Ezzel a címmel jelent meg az Cinema5D.com weboldalon Richard Lackey billentyűzetéből, aki elgondolkodtató dolgokat ír.
Íme szabadfordításban, az eredeti cikk itt található.
“Minden kamerán ott a nyomás, hogy legyen nagy dinamika meg jobb videó funkció, de vajon a gyártók tovább fejlesztik a DSLR-ek és mirrorless kamerák videóját?
Azzal, hogy a Panasonic a hírek szerint 4K 10-bit 4:2:2 videót rak a GH5-be, továbbá hogy a Canon adott egy pofont a videós társadalomnak az 5D Mark IV elvártnál gyegébb videó-teljesítményével, én egy végső érvet vélek felfedezni amellett, hogy a fotós és videós világ szerelemgyereke élete végéhez közeldik.
Ez csak egy vélemény, puszta spekuláció, de egy nagyonis valós kérdésen alapszik, melyet a gyártóknak maguknak kell lassacskán megválaszolniuk. Egy éve raktunk ki egy cikket “Kihalnak-e a Video DSLR-ek” címmel, melyet azt hiszem újra át kell néznünk.
Amikor a fotó találkozott a videóval
Az egész az Canonnal és az 5D Mark II-vel kezdődött, mely egyik napról a másikra videós szenzációt hozott a világnak, és amelyet minden gyártó követni kezdett azzal, hogy videófunkciót pakoltak a fényképezőgépeikbe, megalkotva ezzel a video DSLR és video mirrorless termékvonalat. Ennek a trendnek a vitatható csúcsa a közkedvelt Sony A7S II jelenleg. A log gamma profilok és egyéb “pro” fícsörök ma már alapvető elvárások olyan kamerák videó funkciójában, melyek egyébként alapvetően fényképezőgépek.
Az elkerülhetetlen nyomás a HDR kimenet felé, továbbá az egyre nagyobb dinamikatartományra képes szenzorok világossá teszik, hogy a 8-bites, 4:2:0 H.264 videó – mely ezekre a kamerákra általánosan jellemző – még log gamma görbével sem elegendő, hogy megüsse a szintet.
Elmosódott határok
A gyártóknak tehát döntést kell hozniuk. Vagy növelik a színmélységet és a videominőséget, ahogy a Panasonic is teszi, egyre jobb és jobb videót téve olyan kamerákba, melyek hivatalosan a fotográfiai termékpalettán csücsülnek, vagy elhanyagolják a videót és arra koncentrálnak, hogy a legjobbat hozzák ki belőlük professzionális fotós szemszögből.
Én amellett érvelek, hogy a Canontól épp most kaptuk meg a választ, ám az idő majd eldönti, hogy a többi gyártó miként kezeli ezt a helyzetet. A fényképezőgépek folyamatosan fejlődő videominősége egy potenciális veszélyforrás lehet a profi videó és mozi termékpalettára nézve a cégek saját berkein belül.
A Panasonic számára ez nem egy hatalmas tényező, de sem a Canon sem a Sony nem engedheti meg, hogy relatív alacson áron olyan fényképezőgépet kínáljon, melynek videó képességei megközelítik az FS7-et, vagy bármit a Canon Cinema EOS termékpaláttáján.
Ebben a kontextusban egyáltalán nem csodálkozom, hogy a Canon olyan döntést hozott, hogy oda pozícionálja az 5D Mark IV-et, ahová pozícionálta…konkrétan egy professzionális fotókamerának, abból is egy remek darabnak.
Panasonic és Fujifilm
Vannak azonban gyártók, akiknek nincs veszíteni valójuk. A Panasonicot már említettem, hiszem azt, hogy a feltételezett GH5 a 4K 10-bit 4:2:2 belső rögzítésű videójával igazi felfordulást hozhat, és számos jelenlegi Canon és Sony felhasználó érdeklődését fel fogja kelteni. A másik játékos akinek semmi veszítenivalója nincs, az a Fujifilm és látható, hogy az X-T2-vel meglehetősen jó irányba tartanak ez ügyben.
Elszeparálódik-e a videó a fotótól a jövó DSLR-jeiben és mirrorlesseiben? Az idő majd eldönti, de ez egy érdekes vitatéma lehet, ám a végén meg kell várnunk, hogy hová lyukad ki. Jöhetnek a vélemények a kommentek között.”
Megjegyzem különösen elszomorító ezt a cikket egy olyan weboldalon (Cinema5D) olvasni, mely a Canon 5D Mark II-nek és az általa elindított video-DSLR mozgalomnak köszönheti létét és sikerét.