Sony a9 pro és contra

Igencsak megmozgatta a közvéleményt a Sony a9 érkezése, ebből is látszik, hogy mekkora játékos lett a Sony a fototechnikai piacon. Mélyedjünk bele picit jobban ebbe az új csodagépbe.

Alig több, mint 12óra leforgása alatt olyan elérést csinált – magától – az eredeti A9 poszt a Facebook oldalunkon, mint a fotósuli szponzorált posztjai. Egyes kollégák hangnemében jól érezhető volt a kitörő lelkesedés az új gép iránt, van aki már meg is hirdette korábbi gépét, hogy felkészüljön az a9 májusi érkezésére. Aztán persze olyanok is akadnak, akik szerint ez még mindig nem az igazi (mellesleg fura ezt kijelenteni úgy, hogy még nem is próbálta az illető). Olyan is van, aki még mindig vakon hisz a DSLR-ekben és a mirrorlesst csak próbálkozásnak tartja egyelőre. Pedig a 2017-es évet úgy gondolom bátran bevéshetjük a fototechnika történelemkönyvébe, mert a két “kis” gyártó (Sony és Fujifilm) új fejezetet nyitott idén. Először a Fuji az univerzális mirrorless középformátummal (igen, tudom a Hasselblad előbb volt, ezért írtam, hogy univerzális…az X1D nem az), majd a Sony az a9-cel, ami első mirrorlessként játszik a CaNikon-féle 1D/D(x) ligában. Amolyan előszélként említeném a Leica SL-t is az új fejezet nyitása térén abban a bizonyos könyvben.

sonya9

Néhány dolgot egyértelműsítenék hamar a Sony a9-cel kapcsolatban:

  1. A kamerában van mechanikus zár is, csak a sajtótájékoztatón, a videókban és a cikkekben az új, “torzításmentes” elektronikus zár lett kidomborítva. A gyors szenzorkiolvasás miatt most az a nagy szám, hogy nincs rolling shutter effekt se fotón se videóban, ha gyorsan mozgó témát fotózunk elektronikus zárral. Amivel egyébként teljes csendben lehet fotózni, pont mint egy mobiltelefonnal. DE! Jelezném azoknak, akik szerint a mechanika immáron teljesen eltűnt, hogy bizony van mechanikus zár is, melynek leggyorsabb zárideje 1/8.000s, vakuszinkron ideje 1/250s.
  2. A gép méretben szinte tökugyanaz, mint az a7 széria, csupán a markolata vastagabb kissé, ezért 3mm-rel nagyobb a kamera teljes vastagsága. A Dpreview szakemberei szerint azonban az a9 építési minősége érezhetően komolyabb, mint az a7 szériáé.
  3. A gépet a Sony egyértelműen és kimondva is fotó célokra szánja. Bár elég jó 4K videót tud, ez elsősorban nem videós masina, hanem egy sebességre kihegyezett fényképezőgép.
  4. A gépbe nagyjából a jelenleg elérehető legújabb fototechnikai fejlesztések kerültek, úgy mint rétegelt BSI szenzor, torzításmentes elektronikus zár, 5FÉ-es, 5-tengelyű szenzorstabilizálás, 20fps sorozat, ultranagy felbontású, fényességű, nagyítású, és képfrissítésű EVF, UHS-II kártya, stb….ezzel a Sony ismét megmutatta, hogy nem kívánja követni a Canon és a Nikon által alkalmazott, szándékosan késleltetett technológiai fejlődést. Elképesztő mértékben dobják piacra a legújabb technológiát, kérdés nélkül, évekkel maguk mögé utasítva a konkurenciát.
  5. Ami az akkuteljesítményt illeti, kétféle adat látott napvilágot. A gép a csökkentett energiafogyasztása és a nagyobb teljesítményű akksi miatt 2.2x hosszabb ideig bírja egy feltöltéssel, mint elődei. Az egyik hír szerint ez 480 kép, a másik hír – konkrétan CIPA  mérés – szerint ez 650 kép. Már ez sem mindegy, és gondoljunk bele, hogy duplaakksis portrémarkolattal már 960db vs. 1300db fotó a difi, de továbbmegyek, a Sony bemutatott egy speckió töltőadaptert a géppel egyetütt, amivel nem csak halózatra köthetjük a masinát stúdióban, hanem terepen, állványon használva (az adaptert pedig az állványra aggatva) akár 4 akkuval is üzemeltethetjük az a9-et. Itt már tényleg nem mindegy hogy 4 x 480 (1920db) vagy 4x650db (2600db) fotót tudunk készíteni. Ráadásul ez CIPA standard, ami azt jelenti, hogy a gép ennél jóval többet tudhat a való életben. (Frissítés: időközben olvastam, de már nincs kedvem átírni a fentieket: a 480 kép EVF-fel értendő, a 650 kép pedig LCD-vel. Mindkettő CIPA mérés…hát igen, megértük, hogy olyan teljesítményű lett az aprócska EVF, hogy többet fogyaszt, mint az LCD…)
Sony NPA-MQZ1K adapter. Négy akkut tud tölteni, hálózatról tudja táplálni a kamerát, illetve akkupakként is használható a kamerához hálózati csatlakozás nélkül 4 akkuval. Kompatibilis a korábbi a7, a6xxx és a5xxx szériával is.

Sony NPA-MQZ1K adapter. Négy akkut tud tölteni, hálózatról tudja táplálni a kamerát, illetve akkupakként is használható a kamerához hálózati csatlakozás nélkül 4 akkuval. Kompatibilis a korábbi a7, a6xxx és a5xxx szériával is. Állványra is felerősíthető.

Nagyjából a fotósok két tábora elégedetlen az a9-cel: azok akik sokat videóznak, és azok, akik még mindig elvakultan ragaszkodnak a tükörhöz és a pentaprizmás keresőhöz. Utóbbiakat egy remek EVF azért még meggyőzheti szépen lassan, előbbiek pedig jobb ha tudják, hogy ez nem videós masina, arra ott az A7S II. Van még egy harmadik elégedetlen tábor is, a magyaroké, merthogy ez a gép nettó 1.3 millió, bruttó 1.5 millió Ft lesz és ez magyar viszonylatban kb a csillagászati szint. Ezzel kapcsolatban ismét megjegyezném, hogy a gép a zászlóshajók kategóriája, ami úgy 7-8 évvel ezelőtt került ennyibe, ma már viszont a 2 millió Ft-ot karcolják mégpedig felülről (Canon 1DX II 2.08mio, Nikon D5 2.27mio). Nem is gyakori gépek ezek Magyarországon, viszont 1.5 misiért én az a9-nek nagyobb jövőt jósolnék itt a Kárpát-medencében.

Szóval akkor lássuk milyen igazi előnyökkel kecsegtet a Sony a9, akár a Sony a7-szériával, akár a Canon és a Nikon csúcsmodelljeivel vetjük össze.

PRO

  • A BSI szenzornak köszönhetően ennél a gépnél is piacvezető dinamikatartomány, ISO invariancia és ISO teljesítmény várható, hasonlóan a Sony a7R II-höz. Mivel kisebb felbontású, ezért ISO-ban még jobb is kell legyen, valahol az a7S II és az a7R II között lesz szerintem.
  • A 20 kép / másodperc sorozatteljesítménnyel már lényegében filmet forgatunk, csak épp fotó módban (a standard film framerate 25fps ugye). Nem teljesen új dolog ez már, hiszen létezik 8K videó, ami 30+ megapixeles képet ad, ha egy-egy kockát kinyerünk belőle, de a Sony az első tudtommal, aki mindezt rolling shutter/jello effekt nélkül is meg tudja tenni. Értsd: ezúttal teljes értékű fotót kapunk 20fps-sel, míg korábban kompromisszumos képet kaptunk csak.
  • Nem sötétül el a kijelző sorozatlövéskor. Pár hónapja még a Nikon “fikázta” a mirrorlesst, egy prezentációban, mondván, hogy sorozatlövéskor a látott kép akadozik, és a D5 milyen rövid blackout időt produkál, ami milyen jó sportfotózás esetén. Ezzel a géppel a Sony ténylegesen ki is húzta a méregfogát ennek az egésznek, mivel az a9 keresőjében egyáltalán nincs se elsötétülés, se szaggatás, sorozat közben folyamatos élőképet látunk és csak egy vibráló keret jelzi az exponálás folyamatát. Ilyet DSLR nem tud, hiszen az csapkodja a tükröt és rángatja a zárt.
  • Teljesen némán is használható a gép, amennyiben tisztán elektronikus zárral használjuk. Ez sok szituációban előny lehet, nem zavarjuk a fotózott alanyt vele (esküvő, színház, csendes sportok stb) vagy épp nem veszi észre a fotózott állat, hogy lefotózzák.
  • Az elektronikus zár további előnye, hogy lényegében bármilyen záridővel tudunk vakut használni mindenféle HSS, vagy Hypersync nélkül. A túl gyors záridőknél azonban ügyelnünk kell arra, hogy a záridő rövidebb lesz, mint a vaku villanási ideje, vagyis előfordul, hogy a vaku még fényt bocsájt ki magából, de a kamera már nem exponál, így a fény nem hasznosul a képen. Hatványozottan belép ilyenkor a vakunk mélyreható ismerete, hogy tisztában legyünk vele, milyen villanási idővel rendelkezik, és ez változik-e, ha igen, milyen mértékben a vakuteljesítmény változtatásával. Sajnos ez nem valósult meg, egy tesztben olvastam, hogy elektronikus zár használta esetén a Sony letiltotta a vakuszinkront. Hogy miért, azt nem tudni.
  • Előnye még az elektronikus zárnak, hogy nem okoz vibrációt.
  • A EVF 120fps képfrissítést és 3.68 millió képpontot szolgáltat, és olyan nagyítást, amit még a Canon 1DX II sem tud (Sony 0.78x, Canon 0.76x). Vagyis óriási, világos, pengeéles és szakadozásmentes keresőképet kapunk, amit – szerintem – már nehezen lehet majd megkülönböztetni az optikai keresőben látott képtől (nyilván meg lehet majd, de szerintem könnyű lesz megszokni, átállni). Cserébe viszont valós expót, valós fehéregyensúlyt és rengeteg extra információt nyújthat fotózás közben. Annyit kell tudni, hogy sorozatlövés közben a 120fps lecsökken 60-ra, de ez még mindig a top MILC-ek maximális fps-e (a Fuji X-Pro2 60-80 körüli fps-sel operál, a Leica SL 60fps-sel). Ekkora felbontású elektronikus keresője egyébként a Leica Q-nak és a Panasonic GH5-nek van, ennél nagyobb (4.4mio képpont) már csak a Leica SL-nek.
  • A gép olyan teljesítményt képes nyújtani, mint a DSLR csúcskategória, mégis kis méretben teszi mindezt. Kicsi és könnyű, de ha akarjuk, rápakolhatunk egy portrémarkolatot, így már tekintélyt parancsoló(bb) méretet nyer. (Jóllehet sosem lesz akkora tégla, mint mondjuk egy 1DX)
Forrás: camerasize.com

Forrás: camerasize.com

  • Mirrorless masina lévén természetesen nem csak natív Sony lecsékkel fog működni, hanem gyakorlatilag bármilyen optikát rácsavarhatunk, ami kirajzolja a 35mm-es fullframe képkört. Ehhez értelemszerűen adaptereket kell használni, ám léteznek már olyan adapterek, amikkel például Canon optikákkal meglepően hatékonyan lehet használni a gépet, tűrhető, vagy inkább jó autofókusszal, és ez csak javulni fog. Ha tehát valaki váltani akar mondjuk Canonról, akkor első körben nem is kell az összes optikát eladnia, hiszen ezzel a géppel is használni tudja őket fényméréssel, rekeszműködéssel és autofókusszal. Aki Sigma objektíveket gyűjtött össze, annak még egyszerűbb dolga van, hiszen a Sigma saját adapterével a natív lencsékhez még jobban közelítő teljesítményt érhetünk el.
  • Brutál AF: és ezt most nem is elsősorban a gyorsaságra értem, hanem a képmező 93%-t lefedő AF pontokra. Nincs többé újrakomponálás, meg nyűglődés. Jön a sportoló, belép a kép felső sarkában a jelenetbe és a gép végig követi, amíg a túloldali sarkon nem távozik. Közben nincs blackout sem, szóval csak rajta kell tartanunk vagy épp csak egyenesen kell tartanunk a kamerát, mint egy távcsövet. 693db szenzorra szerelt hibrid AF pontunk van, ami azt jelenti, hogy a fázisdetekciós autofókusz gyorsaságát vegyíti a kontraszt alapú AF pontosságával. Továbbfejlesztették az arcfelismerő, szemkövető AF algoritmust is, ami már az a7R II-ben sem volt rossz. A Sony szerint már úgy is működik, ha a portréalany elfordítja az arcát és profilból fotózzuk, illetve akkor is ha az arc egy része takarásban van. Nincs többé életlen szem?
  • +1 olvasói javaslatra: szenzorstabi. Ez annyira egyértelmű volt, hogy bele sem írtam a cikkbe, hiszen a többi Sony Alphára (is) jellemző, nem csak erre. Bár tény, hog ez vonatkozik a fentebb említett adapterezésre is. No lényeg a lényeg, hogy valóban, akármilyen csúcsszuper, vagy vintage, adapterezett 3rd party obit rakunk a gépre, az stabilizálva lesz, hiszen Sonyék nem az optikába építenek remegésgátlót hanem a szenzort mozgatják. Ráadásul 5 tengelyen, amit – ha jól sejtem – a Canikon-féle optikai stabi nem is tud reprodukálni. Mert a fel-le és jobbra-balra dimenzió még okés, de van itt még fel-le billentés, jobbra-balra forgatás és optikai tengely körüli elforgatás is. Mindez 5FÉ fórral, ami történetesen a legjobb optikai stabik terepe már.

Lássuk be, hogy nagyon örülünk a Canon 5D Mark IV-nek, de úgy tűnik, hogy a Sony mögött még így is többéves lemaradásban van a cég. Hogy a tripodcastes Sztyuit idézzem, “a Canon az 5D4-et még 4 évig fogja árulni, most biztos vakarják a fejüket”. Így nézve elképesztő hosszú időnek tűnik és ebből kiindulva én azt mondom, ha a Canon igazán fel akarja venni a kesztyűt, akkor 5D Mark V már nem is lesz, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy a Nikon mit virít az idén.

CONTRA

Ahogy semmi az életben, úgy ez a gép sem tökéletes, még ha első blikkre annak is tűnik. Lássuk milyen kompromisszumokat kell hoznunk, ha a Sony a9 mellett tesszük le a voksunk.

  • Egy sportfotós gép, sportfotós optikák nélkül. Az Fstoppers szerzője azt írja, hogy ez a gép egy gourmet étel ezüst étkészlet nélkül. És valóban, hiába egy liga a gép a nagyokkal, ha a Sony még nem tud virítani mellé egy 200mm f/2-t, vagy egy 400mm f/2.8-at, vagy akár egy 600-ast. Igaz van nekik 300/2.8 és 500/4, ezt ne feledjük, és van 1.4x és 2x telekonverter is. Persze a Canon nagyteléi rámennek, szóval akár egy EF 200-400mm f/4L 1.4x-szel is lehet használni, de az AF gyorsaság nagy valószínűséggel nem lesz olyan, mint ugyanez az obi egy Canon vázon, vagy egy natív Sony obi sebessége az a9-en.
  • A natív optikák brutálisan drágák. Legyen szó Carl-Zeiss obiról, Sony G obiról, vagy a legújabb Sony GM optikákról, a Canonnál és a Nikonnál nem megszokott csillagászati árakkal találkozhatunk. 24-70GM kb 900.000 Ft, Sony 70-200G II 1.14mio Ft. Na persze egyre népszerűbb ám a Sony E bajonett, szóval sorban lépnek a gyártók is. Ha nem hülye a Tamron, a Tokina meg a Sigma…
  • Az autofókusz -3FÉ-ig működőképes a Sony szerint, ami tisztességes teljesítmény, ám míg a Canon gépek például ezt f/2.8 vagy jobb fényerejű objektívekkel tudják megtenni, addig a Sonynál f/2 a határ. Előbbi azért széleskörűbb tartomány, a Sonynál lényegében a zoomok ki is estek a pixisből e téren.
  • A videósokat már említettem, de jegyezzük meg ismét, hogy hiába van a gépben remek 4K videó szolgáltatás, az S-Log gammát és úgy enbloc a Picture Profile-okat is kihagyták a gépből. Egy akksival, egy feltöltéssel egyébként kb 120 perc videót lehet készíteni vele.
  • Jó jó, sőt nagyon jó az akku teljeítmény, de CIPA mérés szerint a 4 akksis adapterrel lehet elvileg 2600 fotót készíteni, a Nikon D5 pedig egyetlen akksival tud 3780-at ugyanezen standard szerint. Ami a való életben kb 5-6000 expót jelent a használók tapasztalatai alapján, tehát kb ennyit tud egy feltöltéssel az 1DX, vagy a Nikon D4s/D5. Teszem hozzá azért a mindennapi munkában nagyon ritkán van szükség ennyi képre, szóval egy portrémarkolattal és dupla akksival ha tudunk lőni 2000 fotót, akkor már azt hiszem jók vagyunk. Márpedig ennyit valószínűleg tudunk majd, hiszen ha a CIPA mérés 1300-at mond, akkor a való életben ez 2000 fölött lesz jó eséllyel. Ez meg már DSLR közeli szint, ami nagyon nem rossz egy milctől és ennyi kompromisszum vállalható a sok előny mellett.
  • Zászlóshajó liga ide, sportfotós liga amoda, a gép időjárásállóságáról nem igazán esett szó a Sony részéről. Mondjuk úgy, nem domborították ki. Állítólag jobb, mint az a7R II-é (mintha olvastam volna valahol), de a Dpreview szakemberei hívták fel a figyelmet arra a gép kézbevételekor, hogy a gép oldalán lévő ajtók, gumitakarók nem valami nagy eresztések, szóval a gép időjárásállósága nem vetekedhet a Canon és a Nikon csúcsgépeinek időjárásállóságával. Márpedig ez kardinális kérdés, ha valaki esőben, hóban, fagyban vagy épp brutál párában fotóz.

ZPR-SONY-A9-LEFT-PORTS

  • Ami a gép csatlakozóit illeti, van Ethernet port, ami kissé fura, bár a nagy gépekben is van, de ma már egyre kevesebb eszközbe lehet bedugni. Macbookokon például rétóga nincs Ethernet port, márpedig nagyon sok fotós használ Macbookot. Az alábbi Canon oktatóvideóban is egy iMac-kel illusztrálják az Ethernet használatát (egyébként képáttöltésre és klasszikus tethered fotózásra is alkalmas, épp úgy mint az USB vagy a Wifi). Az Apple-t ismerve, nemsokára majd az Ethernet portra és az UTP kábelre is bemondják, hogy elavult technológia, mert van wifi, és akkor majd az új iMac-ekben sem lesz, de talán ez még eltart jópár évig. Ott van viszont a Sony a9-en az USB csatlakozó, ami totál érthetetlen módon USB 2-es, legalábbis ezt mondják. A Sony hivatalos adatlapján nem szerepel ez az infó, mindenesetre a gépet tölthetjük USB-n keresztül is, ezt jó tudni.

  • Ne felejtsük el, hogy még mindig Canon-hangsúlyos a fototechnikai ipar. Ha úgy döntünk, hogy váltunk, számítani kell rá, hogy el kell engedjünk néhány kiegészítőt és ha valami új megjelenik, akkor nem a mi gépünkhöz fogják kínálni elsőként. Legyen szó kiegészítőkről, világítástechnikáról, szoftveres támogatásról, először szinte mindig a Canon és a Nikon verzió jön ki, aztán később a többi, ha jön egyáltalán.
  • A gép kicsi, ami néha jó, néha nem. Egy méretesebb objektívvel könnyen orrnehéz lesz, amit egy portrémarkolattal bizonyos mértékig ellensúlyozhatunk, de sosem lesz olyan kiegyensúlyozott, mint egy komoly DSLR komoly optikával. Nagykezűek továbbra is hátrányban.

Hát ennyi. Kérdés…veszel?

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Tert

    +PRO: five-axis image stabilization that offers 5 stops of correction… :-)))

  • JetFly

    Vajon 14 bites tömörítetlen ARW-ét sorozatban is tud, vagy csak egy képes módban, mint az a7rII (én legalábbis így tudom)?
    Ha nem, és csak 12 bites tömörített tud, akkor dinamikában max 12 FÉ sorozatban, míg egyképesben közelíthet 14 FÉ-hez alap érzékenységen.
    Ok, 12 FÉ sem olyan rossz, a D5 is kb. ezen a szinten van.
    Másik. Még az a7rII is szűkíti a rekeszt fókuszáláskor. Tehát ha a rekesz F/5,6, akkor ezen állít élességet (ez ugye kevés fénynél okozhat némi problémát…, és ok, ezért nincs focus shift sem:-) ), és nem az objektív max. rekeszén, mint a tükrösök. Ez a gép hogyan, milyen rekesz mellett állít élességet? Sportfotósoknak ez fontos lehet, szerintem.
    Harmadik. WYSIWYG a kereső, ok, szuper. De ez még mindig “csak” kvázi jpegen alapul, mint ahogy a hisztogram is beágyazott jpeg adatai alapján mutatja magát. Nem kéne már egy valós raw hisztogram opció az ilyen drága gépekbe, gondolva az ettr shooterekre?
    4. Az Ethernet port egyáltalán nem felesleges. Gyors és megbízható. Nincs szakadozás, lassulás, stb. A mac-ekhez pedig van adapter, az amúgy is nélkülözhetetlen, ha almás laptopot használ az ember.
    5. Amúgy fasza gép lett, kíváncsi vagyok, más gyártó is megkapja-e a stacked cmos szenzort, vagy ezt megtartja magának a sony.

    • Anulu

      Tud 14bit-es tömöritetlent sorozatban csak akkor a buffer nem 241 raw hanem a fele 120 körül (a7 2. szériája is lő uncompressedet sorozatban) És ugyanannyi a dinamika compressedel is (tudom mert használom) , csak extrém húzásoknál tapasztalhatsz pixel hibákat, megjegyzem ilyennel még nem találkoztam csak videókban láttam, vagy nem húztam még annyira képet vagy szerencsés vok, inkább az előbbi :)

      Az élőképnél szűkítí a rekeszt hogy a valós mélységélességet lásd de fókuszáláskor egy pillanatra kinyitja majd ha megvan fókuszpont exponáláskor visszacsukja, ez olyan gyorsan történik hogy a legtöbb ember észre sem veszi

      Nem jpg-et látsz élőképben a keresőben hanem amit a szenzor lát, hogy is láthatnál jpg-et ha még el sem készült a kép ezt nem is értem, mikor visszanézed a képet akkor látsz jpg-et de ez minden gépnél így van

      • JetFly

        Ha compressed és 12 bites, akkor nem lehet benne több 12 FÉ-nél, a 14 bites viszont közelíthet a 14 FÉ-hez. 2 FÉ difi azért elég sok esetben szembetűnő:-) Amúgy, ha sorozatban is tud tömörítetlent, az szuper. Bár, én csak olyan cikkeket olvastam, melyekben azt írták, nem teljesen tiszta, hogy mennyi az annyi. Meg kéne nézni raw diggerrel. Próbáltad már?
        “Az élőképnél szűkítí a rekeszt hogy a valós mélységélességet lásd de fókuszáláskor egy pillanatra kinyitja majd ha megvan fókuszpont exponáláskor visszacsukja” Ezt hol találtad leírva?:-) Elolvasnám. A DPR-en egyébként pont azt írják, h szűkíti a rekeszt élességállításkor, ami szívás kevés fényben…
        Azt írtam, “kvázi” jpg-en alapul az élőkép, nem azt, hogy jpget látni. Asszem az teljesen köztudott, h minden élőkép, akár elkészült jpg kép hisztogramja ugyan azt mutatja, nem pedig a nyers, vagyis a valós adatok alapján.

        • Anulu

          A bit-ek színmélységre vonatkoznak semmi köze a dinamikához :) . Dxo még akkor mérte pl az a7II-öt mikor nem volt elérhető rá az uncompressed mégis 13.6, most elérhető akkor 15.6 a dr-em? de jó nekem :) hát nem. Sőt a7-re még mindig nem tették elérhetővé az uncompressedet mégis 14.2 Szóval valamit itt nagyon összekevertél valamivel.

          Az obis dolgot nem olvastam látom hogy így működik :) A DPR-es cikk bizonyos objektív-váz kombóra vonatkozik, ugyanis van egy két obinál olyan bug a firmware-ben hogy bizonyos vázakkal valóban nem nyít a rekesz fókuszáláskor, valóban szívás, állítólag dolgoznak rajta, legalábbis reméljük. Az élőképet lehet neutrálra állítani ilyenkor teljesen a nyers jelet közvetití a szenzortól, mármint úgy nézz ki mint mikor CR-ben megnyitom ha erre gondoltál, ha valamilyen picure profile be van állítva akkor már persze ez nem érvényes

          • JetFly

            https://uploads.disquscdn.com/images/3aac1cff67f42cf653e6517697a1b3e2c6486f6969aad038602a32ff3c15350d.jpg Ezek szerint Te is benézted a DXO dinamika tartomány mérését:-) Kétféle adat van, a Print, és a Screen. A screen a valós 100% méretben, míg a print 8 MP-re leméretezett kép esetében értendő. Valós, azaz teljes méretben nézve sohasem volt 13 EV felett egyik sony gép sem. A dxomarkon megtalálod a leírását a kétféle mérésnek. Az mondjuk a dxo hibája, h a print verziót jeleníti meg alapból.

            A 12 vs 14 bit dinamika topikot most nem kezdeném el részletesen magyarázni, amúgy is többet ér ezer szónál a csatolt kép.

          • Anulu

            Kicsit kutattam, és mindkettőknek igaza van, alapvetően a tónus gazdagságot határozza meg de befolyásolja a dr-t is valamenyire, de az nem törvényszerű amit mondtál hogy ahány bit annyi stop lehet max a DR. Pl d810 a 15-öt nyaldossa alulról és csak 14bit-es, de az a7-es is rácáfol meg jó pár kamera. De valami olyasmit is olvastam hogy a sony-s compressed raw-ok nem klasszikus 12bit-esek csak a highlightokból veszik el pár árnyalat ezért jönnek elő hibák extrém húzásnál de számottevően nem befolyásolja a dr-t, ha jól vettem ki. De érdekes elég nehéz egyértelmű konkrét leírást találni llletve sok az ellentmondás különbőző szakmai oldalak leírásai között
            https://photographylife.com/14-bit-vs-12-bit-raw/

          • JetFly

            Nekem a DPR-es cikkek és Iliah Borg írásai meggyőzőek.
            Imhol pl (vigyázat, nem egy könnyű olvasmány, könnyen megfekszi az ember gyomrát:-D ) ez: https://www.rawdigger.com/howtouse/sony-craw-arw2-posterization-detection
            A gond az, h a sony kamerák átváltanak 12 bites szenzor kiolvasásra bizonyos üzzemmódokban (pl. sorozat, bulb, expó sorozat), ami veszteséges, és erről az egyszeri usernek fogalma sincs, h mikor és miért számíthat erre. Nem támadtam és most sem támadom a sonyt, eredetileg is csak kérdezem, és most is csak kérdezem, h vajon az a9 hogyan működik ezen a téren.
            A d810 sincs 14 EV felett pixel szinten, csak ha Print szerint mért eredményt nézed:-) Jelenleg két kamera, a 100Mp-es Phase One és Hasselblad tud 15 EV-ét. Az újabb Nikon 14 alatt vannak vmivel, minden más (még a Sonyk is) 13 alatt.

          • Anulu

            a7 még mindig compressed raw-ot kínál csak, és 13 fölött van mind screen mind print-ben. És nem váltanak át 12bit-re random, most átnéztem több mappát és sorozatban is 14 bites a raw ha uncompressedre van állítva. Lehet igaza volt a cikknek 2014-ben mikor íródótt, viszont azóta lefolyt pár firmware update a Dunán. Szerk: Compressed raw-al lőttem már végig lagzikat, rendezvényeket hogy helyt és buffer-t spóroljak és még nem ütköztem szembetűnő képhibába, és ha én nem veszem észre akkor egy laikus/ügyfél soha nem fogja, szóval ha probléma valós is a compressed raw-al, a gyakorlatban ez nem jelent gondot legalábbis azon a területen amiben én mozgok.

          • JetFly

            “13 fölött van mind screen mind print-ben”
            Hát ja, az a7 egyedül. 13,28:-D Mennyit is mond a Sony officially? 11+7 delta?
            Egyébként mindegy is, mert ez már a második lépés. Az első lépés a szenzor kiolvasása. A problem az, hogy a sensor readout 11 vagy 12 (már nem emlékszem pontosan, de a fentiek szerint inkább csak 11) biten történik minden többképes módban, ami veszteséges, utána hiába töltik fel üres bitekkel a raw fájlt, az már csak töltelék. Nyilván ez a legtöbb esetben nem fáj és nem is veszi senki észre, de… De ha képminőségre vonatkozólag nem lennének elég sokan maximalisták, akkor a Nikon, vagy még inkább a hassy, phase one húzhatnák le a rolót.
            Visszatérve a stopped down focusing method-ra vonatkozó kérdésemre. Az IR többek között ezt is le fogja tesztelni, mert őket is érdekli. Dave Etchell elég okos fickó, biztosan alaposan körüljárják a kérdést.
            Btw, a Sony a nex-ek óta ígér (volt nekem az is, és 580-asom is), de eddig vhogy mindig elmaradtak az eredmények az ígéretektől. Talán most végre révbe érnek, majd a tesztek megmondják.

          • Anulu

            mindig elmaradtak ? Az S széria és az a7RII szerintem nem maradt el az ígéretektől (sőt az R2 szenzorra máig a legjobb FF szenzor) és szerintem az a7II-sem. De ez már szubjektív. A bites probléma amit boncolgatunk igazából mindegy, mióta lehet választani compressed és uncompressed raw között. Mindenki eldönti maga hogy a hely vagy tökéletes IQ számít-e jobban. De még mindig nem értem 11 vagy 12 bites tömörített raw-al hogy lehet az a7 13 fölött ha azt mondod hogy nem lehetne 12 felett, és nem ez az egyetlen kamera, az a7R is (ott is csak compressed van) a7S szintén a 12-es szabályod felett van, nem kötekedni akarok csak valami itt akkor nem klappol az elméleteddel. Ja és sorozatban egyáltalán nem használ tömörítést a váz, a fájlméret is duplája szóval tömőrítettlen. Szerk: a kedvenc dpreview-ed szerint is 13bitesek (nem 11 vagy 12)a compressed rawok 14-es konténerben és a dr különbség is minimális. Szóval szerintem a 2014-ből linkelt teszted mára már nem aktuális.
            https://www.dpreview.com/articles/6144418951/what-difference-does-it-make-sony-uncompressed-raw

      • Mégsem tud. DPR: “One thing to note though is that continuous electronic modes (anything above 5 fps) do drop the camera into 12-bit readout, so expect less dynamic range than in Single drive mode.”

        • Anulu

          Valóban nem, “csak” 12 fps-t tud uncompressedel (egy youtube-os early hands on videó miatt gondoltam hogy tudja mert csávokám azt mondta, nyílván akkor tévedet) Itt a vidiben kb 12 fps-el lő uncompressedel ha jól számoltam
          https://youtu.be/fBo3pn_IsS8

  • bruszli

    A kérdésre válaszolva: egyértelműen nem. Nincs mögötte rendszer, elég szűk kínálatból lehet hozzá drága optikákat választani és még egy dolog: kicsi, pici, apró, szóval kényelmetlen használni. az 1dx/d5 nem véletlenül akkora amekkora, egy 300-as tele mögött is megállja a helyét. Ez lényeges, ha egész nap kézben kell tartani. Na meg az AF sebessége/pontossága kérdés, de ez majd kiderül. Volt már a Sonynak professzionálisnak kikiáltott gépe (a900? nem emlékszem) de jól kihalt sajnos. A nagy cégek csúcs dslrjei elég jól kimaxolják a témát, nehéz mellettük labdába rúgni. Gondolt technikai fölény ide vagy oda. Én a hangsúlyt a technika oldaláról áttenném a használhatóság irányába. Az adott “rendszer” aminek egy tagja a váz, mennyire tudja megoldani a feladatot a fotós kezében. Százból százszor.

    • Anulu

      Röviden, battery grip… Hosszabban: egy csapkodó tükör sem lehet olyan gyors mint ez a technologia mert mikor felcsapódik a tükör fizikailag képtelen fókuszálni, szóval másodpercenként 14-16x elveszítí a fókuszt egy csúcs dslr míg itt folyamatos követés van. A pontoságról meg annyit hogy itt a szenzoron mér fókuszt, nem tükör aknában épp ezért milc-ek nem is szenvednek a front és back focus jelenségtől. A nagy cégek csúcs dslrjei elég jól kimaxolták a témát, ez való igaz csak az a baj hogy ez a max nekik, nincs már hova fejlődni, és az a9 mellett máris elavultak egy pillanat alatt. És ez a technologia viszont még messze nincs kimaxolva. Szóval elérkeztünk arra fordulópontra amivel a dslr-ek már képtelenek versenyezni

      • bruszli

        Battery grip soha nem lesz sajnos olyan, mint egy normálisan megtervezett professzionális váz, de ez legyen az egyetlen probléma a világon. Értem én az elmélet szépségét, meg az elméletileg tökéletesebb műszaki alapokat, csak az a fránya gyakorlat. (Fókuszálás hibáival kapcsolatban igazad van, ilyenektől nem szenvednek a milcek, de azért tegyük hozzá, hogy az újabb dslrek sem erről hírhedtek. Ami kis hiba adódik azt már automatikus módszerekkel is lehet adjusztálni, a másik serpenyőben meg ott a fókuszálás sebessége, csapkodó tükör ide vagy oda.) Sajnos eddig nem volt olyan milc a kezemben, ami pl. követő fókuszban csak a közelébe ért volna az “elavult” technikának. De legyen így, legyen gyorsabb, jobb. Akkor majd váltok. Ha lesz rá pénzem. :) Az elavulásos dologgal meg nagyon nem értek egyet. Szerintem a fotózás nem műszaki adatok bemondására épül, hanem jó képekre, azt meg egy úgynevezett elavult technikával is megoldható. De ne legyek demagóg, a sportfotózás pl. az egyik legjobban technika függő stílus, ide fog először betörni az új technika, ha tényleg jobb. Ha. Meg persze a rendszer, amiről az előbb írtam, ha lenne teljes rendszer. Ez lenne az alapfelállás, ami alapján lehetne döntéseket hozni a dslr nagy rendszerekkel összevetve. Régen is ez volt a gondja a Sonynak, hogy hiába voltak érdekes és jó technikai megoldású vázai, de az objektívpark hiányos volt, meg túl drága is. Mondom ezt úgy, hogy az első digitális gépem Sony volt és nagyon szerettem.

        • Anulu

          Az elavultat nem úgy értettem hogy holnaptól nem fog senki dslr-t venni nem is úgy hogy holnaptól leváltja majd mindenki a dslr-t. Természetesen a top dslr-ek még most is több mint elegek a rájuk szánt feladathoz. Hanem úgy hogy ez egy fordulópont ahol a milc technologiailag már többet kínál, és még rengeteg potenciál van bennük míg egy dslr teljesítőképességének a végén jár. És igen az obipark még mindig nagy előny a CaNikonál de ne felejtsülk el ők sem 3-4 év alatt építették ki ezt. És ha azt nézzem mióta van Sony FF milc akkor elég szép eredményt értek el az obi kínálat terén. Igen az áruk valóban magas de ez mind a kisebb piac mind a fejlesztés velejárója, idővel ha minden jól megy normalizálódni fog. Viszont a vázaik sokkal-sokkal jobb ár/tudás mutatóval rendelkeznek, ebben az élen járnak.

        • phothock.hu

          Éppen tagnap dolgoztam a portrémarkolatos A9-el és engem meggyőzött.(Előtte volta Érczi László előadásán a 4k fullhd videók és eleve a canonpark fícsörei okán,ami nem győzött meg,mert fél megoldásokat kínál az egyik tudja a másik nem pedig az csak HD …) Ha már váltanom kell,akkor az a9 lesz,mert előre mutat,és nem behozni szándékozik a lemaradást. A vezető márkák nagyot hibáztak hogy késleltették piaci megfontolásból az újításokat,most a Sony beleköphet a levesükbe.Igen a háttérben minden szál összefut, csak akik a kirakatot bámulják azoknak kellene mindent elhinni amit vetítenek.(Évekkel ez előtt kiegészítettem egy a6000 el a stúdiómat,hogy legyen egy m42 képes vázam amibe van stabi,tudja amit kell wifi,24mega,vakupapucsos,origamikijelzős,csereobis,stb anno nem volt a piacon ehhez fogható masina eladtam a 70-200 2,8 VRII-emet és megvettem ezt).Sokban megegyezik az a6000,és az a9,így nem jelentett problémát a kezelése,nagyon tetszett amit kínál,és ok az ára az még nem tetszik… :) A Sony pont mert nem olyan combos optikai parkban tette a képstabit a szenzorra,így bármi amit rátekersz a gépre,avagy a gépet tekered az optikára, az avanzsál a váz szintjére. A video,a FF, es remekül működik a pontkövetése is pedig a modellalany 4-5 méterre volt,megtalálta a szemét,és tű élesen le is fotózta ~50 megás képet. Nem is megyek bele most másba hisz utána lehet nézni, de egy robusztus masina és kitölti az XL-es kezemet, kézre állnak a kezelőszervei, pozitiv hogy 3 dedikált gombja van,az a6000 nél hiányoltam amit a Nikonnál mexoktam hogy nem kell menüben turkálni,mert azonnal be tudsz avatkozni bárhova. a negatívum meg a géppel valő közös töltés volt amit csak egy dokkolóval és egy plusz akkuval hidalhattam át, de ugyan az az akku került az A9 be is mint a 6000 ben van így nem kell azt sem halmozni,ahogy a töltőt sem. Az kihívás lesz hogy előkerüljön a forrás az új géphez,,,,Remélem most nem járok így :) Jó fényeket kollégák.

  • Anulu

    a Szenzorstabi valóban hiányzik a pro listából, nagyon nagy előny…

  • Ajtay Zoltan

    Utazaskor valoszinuleg elony a kis meret, de a hasznalatkor mar egyaltalan nem biztos. A nagy, felteglanyi DSLR vazak kezeloszerveit sokeves tapasztalat alapjan alakitottak ki pont olyanra, amilyenek, s ezek a gyors hasznalatot biztositjak. Ha van ido a geppell bibelodesre a fotozaskor, akkor nem gond a kis meret, de amikor “akcio” van, foleg, ha elore nem kiszamithato es megismetelheto, legyen az sport, riport, koncert vagy eskuvo, akkor a kezelhetoseg, a gyors allitasi lehetoseg szerintem nagyon fontos. De azert mit nem adnek a 93%-os lefedettsegu AF-ert, hogy a zajtalan 20 FPS-rol ne is beszeljunk…