Cimbora tette ki a fenti videót egy fórumban. Annyira jól összefoglalja a témát, hogy úgy döntöttem én is kiteszem ide a blogra és a videó fordítását az alábbiakban zanzásítom.
Bizonyára sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi a különbség az egyes SD kártyák között. Pedig nagyon nem mindegy, hogy mire milyet használunk. Ha nem akarsz sokat olvasni a témában, csak a lényeg érdekel, akkor az alábbiakat vedd figyelembe:
- JPEG formátumban fotózáshoz: min. 16 Gigabyte kapacitású, Class 10-es, 30MB/s-os kártya szükséges
- RAW formátumban fotózáshoz, FullHD videózáshoz: min. 32 Gigabyte kapacitás, U1-es, 45MB/s-os kártya kell
- 4K videózáshoz: min. 64 Gigabyte kapacitás, U3-as, 90MB/s-os kártya szükséges.
És akkor a részletek…
- Ne vásárolj noname SD kártyát. Amit érdemes: SanDisk, Kingston, Lexar, Transcend és az ismertebb márkák, pl Samsung
- Sokan csak a MB/s számot nézik, ami hiba, mert az csak olvasási sebesség, és – főként videó esetén – az írási sebesség a fontos.
- Pl. egy MOV videó formátum ALL-I tömörítés esetén 90.000, egy MP4 formátum IPB tömörítés esetén 30.000 kBit/s a bitráta. Ez 90 és 30 Megabit per szekundum. Ez nem ugyanaz, mint a kártyára írt 90 és 30 Megabájt per szekundum! Két okból:
- Megabit és Megabájt nem ugyanaz. A kamera megabitet mutat, a kártya megabájtot. 1 Mb/s (megabit) = 0.125 MB/s (megabyte), tehát 90Mb/s (megabit) = 11.25 MB/s (megabyte)
- A kártyára írt megabájt / szekundum a max olvasási sebesség, vagyis ennyivel pörög, ha bedugjuk a kártyát a számítógépbe és átmásoljuk a képeket. A kamera viszont nem tud ennyivel írni rá.
- Az írási sebességet a többi jelölés mutatja meg pl. Class 10 vagy U1 vagy U3.
- Csak az érdekesség kedvéért: egy 60MB/s jelölésű, ámde U3-as Sandisk Extreme kártya háromszor olyan gyors, mint egy 80MB/s jelölésű, de csak Class 10-es Sandisk Ultra kártya. Class 10-es kártyánál ma már ne adjuk alább!
- Az UHS-I és UHS-II jelölések is az írási sebességre vonatkoznak, de a mai SD-kártyák és fényképezőgépek döntő többsége egyelőre csak UHS-I-es, csupán maréknyi fényképező (pl. Nikon D500) támogat UHS-II busz interfészt.
A videón túl megjegyezném még az SD, SDHC és SDXC jelölések közti különbséget. Ez nem az írási/olvasási sebességre vonatkozik, hanem a kapacitásra. A sima, régi SD kártyától eltérően az SDHC (High Capacity) kártyák 32GB kapacitásra is képessé lettek, 2006-ban vezették be, afféle SD 2.0 kártya gyanánt, és gyárilag FAT32 rendszerre formatáltak. Ez követte az SDXC formátum, melyet 2009-ben mutattak be és akár 2048GB (2TB) kapacitást is kezelni tud, ez lett az SD 3.01 végső soron, gyárilag exFAT fájlrendszerre formattálva érkeznek a polcokra. A 3.0-ás SD kártya verzió vezette be az Ultra High Spedd (UHS) busz fogalmát az SDHC és SDXC kártyáknál, mely 50-104Mbyte/s olvasási sebességre képes. 2011-ben debütált a 4.0-ás SD verzióban az UHS-II, mely 156-312Mbyte/s olvasási sebességre is képes lehet.
Idén februárban mutatták be az 5.0-ás verziót, mely az UHS-hez hozzátette a Video Speed Class fogalmat, ami már 8K videózáshoz használatos sebesség, 90MB/s írással.
