Megérkezett a Fuji X-H1 – részletesebb bemutató

Nyilvánosságra került a Fujifilm X-H1, melynek specifikációiról már eddig is tudtunk, de az “ördög” a részletekben rejlik. Íme egy következő példa arra, hogy a nagy DSLR-ek mennyire kezdenek kőbalták lenni az új mirrorlessekhez képest. Teljesen más paradigma, továbbra is maradnék a kedvenc hasonlatomnál, miszerint Mercedes vs. Tesla a felállás. Mindkettő jó autó, mindkettővel lehet kényelmesen utazni, de utóbbi olyan dolgokat mutat fel, ami igazi “thinking outside the box” gondolkodás. Magyarul erre csak olyan elcsépelt szavakat lehet használni, mint az innováció.

Az angol valahogy egy praktikusabban mondja. “Outside the box”…lépjünk ki egy kicsit a dobozból, abból a dobozból, amibe beleszoktunk. Cégvezetők szokták ezt mondogatni az alkalmazottaknak, főleg a kreatívoknak, hogy egy picit próbálják meg elhagyni a kényelmes megszokottat és kitalálni valami merőben mást. A Canon és a Nikon a boxot nagyon jól kitölti, de nem akarnak egyelőre érdemben kilépni belőle. Nem úgy, mint a Fuji és a Sony.

xh1a-1

Nem fogok már ismert specifikációkat puffogtatni ebben a cikkben, megtették más szaklapok. Inkább olyan dolgokat emelnék ki, idéznék ide a DPReview első benyomásait taglaló cikkből, ami bizonyíték az outside the boxra, az új paradigmára, ami a fényképezőgépek piacán erősödni látszik és amit magam is tapasztalok a Sony a7RIII-mal, melynek teljes tesztje nem véletlenül nem került még ki immáron 2 hónapja, ugyanis szeretném töviről-hegyire kiismerni és kipróbálni a kamerát, ami így, fotográfiai uborkaszezonban nem megy gyorsan.

xh1d

Szóval miket tud a Fuji, amitől más, mint – szinte – bármelyik DSLR?

  • Van záridő tárcsa és rekeszgyűrű. Fizikai. Ha félautomata módba akarunk lépni, akkor egyiket “A” vagy a másikat “T” állásba tesszük, Program automatikához pedig mindkettőt. Akinek nem szimpi ez a felállás, ráprogramozhatja ezeket az első-hátsó tárcsára is.
  • Folyamatosan üzemelő (szerintem e-ink) kijelző van a kamera tetején, mely alapból világos alapon fekete adatokat mutat, de átválthatjuk fekete alapon fehér karakterekké. De itt nem áll meg a történet, ugyanis a státuszkijelző (mely nyilván jóval kevesebbet fogyaszt mint a hátsó LCD) testreszabható, vagyis a számunkra szükségtelen adatokat kikapcsolhatjuk, “letisztíthatjuk”, így csak azt látjuk rajta, amit szeretnénk. Ráadásul mindezt külön programozhatjuk fotó és videó módra. Nem értek egyet azokkal, akik szerint hülyeség a státuszkijelző egy milcen, szerintem hasznos dolog. Most nem megyek bele mélyebben, mert kilométeres lesz a cikk a végére.
  • Az EVF a jelenleg létező legmodernebbek között van, 3.69mio képpontos, 1280×960 pixel felbontású, mely olyan mint a Panasonic GH5-ben, a Sony A7R III-ban, vagy a Sony A9-ben van többek közt. Ennél tudtommal csak a Leicákban lévő EVF jobb. Alapvetően az EVF mutatja az expozíciót, a képstílust és a fehéregyenesúlyt is, de beállíthatunk ún. Natural Live View üzemmódot, ami csökkenti az élőkép kontrasztját, kikapcsolja a színezet és szaturáció módosításokat, amit az esetleges filmszimulációs módok okoznak és semleges fehéregyensúlyt állít be. Ezzel egy picit próbálnak a DSLR-ek optikai keresőképére hajazni, ha valakinek ez az igénye. Ennek ellenére az expozíciót szimulálja így is az EVF, amit persze szintén ki lehet kapcsolni, ha vakuval fotózunk.

xh1c-1

  • A kamera érintőkijelzőt kapott, ami már a Q menüben is használható, illetve használhatjuk keresővel történő fotózás esetén AF-touchpadként. Ekkor az ujjunkkal tudjuk a sötét LCD-n az AF pontot mozgatni, melyet a keresőben látunk. Ahhoz, hogy az LCD-hez érő orrunk ne okozzon fals nyomkodást, lekorlátozhatjuk a “touchpad” érzékeny felületét. Erre több lehetőség van, nem sorolják, de a Sonyból kiindulva, fél kijelző, negyed kijelsző, jobb-felső sarok, jobb-alsó sarok stb.
  • Movie Silent Control üzemmód: ekkor videózás közben tudjuk a paramétereket a touchscreenen állítani, így a vezérlők okozta kattogás nem hallatszik bele a felvételbe.
  • Kihajtható, billenthető LCD: portréállásban is tudunk fej felett vagy talajközelben fotózni kihajtott kijelzővel
  • Linear response opció fókusz esetén: a DRreview nagyon lelkes emiatt a funkció miatt, állítólag régóta lenne rá igény, de a Fujifilm az első gyártó, aki megcsinálta. A lényege röviden annyi, hogy a menüben beállíthatjuk, hogy az ún. focus-by-wire típusú objektívek (nem tudom mi a magyar neve, feltételezem ezek olyan objektívek, melyeknél a fókusz állítása a fókuszgyűrűtől elkülönülve, elektronikusan történik, tehát nem fogaskerekes, mechanikus módszerrekkel), tehát ezek a fajta obik lineárisan, vagy sebességérzékenyen reagáljanak-e a fókuszgyűrű tekerésére. Eddig csak az utóbbi opció volt elérhető, vagyis ha gyorsabban tekertük a fókuszgyűrűt egy ilyen optikánál, akkor exponenciálisan mozgatta a fókuszsíkot. A modern mirrorless objektívek szerintem mind ilyenek. Komolyabb videósoknak viszont aranyat ér focus-pulling közben, ha be tudnak az optikán jelölni előre meghatározott fókusztávokat, és ha odahúzzák a fókuszt felvétel közben, akkor mindig ugyanoda kerül az élesség függetlenül attól, hogy a gyűrűt gyorsan vagy lassan tekerik. Hasznos dolog ez akkor, ha gyorsan kell váltani két fókusztáv között egy előre megrendezett jelenetben.
  • IBIS (szenzorstabilizálás): immáron a Fujifilm rendszere is duplastabis lesz, vagyis ha úgy akarjuk működik optikai stabilizátor (OIS) az objektívben is, és működik a szenzorstabilizátor (IBIS) a gépvázban is, és e kettő összedolgozik. A Fujifilm szerint akár 5.5 FÉ fórt is tudunk nyerni ezzel mielőtt beráznánk a gépet. Egy ilyen stabilizátorrendszer a Sonyéhoz hasonlóan úgy működik, hogy nagyobb látószögeknél inkább az IBIS dolgozik, hosszabb teléknél meg inkább az OIS. A szenzorstabilizálás esetén a az érzékelőlapka határokhoz kötött, mely határt leginkább a kamerára tett objektív kirajzolt képköre szab meg. A nagylátó optikák jellemzően nagyobb képkört rajzolnak és kisebb mértékben remeg a képük, így a szenzornak van hová mozognia és könnyebben leköveti a mozgást. A tele felé haladva ez kezd egyre nehezebben kivitelezhető lenni, ilyenkor kezd bejátszani az OIS.
  • Elektronikus első redőny, silent shooting: míg állványos hosszú expók esetén a DSLR-rel tükörfelcsapást kell alkalmaznunk, és még így is megvan az esély, hogy a zárlamellák mozgása berázza a képet, addig a mirrorlesseknél alkalmazhatunk elektronikus első redőnyt, ilyenkor a fizikai zárszerkezet csak az expo befejezésében vesz részt, így kisebb az esély hogy berezonál a kamera. Ha a második redőnyt is kiiktatjuk (teljesen elektronikus működés), ekkor a kamera olyan némán exponál, mint egy lenémított mobil, semmi hangja nem lesz annak, ha fotózunk. Sajnos a mai technika esetében ezen üzemmódok esetében még bejátszik a rolling shutter effektus és a nagyon lassú vakuszinkron idő, de amint elterjed a global shutter technológia (mely már a kapuban van), akkor ez a probléma is megszűnik.

xh1b-1

Persze nem minden szép és jó a Fujifilm X-H1-ben sem, a DPReview szerint ez a gép tele van még átgondolatlan dolgokkal, amin van mit csiszolni (persze ne feledjük a Kaizent, a Fuji méltán híres, évek múltán is nagyívű firmware frissítési programját). Ezen kívül az X-H1 nem kapott olyan nagyméretű akkumulátort, mint az új Sonyk, ezért ennél a kameránál egy egésznapos munkához muszáj lesz vinnünk magunkkal 1-2 pótakksit a gépben lévő mellé. Teszem hozzá a legtöbb milc USB-ről tölthető, tehát akár még menetközben a kocsiban is tölthetjük a kamerát szivargyújtóról, ha épp sz.rban lennénk. :)

És hogy még valami jóval zárjam ezt a cikket: a Leica után a Fujifilm a következő gyártó, aki végre rájött, hogy egy munkára szánt mirrorlessnek nem kell kicsinek lennie. A kis méret utazás, kirándulás esetén nagyon jó dolog, de aki 8-10-12 órát talpal egy géppel a kezében, és gyorsan kell reagálnia bizonyos szituációkra, annak sokkal fontosabb az ergonómia, a könnyen elérhető vezérlők, mint a kis méret. A Fujifilm X-H1 már egy korrekt méretű gépváz, melyről Láng Peti is beszámolt, mikor egy kávézóban megkaparintott a minap egy X-H1-et. Peti nagy Fujis, várjuk a tesztjét. :)

Specifikációk:

  • Nagyméretű, megerősített magnéziumötvözet váz
  • 24MP APS-C X-Trans szenzor
  • ISO 200-12.800 (kiterjesztve 100-51.200)
  • 325 fókuszpont
  • 5 tengelyű, 5.5FÉ előnyt kínáló szenzorstabilizálás
  • 14fps sorozat elektronikus zárral, 8fps mechanikus zárral, 11fps markolattal és mechanikus zárral
  • Sorozat közben nincs kép-elsötétülés (blackout)
  • 3″ méretű, 1.04mio képpontos, kihajtható, két tengelyes, érintőképes LCD
  • 3.69mio képpontos EVF (100% lefedettség, 1.13x /ekv. 0,75x/ nagyítás)
  • 1/8000s legrövidebb mechanikus záridő, 1/32.000s elektronikus záridő
  • 30s leghosszabb záridő
  • A gépben nincs beépített vaku, de egy kisméretű külső vakut kínálnak hozzá gyárilag
  • 1/250s vakuszinkron
  • Panormáa mód, timelapse mód
  • DCI és UHD 4K 200Mbps
  • Slo-mo 1080 videó (100/120fps)
  • F-Log gamma akár kártyára rögzítés esetén is
  • Eterna filmszimuláció
  • Timecode
  • Dupla UHS-II kártyafoglalat
  • Anti-flicker üzemmód
  • Wifi és Bluetooth (GPS nincs)
  • USB 3.0
  • Mikrofon port, micro HDMI port (fülhallgató kimenet nincs)
  • 673g tömeg
  • Ár 1900 dollár

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • Tert

    Ez pazar… Jó lenne már egy ilyen Fuji Milc FF ézékelővel…

    • Az biza, X-Trans FF lapka odapiritana rendesen a konkurenciának,csakhát úgye obi is kellene mellé,ami jelen esetben nincs sajnos…

      • grgyr

        Szerintem ilyen nem lesz, valószínűleg a Sony-val úgy állapodtak meg, hogy a full frame piacot meghagyják nekik. Cserébe folyamatosan kapják a legfrissebb szenzorokat aps és középformátumban.

        • Anulu

          Meg az X-mount mögé nem fér el az FF lapka

          • Tert

            Hát legyen egy új XF-mount…:-))))

  • Rufi

    Ehhez a típusú focus-by-wire élességállításhoz némileg hasonlót már a Canon is csinált 1987-ben a 300mm f/2.8-ban, aztán az összes első generációs EF nagytele is megkapta ezt a funkciót, ami valamiért később kihalt. Azokban az objektívekben 3 áttétel között lehetett választani manuális élességállításnál, volt egy normál, egy gyors és egy lassú a precíz élességállításhoz.