Sorozatgyártásba adja a Leica az LCD nélküli kameráját.
Korábban Edition 60 néven adtak ki egy méregdrága (jelenleg 16.000 dolláros) kamerát az M-széria 60. szülinapja alkalmából, melyen nem volt LCD kijelző. Ez gyűjtői darab volt. Most viszont bemutatják a sorozatgyártott verziót, mely a tavaly ősszel debütált Leica M Typ 262 (“fapados” Leica M Typ 240) még fapadosabb változata lesz, ugyanis se LCD, se gombsor nincs rajta.
Ez azt jelenti, hogy ezen a kamerán semmit nem lehet állítani csak a fókuszt, a rekeszt, a záridőt és az ISO értéket. Semmit de mégis mindent, legalábbis a Leica így véli. Igen, jól gondolod, fehéregyensúlyt se lehet állítani és JPEG és RAW között se lehet váltogatni, ugyanis a kamera csak RAW formátumot lő. Tehát fotózol, de nem látod mit fotózol, csak akkor ha hazaviszed és otthon előhívod. Így valósul meg a digitális film. (Egyesek szerint 36 “kockás” beépített memória is kellett volna bele :D). Egyetlen jelöletlen INFO gomb van a kamera tetején az expogomb mellett, melyet megnyomva a keresőben lévő kis kijelzőn láthatjuk az expozíciós értékeket.
Ez egyébként remek dolog, én még el is fogadnék egy ilyet, de…és most jön a feketeleves. Drágább, mint a teljes értékű változat. Nem is kicsit. Az M Typ 262 az LCD-vel, gombsorral, menüvel 5200 dollár, az új M-D Typ 262 LCD, gombok és menü nélkül 6700 dollár lesz. Azért ez agyrém, nem? Ilyet is csak a Leica tud…nyíltan kevesebbet adni és mindezért többet kérni.
További kérdéseim:
- akkutöltöttség ellenőrzés? (oké, ha lemerült nincs több fotó, észre fogod venni)
- kártyaformázás lehetősége? (számítógépben? Nem azt szajkózzák mindig a gyártók, hogy a kártyát a kamerában kell formázni?)
- hogy kerül idő és dátum az EXIF-be ha nincs hol állítani? (talán USB-vel számítógépre kötve, külön szoftverrel)
UPDATE: kedves cimborától az infó: “Leica á la carte (egyedi Leica gyártás) esetén, ha nem kérsz rá logót, +200 Euro, ha nem kérsz bele video funkciót +200 Euro. Ergo minél egyedibb, annál drágább.” Ha nem is magyarázza meg a felárat, de…áh hagyjuk… :D
