Az egy dolog, hogy milyen géped és objektíved van, de az sem elhanyagolható kérdés, hogy min szerkeszted a digitális képeidet. Laptopon? Asztali gépen? Vagy laptopon külső monitorral? Azt kell látnod ami a valóság, de mi a valóság? Pár tipp, hogy színhelyes képeid legyenek.
Sok grafikus nehezen szakadt el a régi, képcsöves CRT monitortól, mert a LCD kijelzők nem voltak az igaziak. Manapság már minden igényt kielégítő LCD monitorokat lehet kapni, de most sem mindegy, hogy min nézzük, szerkesztjük a képeinket.
Mire kell figyelnünk?
Ahány megjelenítő annyiféle kép – akár ezt is mondhatnánk. Aki fotósként dolgozik, és sokszor kerül nyomtatásba a munkája, annak létfontosságú, hogy a monitoron látott kép és a nyomaton, katalógusban, plakáton látható kép közel azonos legyen. Azért mondom, hogy “közel azonos”, mert miután a monitor egy aktív fényforrás, a fizikai nyomat pedig fényvisszaverő (vagyis passzív) felület, ezért a kettő sosem lesz teljesen ugyanaz. De azért közelíthető.
Elmondhatjuk tehát, hogy a színhelyes képet a professzionális nyomdai vagy fotólabor-nyomathoz viszonyítjuk. Mi van akkor, ha te olyan fotós vagy, akinek a képei sohasem kerülnek nyomtatásra, csak monitoron nézed, interneten publikálod? Először is az van, hogy rosszul teszed, hiszen nincs jobb a színes, szagos, kézzel fogható produktumnál, azt mondom egyszer próbáld ki, hogy a meglátásod, a tudásod, tehetséged és a befektetett idő stb egy fizikailag megfogható végtermékben valósul meg. Jobban meg fogod becsülni. De most vonatkoztassunk el ettől, mert a monitorokról beszélünk. A Te esetedben sem mindegy, hogy az ezerféle ember az ezerféle monitoron mit lát. Nyilván nincs mindenkinek színhelyes monitorja, de ha a képed ilyenen készül, nagyobb eséllyel fognak elfogadható eredményt látni mások, más monitoron.
Milyen monitor való akkor fotózáshoz?
Előre leszögezném, hogy a kapható laptopok és külső monitorok 80-90%-a alkalmatlan erre. Ha mindenképpen laptopon akarsz színhelyes képet megjeleníteni, akkor sajnos a 2-300ezer forintos kategória alatt ne keresgélj. Ha megbarátkozol a tudattal, hogy a laptopra a fotófeldolgozás idejére külső monitort csatlakoztass, akkor már jobb a helyzet. Azt is leszögezném azonban, hogy a különféle Tesco, Auchan, Media Markt, Saturn, Euronics és egyéb áruházláncokban kapható monitorok – meg merem kockáztatni – 99.9%-a szintén alkalmatlan a fotófeldolgozásra.
Ugyanis alapvetően háromféle LCD-TFT monitor létezik, amiket paneltípus alapján különböztetünk meg.
Ezek a következők:
- TN paneles: profi fotófeldolgozásra alkalmatlan, ez van a laptopok nagy többségében is, és ezeket árulják az áruházláncok. Legkönnyebben arról ismerhető fel, hogy fentről-lentről-oldalról nézve más-más képet mutat: fentről világosat, lentről sötétet, oldalról elszíneződik. Másik jellemzője még az extranagy kontrasztarány (1.000.000:1 és társai)
- IPS paneles: ennek különféle alfajai vannak, nem mennék most bele. Ezek tökéletesen alkalmasak a fotófeldolgozáshoz. Közel 180 fokos betekintési szögük van, így bárhonnan nézed, ugyanazt a képet mutatják. Alap (nem dinamikus) kontrasztarányuk kb 500:1-hez.
- VA paneles: C-PVA, S-PVA és társai. Kicsit más, mint az IPS, de fotófeldolgozásra ez is abszolút alkalmas (nem véletlenül az egyik legprofibb monitor gyártó, az EIZO is rak ilyen panelt a monitoraiba).
A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbb boltban ki sem írják, hogy milyen panel van a polcra kirakott monitorokban. Ha ilyet látsz, akkor jó eséllyel csak TN-panelest árulnak, ami nem megfelelő. Ugyanis a komolyabb boltokban, ahol kifejezetten fotósoknak és grafikusoknak árulnak monitorokat, a méret és a felbontás után ez az első adat amit megadnak (lásd a fotós berkekben népszerű Oázis Computert vagy Monitor Gurut).
Azt már tudjuk akkor, hogy vagy IPS vagy PVA paneles monitort vegyünk. Az ár még ebben a kategóriában is nagyon különböző lehet, ugyanis ilyen monitorokat kaphatunk 50-60ezer forinttól 1millióig. Mi a különbség? Az egyik természetesen a méret. A 22-23-24 collos monitorok már az alaphangot képviselik, de árulnak már 30″ fölöttit is. Átlag felhasználónak egy 22-24 collos monitor bőven elég, egy 27 collos már több mint megfelelő.
Különbség még a megjeleníthető színek számában van. Az olcsóbb profi monitorok (ld 50-100ezer közöttiek) az sRGB színtér 90-100%-át képesek megjeleníteni. Ez az egyik legkisebb, ugyanakkor a legáltalánosabb színér, nagyjából egyezik a CMYK-val, amit a nyomdai gépek használnak.
- Színterek
A drágább monitorokat már a nagyobb AdobeRGB színtérhez mérik, a legprofibbak ennek a színtérnek a 100%-át képesek megjeleníteni. Átlag fotós felhasználáshoz teljesen felesleges ilyet választani, hiszen se a nyomdai gépek, se az internet böngészők, se a monitorok nagy része nem képes megjeleníteni, ez tényleg csak professzionális grafikai felhasználáshoz fontos.
Magyarul átlag fotós felhasználáshoz elegendő egy IPS vagy PVA paneles monitor, 96-98-100%-os sRGB színtérrel. Ezek a monitorok 60 és 150ezer forint között mozognak, tehát manapság már annyira nem vészes az áruk.
Felmerülhet még, hogy “hagyományos” LCD monitort vagy LED háttérvilágításút vegyünk? A LED monitoroknak kisebb a fogyasztása és szebb a kontrasztja (jobbak, mélyebbek a feketék), ugyanakkor LED világításból is létezik olcsóbb W-LED (fehér LED világítású) és drágább RGB-LED (vörös-zöld-kék LED világítású) monitor. A W-LED monitorok is jók fotó feldolgozáshoz (nekem is ilyen van), de a színterük valamivel kisebb, mint a hagyományos megvilágításúaké, vagy az RGB-LED monitoroké (ez azt jelenti, hogy 95-96% sRGB). Ezt véleményem szerint átlag felhasználás esetén nem kell túl komolyan venni, meggyőződésem, hogy az 1-2% eltérést csak a legszakavatottabb szemek képesek észrevenni.
A kalibrálás
Fontos azonban, hogy attól még, hogy IPS vagy VA (PVA) paneles monitort veszünk, nem lesz rögtön színhelyes is. A monitorokat ugyanis kalibrálni kell, a panel típusa csak arra jó, hogy lehetőséget ad a korrekt kalibrálásra (ugyanis egy TN paneles monitort nem lehet rendesen kalibrálni). Ha már profi monitort vettünk, ne sajnáljuk a pénzt a műszeres kalibrálásra, ugyanis szemmel meg tapasztalatból kalibrálni egy egyszerű ábra vagy mintafotó alapján nem megfelelő. A jobb szaküzletekben van kalibrációs lehetőség (5-10ezer forint), kérni kell a monitor mellé, de vehetünk mi magunk is monitorkalibráló eszközt (Sypder, ColorMunki stb), ugyanis kalibrálni nem csak egyszer szükséges. Az LCD monitorok is véges életűek, folyamatosan változik a képük, ezért bizonyos időközönként kalibrálni kell őket, komolyabb grafikai stúdiókban 2 hetente kalibrálnak, nekünk, átlag fotósoknak elég 3 havonta, félévente. Ez úgy működik, hogy egy mérőműszert cuppantunk a kijelzőre, ami addig dolgozik, amíg be nem lövi a monitor helyes beállításait, ebből létrehoz egy színprofilt, majd ezt kell beállítani az operációs rendszerben alapértelmezett monitor profilként.
- A jól kalibrált monitor minden értéke a zöld sávban marad.
Sokan azt mondják, hogy az adott monitort mindig az azt használó számítógéppel kell összekalibrálni. Ez valaha igaz volt, de mára már elavult információ, ugyanis az újabb monitorok már nem analóg módon csatlakoznak a géphez, hanem digitális csatlakozón keresztül, a digitális jel meg ugye 0 és 1 elemekből áll, ami minden gépen ugyanaz lesz. Elég tehát a szakkereskedésben kalibráltatni az újonnan vett monitorunkat, majd hazavinni a kapott színprofilt (1db pár kilobájtos fájl), és telepíteni az otthoni gépünkre. A különbség nem hogy emberi szemmel nem látható, de műszerrel sem mérhető. Kivételt képez ez alól az olyan laptop, amin nincs HDMI csatlakozó, csak VGA monitor kimenet, ugyanis utóbbi analóg jelátvitelű, tehát ebben az esetben vigyük el a laptopot is monitorvásárláskor/kalibráláskor.
És hogy milyen márka? Ez már egyénfüggő, fotós berkekben a legnépszerűbbek a Dell monitorok kedvező áruk, és kitűnő teljesítményük miatt, a csúcskategória az EIZO, a NEC, a LaCie, de népszerűek még az LG, a Green, a BenQ, a HP, az ASUS és esetleg a Samsung monitorok is.
Ha mindenképpen csak laptopot akarunk használni, feltétlenül érdeklődjük meg a gyártónál, hogy mely típusokba szerelnek komolyabb kijelzőt. A MacBook Pro-k, illetve a HP és a Lenovo egyes típusai rendelkeznek komolyabb kijelzővel, ám a laptopok döntő többsége TN paneles.
