Zajmentes képhez nem ISO100 a legjobb választás?

a dátum: 2011. december 29. | 3 hozzászólás

Érdekes infóra bukkantam a neten. Bizonyos elemek azt merészelik állítani, hogy a DSLR masinák nem a legalacsonyabb érzékenységen adják a legtisztább képet. Próbáltam utánajárni a dolognak…

Előre szólok, hogy nem fogom tudni megmondani a frankót ez ügyben, ezért ha valaki tudja, vagy ismer olyat aki tudja, vagy találkozott már olyannal, aki látott már olyan embert, akinek a szomszédját anno együtt sorozták be azzal, aki tudja a végső igazságot, ne csigázzon, és ossza meg a nagyérdeművel a kommentek között.

Az alap kiindulás az, hogy minden digitális gépnek van ún. natív ISO érzékenysége. Ez a legtöbb gépnél ISO100-ról indul, sok Nikon esetében pedig ISO200-ról. Az hogy ez a natív ISO meddig megy, már gépe válogatja, a régebbi masinák ISO1600-3200-ig, a legújabb csúcsgépeket már 25ezerig, meg 50ezerig lehet tolni. Ezt a natív ISO-t lehet aztán kiterjeszteni a legtöbb gép esetében fölfelé, amit a gép rendszerint Hi1 és Hi2-vel jelez. Bizonyos masináknál lehetőség van lefelé is kiterjeszteni, ISO80-ra, ISO50-re, Nikonoknál az alap ISO200-at ISO100-ra.

Tudni kell azonban, hogy a digitális gépek szenzorának fényérzékenysége nem változtatható. Az ISO érték emelése valójában nem a szenzor érzékenységét változtatja, hanem a szenzorból kiolvasott jelet erősíti. Arról, hogy hogyan működik a manapság legelterjedtebb CMOS szenzor, alább láthattok egy látványos videodemonstrációt: a szenzort fény éri az objektíven keresztül, ahol a fotodiódák a beérkező fény hatására elektronokat gerjesztenek, majd a szenzor elektronikája ezt olvassa ki és továbbítja egy analóg/digitális (A/D) konverternek, ami digitális jellé alakítja azt. Külön a zöldet, külön a vöröset és külön a kéket, amit a fényképezőgép szoftvere képpé varázsol a végén. Nem érdemes végignézni, a téma szempontjából elég csak az első 1 percet.

Van tehát a gépeknek egy alap érzékenysége, amire a szenzor képes. Erre mondják a gyártók, hogy ISO100 (Nikon ISO200). Az már régen bebizonyosodott, hogy ha lejjebb visszük az érzékenységet (Lo ISO50 például) az rosszabb minőséget eredményez, mint az alap ISO100, mert a gép valójában ISO100-on készít képet, majd gyengíti a jelet, így információveszteséggel kell számolnunk, mint minden jelkonverzió esetében. Jól mutatja ezt az alábbi grafikon, ahol a Canon 1Ds Mark II jel/zaj erősségét mérték.

Azt mutatja, hogy ISO50-en a jel/zaj arány, olyan mint ISO800-on. Oké, tudomásul vettük, ha igazán minőségi, zajmentes képet akarunk, felejtsük el a lefelé kiterjesztett érzékenységet.

Igen ám, de egyesek kiderítették, hogy a gépek, pontosabban a szenzorok alapérzékenysége nem pontosan ISO100 meg 200 (itt egy Nikon példa), hanem rendszerint valahol a kettő között. Például ISO140 vagy ISO160 körül. Ergo, ha ISO100-at állítunk be, a gép – hát hogy is mondjam – “lefelé húzza” az expot, úgy, mint a filmes időszakban volt a pull hívás, ha ISO200-at állítunk be, a gép “felfelé tolja” az expot, ld. push-hívás. Ez azt jelenti számomra, hogy akkor kapjuk a legkevésbé torzult jelet, vagyis a legtisztább, leginkább zajmentes képet, ha az érzékenységet ISO125-re vagy ISO160-ra állítjuk (már ha engedi ezt a gépünk).

Kissé hitetlenkedve fogadtam ezt az állítást, egészen addig, amíg az alábbi videót meg nem láttam:

A videón tisztán jól látszik, hogy a Canon 7D a (feltételezett) natív ISO értéken (ISO160) és annak többszörösein tisztább képet ad, mint a hivatalos ISO100-200-400-800 értékeken.

Tovább erősíti a dolgot a DxO Labs grafikonja, ami az egyes gépek mért és gyári érzékenységét mutatja. Sok gép esetében ISO100-nál és 200-nál ugyanaz az érték (pl. Canon 50D, Nikon D300, Nikon D90).

 A DxO ezen oldalát itt találjátok, ki kell választani a gépet, majd a Measurements fülre kattintani. Érdemes elmolyolgatni ezzel az oldallal, különösen a saját gépünket megnézni, mert könnyen elképzelhető, hogy a gépünk valóban nem ISO100-on adja a legtisztább képet!

Mellesleg az oldal más infókat is megmutat, simán kiderül, hogy a Pentax K-5 a maga 14,1 fényérték dinamikatartományával a legjobb a piacon, számomra hihetetlen módon veri a középformátumot is, valamint azt is megtudhatjuk, hogy a Nikon D3-as gépek lazán verik az összes többi DSLR-t zajkezelésben. De mindez már más téma…

UPDATE:  a végső igazság a “Melyik a jobb választás? ISO 100 vagy ISO 160 többszörösei?” című cikkünkben derül ki!