Bejelentés bejelentése, halogatás és soha be nem mutatás, sorozatos szériahibák. Mitől lehet ez?
Furcsa egy korszak köszöntött be a fotótechnika gyártóknál, mi meg csak értetlenül nézünk. Az egyik a “bejelentjük, hogy be fogjuk jelenteni”. Angolul szépen hangzik: “development announcement”, vagyis a fejlesztés bejelentése. Kicsit amolyan nesze semmi fogd meg jól, dolgozunk az ügyön, kis türelmet kérünk, majd lesz termék is belőle. Addig is beszéljetek rólunk egy kicsit.
Ezt a viselkedést vélhetőleg a profi szintre fejlődött iparági pletykaoldalak okozzák. Sokan gondolják, hogy a pletykaoldalakat valójában a gyártók informálják, és ez amolyan bújtatott BTL marketing. Végülis az esély megvan rá, nem lenne rossz marketing stratégia, mert ingyen van és több figyelmet hoz, mint egy millós ATL kampány, de a sok apró részlet azt mutatja, hogy inkább a beavatott kereskedők, tesztelők, vagy a cégnél, vagy a gyárban dolgozók szivárogtatnak, a gyártók meg kézzel-lábbal próbálnak tiltakozni, a képviselők az interjúkban kamuznak, ködösítenek, szépítenek, fejlesztéseket, sőt kész termékeket tagadnak le akár a bejelentés előtt pár héttel is. Ha meg kontroll alatt akarják tartani a pletykákat, akkor inkább bejelentik maguk a fejlesztés alatt lévő termékeiket azzal az ígérettel, hogy majd valamikor lesz belőle termék, de nem mondják meg mikor, és azt sem, hogy mennyibe fog kerülni. Sőt, valaki csak egy részlet fejlesztését mutatja be, mint pl. a Canon a 120megapixeles szenzorral, amit beletesznek egy 5D-szerű vázba egy kiállításon, de se neve, se típusa nincs, se ígéret, hogy valaha egyáltalán megvalósul.
A másik furcsaság a bejelentett és folyamatosan halogatott termékek. Talán összefüggésben van a kettő furcsaság, de persze egy olyan esemény, mint a kumamotoi földrengés, csúnyán keresztül tudja húzni a gyártók számításait, de akkor is furcsa, hogy egyre több az olyan bejelentés, amit akár extrém módon halogatnak. Emlékszünk a Nikon DL kompaktgép sorozatra? Ez a legextrémebb példa talán. Idén februárban mutatták be, de meglepő módon nyár eleji piacra kerüléssel. Én személy szerint már akkor csóváltam a fejem: ki vár fél évet egy kompakt gépre??? És akkor még nem volt földrengés. Tavasszal bekövetkezett a földrengés, a Sony – egyik – szenzorgyára súlyos károkat szenvedett és a Fujihoz tartozó LCD gyár is problémákkal küszködött. A júniusra ígért Nikon DL-t bizonytalan időre elhalasztották, ám nem a földrengés miatt hanem a nyomtatott áramkörrel akadtak komoly problémáik. Most nyár végén decemberre halasztották a Nikon DL sorozat piacra dobását, de már új specifikációkat kapnak a gépek. Vagyis lement egy generáció a DL-ből úgy, hogy sosem jelent meg, csak papíron létezett és előrendelhető volt a boltokban. Hihetetlen.
Előtte a Pentax K-1-re kellett nagyon sokat várni. Nem arra gondolok, hogy mennyi ideig nem akart a Pentax fullframe gépet csinálni, hanem arra, hogy mennyi idő telt el az első hivatalos fullframe bejelentés, majd a mockup bemutatása, majd a temrék bemutatása és végül a piacra kerülés között. Hónapok!
Most a Hasselblad kedveskedik a felhasználóinak azzal, hogy a nyáron bemutatta az X1D-t bizonytalan megjelenési dátummal, majd lett megjelenési dátom de épp elhalasztották szeptember végére mert “még vannak problémák”.
A Fujifilm az X-T2-vel egyidőben bemutatta a top vakuját, immáron másodszor halasztják el a piacra kerülés dátumát ismeretlen okok miatt.
A Fuji középformátumról már most tudjuk hogy szeptemberben bemutatják, de csak jövőre lesz kapható. Ezt mondjuk vélhetőleg azért teszik hogy a most piacra kerülő Hasselblad ne vigyen el annyi potenciális vásárlót. Hátha a célközönség inkább megvárja a Fujit jövőre, ha tudja hogy mit vár.
A Phottix Odin II rádiós kioldóra sokat kellett várni. A Bowens majdnem bemutatta a Generation X vakucsaládot, de aztán mégsem, egy év után most fogják (időközben tulajdonost váltottak, majdnem tönkrementek).
Aztán ott vannak a sebtiben bemutatott és piacra dobott termékek, amiket aztán nem győzünk visszahordani a szervízbe ilyen-olyan szériahibák miatt. D600 olajfolyás, 5DIII fényszivárgás, D750 becsillanás, D800 LCD, rozsdásodó Leica szenzor. Ezek azt jentik vélhetőleg, hogy a felgyorsult világban nincs idő a rendes tesztelésre. Ha ezek a problémák a belépő gépekkel történnének, amiket évente cserélnek még azt mondom oké, de jellemzően a középkategóriát érinti, amiket 3-4 évente cserélnek a gyártók.
Szóval kérdem én hova tart a világ?
