A múltkori, elsöprő olvasottságú blogposzt mintegy ellenpólusaként, álljon itt egy újabb elmélkedés a technikáról, és annak szükségességéről.
A napokban tették közzé a londoni Természettudományi Múzeum Wildlife Photographer of the Year 2016 fotópályázata nyerteseit. A díjazottak között bámulatos, mitöbb frenetikus képek szerepelnek. Én tényleg nem tudom hova tudják még emelni a természetfotózás színvonalát, de ez évről évre lenyűgözőbb (de jó, három próbálkozásból is el tudtam kerülni a manapság elcsépelt “elképesztő” és “zseniális” szavakat).
Illusztrációként az egyik magyar díjazott fotóját választottam természetesen, mely fotó egyébként meglehetősen jól reprezentálja e cikk mondanivalóját. A képre kattintva átnavigáltok a díjazott fotók közé, de készüljetek fel, hogy megtekintésük nem 5 perc lesz, ezért javaslom, előbb eme cikket olvassátok el, aztán menjetek nyálat csorgatni.
Imre fotójáról e helyütt annyit, hogy egy igazán low-costnak mondható szettel készült: egy Nikon D90-nel és egy Sigma 17-70mm f/2.8-4.5 objektívvel. De találunk a díjazottak között D7000-es szériájú gépet, 5D Mark III-at, D800-at, sőt még GoPro-t is. A Dpreview.com oldalán, mikor közzétették a díjnyertes fotókat, az alábbi kommentet leltem, és ez ihlette a mostani cikket:
Vicces komment, igazi vérszívás. Mondhatni romantikus, de mint ilyen, hatalmas igazság is van benne, mint a Rómeó és Júliában. Tényleg szükség van a top-end technikára? Nézzétek meg ezeket a gyönyörűséges képeket! Miközben írtam ezt a sort, gondoltam beteszek még egy képet illusztrációnak, két bravúros tájképet nyitottam meg, az egyik 5D Mark III-mal készült, a másik pedig egy Nikon D300-zal és egy őskövület 80-200-zal!
Ébresztő!
Vegyük észre végre, hogy nem az 50 megapixeltől, és a 14 FÉ-es dinamikától lesznek ilyen fotóink!
Hanem a kreatív szemléletmódtól, az ügyes komponálástól, a meglévő technika megfelelő kihasználásából, a gyakorlattól, a kitartástól és türelemtől, a fénytől és az árnyéktól…nomeg a szerencsétől és Photoshoptól. :D
Kedvet kaptál? Az jó! Persze, amikor tavasszal visszamész első alulvilágított lakodalomba és elkezd köhögni az autofókusz az 5 éves konstrukciójú gépeden, vagy épp elrontottál egy expot, mert bementél az épületbe, de elfelejtetted feltekerni az ISO-t és 3-4 fényértéket kell felhúzni a fotódat, mert muszáj kihozni belőle valamit, akkor újra szentségelni fogsz, hogy bezzeg a Sony D920 Mark 8 most hogy hasítana, csak sajnos ez, és hát sajnos amaz…
A romantika már csak ilyen.
UI: és akkor ne feledjétek megnézni a képeket, link után katt a Lightrbox gombra!