendszer követné le a szemed mozgását. Ergo, nem neked kellene kiválasztanod a fókuszpontot, hanem elég lenne pld. csak a teniszlabdát nézned, ahogyan repül, a többit meg elintézné az automatika.