Sokszor éri vád a Sonyt miszerint az általuk használt E-mount, vagyis E objektív bajonett túl kicsi, aminek az az oka, hogy nem fullframe-hez tervezték.
A Sony először APS-C kamerákat gyártott ezzel a bajonettel, később indította útjára az E-mountos fullframe A7 szériát. Azóta lehet kb hallani azt, hogy a Sonynak azért nincs f/1.0 – f/1.2-es fixobjektíve, mert ilyet nem lehet E-bajonettre tervezni. Ezt a városi legendát ragadta meg később a Nikon is a Z-kamerák reklámkampányában tavaly, ők sem győzték hangoztatni, hogy a Nikon Z bajonett a legnagyobb átmérőjű, jóval nagyobb, mint a Sony E ezért fényerősebb optikákat lehet majd gyártani hozzá. Ezt erősítendő be is mutatták a Noct 58mm f/0.95 obijukat, hogy lám-lám a Nikon Z-vel ez is lehetséges. Az persze keveseket zavart, hogy mind Sonyhoz, mind pedig Leica M-hez már jóideje lehetett kapni f/0.95-ös fixeket. A marketing már csak ilyen, és működött is, a Nikon-hívő felhasználók újra felkapták ezt a témát, és nem tágítottak amellől, hogy a Sony E-mount túl kicsi.
A fototechnikai hírportálok azonban a minap adtak hírt arról, hogy a Sony idén januárban, a A6400 kamera bemutatásakor a fenti mítoszt részletesen magyarázva és szemléltetve ledöntötte az akkor tartott sajtótájékoztató keretében. Előadásukból kiderül, hogy a Sony E-bajonettre méretéből adódóan valóban egy árnyalattal kevésbé fényerős optikákat lehet tervezni mint a Nikon Z-re, de ebből a felhasználók az égvilágon semmit nem fognak megtapasztalni, ugyanis a különbség csak papíron létezik:
f/0.63 a max fényerő Sonyra, míg a Nikon Z-re f/0.58.
Tehát Sony E-mountra lehet f/1.0 objektívet tervezni a hírekkel ellentétben….és a Nikon F-bajonettel ellentétben, ami a hosszabb bázistáv és a kisebb bajonett átmérő miatt nem tud f/1.0 objektíveket kiszolgálni.
De nem is kell neki. A való életben f/1.2-f/1.4-nél fényerősebb objektívekre egész egyszerűen nincs szükség. Annyira kicsi a mélységélesség f/1.2 alatt egy portrénál, 50-80mm gyújtótáv környékén, fullframe-en, hogy az már-már használhatatlan.
Az alábbi ábrákon látható, hogy a max fényerő nem csak a bajonett átmérőn múlik, hanem a bázistávolságon is (a bajonett és a szenzor közti távolságon)
Összefüggés a bajonett átmérő és az F-szám között. A sárgával jelölt szög határozza meg az objektív maximális fényerejét: minél szélesebb a bajonett, annál nagyobb a szög, tehát annál nagyobb fényerejű objektívet tud fogadni.
A sárgával jelölt szöget azonban nem csak a bajonett átmérő határozza meg, hanem a bázistávolság is: minél kisebb a bázistáv, annál fényerősebb objektíveket tud fogadni a rendszer. Ebben a mirrorlessnek hatalmas előnye van.
Az oszlopdiagramokból látható, hogy a mirrorless esetében a bajonett átmérőnek a rövid bázistáv miatt nincs túl nagy jelentősége, ez inkább a DSLR-ek esetében lehet fontos. A Canon EF bajonett f/0.96-os objektívet is tud fogadni akár (készült is anno 50mm f/1.0L hozzá), ellenben a Nikon F legjobb esetben is “csak” f/1.2-es obit tud kiszolgálni, ez a fizikai határa. A mirrorlessek esetében viszont olyan számok szerepelnek (f/0.58 – f/0.63), amit sosem fogunk megközelíteni sem.
