Fuji: A global shutter megváltoztatja az iparágat

A Fujifilm képviselői elmondták egy interjúban, hogyan látják a jövőt és a jövő GFX középformátumú mirrorlessét.

Jócskán át fog alakulni a fototechnika a jövőben. Arról eddig is sokan beszéltek már, hogy a DSLR-eket előbb-utóbb ki fogják váltani a mirrorless gépek. Arról viszont eddig kevesen szóltak, hogy a mozgó zárszerkezetet pedig az elektronikus zár fogja felváltani nemsokára. Elektronikus zárat eddig is láttunk, az újabb MILC-ekbe szinte mindbe beleteszik (értsd fotó üzemmódban, videóban eddig is volt, illetve a low-end kompakt gépek, okostelefon kamerák eddig is elektronikus zárral működtek), segítségével jellemzően akár 1/32.000s-os záridőt is el lehet érni, a hagyományos 1/8000s-hoz képest, ám az elektronikus zár ezeknél jellemzően az expozíciót csak indítja vagy épp csak leállítja, az expozíció “másik felét” a mechanikus redőnyzár végzi.

Nemrégiben azonban a CMOSIS nevű szenzorgyártó cég bemutatta az első 35mm fullframe CMOS szenzort, mely teljes egészében elektronikus zárral képes működni (és egyébként 48 megapixeles). Ez azt jelenti, hogy a pixelek be- és kikapcsolása illetve ezek kiolvasása végzi egy az egyben az expozíciót, mégpedig úgy, hogy ez az összes pixelnél egyszerre történik és nem soronként, mint az eddigi elektronikus záraknál. Az eljárást global shutternek nevezik, melynek azt hiszem egyelőre nincs is igazán magyar neve. Az itthoni szaksajtó elektronikus központi zárként, vagy globális zárként hivatkozik rá, én azt hiszem ez utóbbi lesz a köznyelvben meghonosuló neve. Egy biztos, hogy simán csak a központi zár kifejezés nem helytálló, hiszen az a leaf shutter, vagyis az objektívbe épített, blendéhez hasonló, lamellás zárszerkezet magyar neve. A CMOSIS elsősorban a videózást emelte ki, ahol egy global shutteres szenzor révén elbúcsúzhatunk végre a rolling shutter effekttől, vagyis a torzuló gyors mozgású képi elemektől.

Na a címben szereplő lényeg, hogy a Fuji képviselője egy interjúban azt nyilatkozta, hogy természetesen ismerik a global shutter fogalmát, és jóllehet egyelőre még nem áll rendelkezésükre ilyen szenzor, de látnak benne fantáziát. Szerintük meg fogja változtatni a fotográfiai ipart, mivel kiiktatja a jelenlegi zárak összes korlátját.

Gondoljunk csak bele, ha van globális zár, akkor okafogyottá válnak az olyan fogalmak, mint vakuszinkron idő, emiatt okafogyott lesz a méregdrága központi záras objektív is, sőt még a mechanika által korlátozott sorozatfotó teljesítmény is nagyot ugorhat, akár a már videzósából ismert 30fps tartományba is teljes felbontásban.

Aztán ha nincs mechanikus zár, el lehet hagyni egy csomó kütyüt a gépvázból, így az kisebb is lehet. Ezt szintén a Fujifilm managere nyilatkozta, aki arra utalt, hogy globális zárral a Fujifilm GFX majdani generációi akár még kisebbek is lehetnek.

A témától elvonatkoztatva, de a GFX-nél maradva, a fujirumors.com szerint a Fujifilm képviselője azt is nyilatkozta a rövid távú fejleményekkel kapcsolatban, hogy az idei fejlesztési bejelentésnek köszönhetően a Fuji már most tud tárgyalni külső gyártókkal, így az Adobe-val a GFX fájljainak támogatásáról, vagy adapter gyártókkal, hogy a GFX más márkák objektívjeit is fogadni tudja, akár központi zárasakat is.

Olyan pletyka is felmerült, hogy a Fujinál még mindig nem eldöntött tény a GFX 2017 tavaszi induló ára, de – állítólag – jelenleg a cégnél a gépváz + alapobjektív kit 8000 dolláros árra van belőve. Ha egy kicsit eljátszunk ezzel a számmal, akkor az jön ki belőle, hogy ez 2.240.000 Ft nettó, ami hozzáteszem pontosan megegyezik a Pentax 645Z + alapobi kit hazai kiskerárával. Ebből kiindulva, csak a váz 1.95 millió Ft nettó körül lenne, ez picit drágább csak, mint a Canon 1DX Mark II, de főleg a Nikon D5.

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Nem Tom

    / https://luminous-landscape.com/fuji-gfx-interview-billy-luong-makoto-oishi-fuji/ /
    (azert ha valaki megnezi a videot, akkor azert lathatja a testbeszedbol, hogy azert nem a global shutteren porog a fejlesztes a fujinal)

    mindenesetre valoban erdekes lesz a global shutter… valoszinuleg ez lesz a kovetkezo nagy technologiai valtas.

    • A cikk lényege az utolsó mondatodról szól. Érdekes a global shutter. És egyre többet esik szó róla a nemzetközi sajtóban, így azt gondoltam itt az ideje, hogy magyarul is essen róla szó. A Fuji interjú csak ürügy volt, hogy írjak róla ;)

  • Gabor

    A Minolta már a 80-as években készített 1/16000 s tudó zárszerkezetet, mégsem bolygatta meg az iparágat, maradt mindenki az 1/8000 s-nél.

    • Úgy gondolom, hogy itt nem a 8-16 meg 32 ezred másodperces záridőn van a hangsúly, a legtöbb szituációban a nyolcezred is elég. A hangsúly azon van, hogy nincs vakuszinkron idő például, így nem kell drága központizáras objektív, nem kell drága HSS/Hypersync vaku és ezt kiszolgáló kioldó. 32ezred záridőnél nem kell gyors villanási idejű vaku. Nem lesz 100-150ezer expóra tervezett zárszerkezet, nem lesz “mennyi expó van a gépben”, 1-30fps között állítható lesz a sorozat, nem az lesz, hogy 3 és 7fps között kell választani. És persze videóban nem lesz rolling shutter. Ezek azt gondolom megbolygatnák az iparágat rendesen. A leaf shutter elhagyása megbolygatná a Phase One-t és a Hasselbladot. A HSS elhagyása megbolygatná a vakugyártókat, a gyors villanási idejű vakuk nélkülözhetősége megbolygatná a top-end vakugyártókat mint a Profoto, a Hensel vagy a Broncolor akik épp egymásra licitáltak az idei Photokinán villanási sebesség tekintetében. A mechanikus szerkezetek mint a tükör és a zár elhagyása megbolygatná a használtpiacot, a használtpiac megbolygatása pedig megbolygatja az új termékek piacát. Sima láncreakció :)

      • ja és a 30fps 48 megapixelen megbolygatná a sport és természetfotózást

        • Gabor

          Amiket leírtál, abból azt szűrtem le, hogy árcsökkenést remélsz az új technológiától, meglátjuk. A kis rendszervakuk nem csupán a HSS miatt drágák, hanem a “rendszer” mivoltuk miatt, amiben a HSS vezérlése csak egy elem, a fő funkciójukra ezután is szükség lesz, ahogy a drága kioldókra is.
          …”a legtöbb szituációban a nyolcezred is elég”… Azt számoltad, hogy milyen expoziciós értékek kellenének az 1/32000-hez? Nyári napsütésnél délben ISO100, F2, 1/8000. Mi mozog olyan gyorsan, hogy kevés lenne az 1/8000 s, hogy a képminőség kárára ND-zünk? Épp ez lehet az oka, hogy nem terjedt el a Minolta fejlesztése 30 éve.
          …”3 és 7fps között kell választani”… A mai sportkamerák 14 fps körül tartanak, kevés lenne? Nemrég a weboldalakon a flashvideók mentek ilyen fps-el, így gyakorlatilag már most szinte egy filmből választhatja ki a sportfotós a legjobb képeket. Az AF egyenlőre még ezt a sebességet sem 100%-os biztonsággal szolgálja ki.
          A gyors villanású stúdióvakukat nem váltja ki a gyors záridő, de ezt már elkezdtétek boncolgatni.

  • Ajtay Zoltan

    Gyors es nagyteljesitmenyu vakukra szerintem ugyanugy szukseg lesz, csak mas miatt, mint eddig. Ugyanis eddig jellemzoen a studiofotosok relativ hosszu zaridovel fotoztak (pl. 1/125) es ebbe az idointervallumba villantottak egy jo nagyot, tulvillantva a kornyezeti fenyeket. Ahhoz kellett a rovid villanasi ido (flash duration) hogy a mozgo temarol is eles, bemozdulasmentes kepet kapjunk. Viszont ha az elektronikus global shuttert nagyon rovid “zaridore” allitjuk (pl. 1/10000), akkor a mai (gyorsnak mondott) vakukat hiaba allitjuk be a maximalis teljesitmenyre, a feny jo resze elvesz, mivel ezek villanasi ideje is csak jo esetben haladja meg (azaz rovidebb) az 1/450-ednel (egy 2400Wsec-os vakunal), igy a fenykepezogep szenzorara csak egy nagyon kis szelet jut a kiadott fenymennyisegbol. Raadasul meg nem art precizen szinkronizalni is, mert az expozicio erosen fugg attol, hogy az az 1/10000-ed hol helyezkedik el a kondenzatorok kisulesi gorbejen. Letezik erre megoldas (a fizika lehetove teszi), csak kisse hangos lesz…

    • Hűű, mennyire igaz. Ezen még nem is gondolkoztam el. Mondjuk árnyaltabb a dolog, mert igaz hogy max teljesítményen a vakuk 1/200s és 1/500s közötti villanási idővel rendelkeznek, de ez – ahogy te is írod – nem egy konstans dolog, hanem t0.1 méréssel mért görbe ami elég hosszú. A teljesítménye 50%-t (t0.5 mérés) ennek töredéke alatt adja le, a többi csak a resztli ami befolyásolja ugyan az expozíciót normál esetben, de fénymennyiséget tekintve már nem jelentős. A t0.5 mérések pedig a t0.1 harmadai nagyjából, tehát egy 1/200s-os vaku t0.5-nél 1/600s. Egy 1/500s-os t0.5 módszerrel mérve 1/1500s villanási idejű max erőn. Jelelmzően feleződik ahogy tekerjük lefelé tehát 1/2 erőn ez már 1/3000s. Persze még így sem közelítjük a global shutter 1/10.000 meg 1/32.000s záridejét.

      • Ajtay Zoltan

        Teljesen igazad van. De mint feljebb irtam, lehet csinalni nagyteljesitmenyu es valoban gyors vakut, csak nem kisse lesz hangos (bocs, feljebb lemaradt az idezojel). Sikerult mar itthon 60MW (igen, nem kamu!) csucsteljesitment elerni, csak akkora hangja volt, mintha lottek volna a szobaban. Valamint a nagyon nagy aramsuruseg miatt a villanocsobol kijovo feny spektruma nagyon eros volt az UV tartomanyban is. A “normal” vakuknal is megvan ez, ezert is alkalmaznak kulonbozo sargas bevonatokat a villanocsovon vagy a boroszilikat (amugy nem UV transzparens) vedoburan (color corrective coating). Valamint a jelenlegi fotos muszerekkel nem lehetett megmerni, reszint a tul nagy csucsertek miatt, reszint mert az 1/20000 joval a merestatrtomanyon kivul van. Velemenyem szerint ha nem is lesznek ennyire extremek a vakuk, de mindenkeppen gyorsulni fognak egy esszeru hatarig, mert azt meg a jelenlegi alkatreszekkel is el lehet konnyeden erni.