Fotós, mint vállalkozó? Mielőtt belevágsz, jó ha tudod…

…hogy mit kell tenni, mi kell hozzá és milyen következményekkel jár. Leírtuk, milyen az, ha valaki fotósként kíván hivatalosan dolgozni. OKJ, akkreditált képzés, egyéni vállalkozó, cég, számla, tevékenység, adózás, engedélyek.

FIGYELEM!!! Az alábbi írás tájékoztató jellegű, a pontos feltételek, törvények, jogszabályok, szakkifejezések ismerete érdekében érdeklődj a hivatalokban és szakembernél, úgymint NAV, Okmányiroda, Munkaügy, könyvelő, adótanácsadó, ügyvéd stb. Sajnos még így is előfordulhat, hogy az egyik ezt mondja, a másik meg az ellenkezőjét. A helyzet nem egyszerű, a törvények gyakran változnak és néha az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik. Az írásban előforduló esetleges pongyola megfogalmazásokért előre is elnézést kérek, nem vagyok sem könyvelő, sem adószakértő, egyszerű fotós vagyok, aki vállalkozást üzemeltet és leírja a tapasztalatait.

Szaporodnak az ilyen-olyan Photography (rossz esetben “Fotography”) oldalak az interneten, boldog-boldogtalan fotósként szeretne már dolgozni Magyarországon (vagy modellként vagy DJ-ként). Lelkük rajta, azonban nem árt tudni, hogy ez ugyanolyan számla- és adóköteles szakma, mint bármi más. Nem elég csak kattintani és elkérni a pénzt érte. Lássuk mi kell mindehhez és mivel jár?

A hivatal szemszögéből minden jellegű fotós tevékenység a Fényképészet szakágazatba tartozik a TEÁOR, vagyis a tevékenységi köröket leíró lista szerint. Mindez egyébként a “Szakmai, Tudományos, Műszaki Tevékenység” főkategórián belül a ” Máshova nem sorolt (M.n.s.)Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek” alkategóriájában van. A Fényképészet TEÁOR kódja 74.2. Ebbe az alábbiak tartoznak bele, mint tevékenységek:

  • az üzleti és lakossági képfelvétel készítése:
    • portréfényképezés útlevélhez, iskolai célra, esküvői alkalomból stb.
    • üzleti, kiadói, divat, ingatlan vagy turisztikai célú fotózás
    • légi felvétel készítése
    • különféle események, mint pl. esküvő, fogadás stb. megörökítése videofilmen,
  • a film előhívása:
    • ügyfél által készített negatívok, illetve filmszalagok előhívása, nyomtatása, nagyítása
    • filmelőhívó és fotónyomtató-laboratóriumi tevékenység
    • gyorsfotóüzlet (nem része a fotó-optika üzletnek)
    • diakeretezés
    • fénykép másolása, restaurálása, fotók helyreállítása
  • a sajtófotózás/fotóriporteri tevékenység

Tehát gyakorlatilag minden az esküvőtől (kreatív és lagzi), a modellfotón, rendezvényfotón és reklámfotózáson át, az enteriőrfotóig és a hírügynökségi fotóriporteri tevékenységig.

Ha tehát valaki fotósként akar vállalkozást alapítani, hivatalosan Fényképészet tevékenységet űz. Ez pedig szakképesítéshez kötött!!!

Szakképesítésként elfogadják az OKJ-s papírt, a szakirányú főiskolai vagy egyetemi képzettséget, illetve ahogy manapság hívják alapképzést (BA) és mesterképzést (MA).

OKJ-s tanfolyam sok helyen van, jelen állás szerint kétféle létezik, az “Alkalmazott fotográfus” és a “Fényképész – fotótermék kereskedő”. Utóbbi arra is feljogosít, hogy fotóterméket árusító boltot nyiss, ezért értelemszerűen itt előtérbe helyezik a gazdasági és kereskedelmi szaktárgyakat a művészetivel szemben, ami az Alkalmazott fotográfusi képzést jellemzi inkább. BA fotós végzettséget a Kaposvári Egyetemen, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), míg MA fotós képzést csak a MOME-n lehet szerezni.

Mit jelent az, hogy szakképesítéshez kötött? Vállalkozást kétféle módon alapíthatunk fotósként (is), eszerint vagy egyéni vállalkozók leszünk, vagy céget alapítunk.

Ha egyéni vállalkozók leszünk, akkor magunknak, ha céget alapítunk, akkor magunknak, üzlettársunknak, vagy valamelyik alkalmazottunknak kell legyen szakképesítése ahhoz, hogy a fotós tevékenységet hivatalosan űzni tudjuk cégként. Példaként szoktam felhozni erre a millióegy építőipari vállalkozást, ahol gyakran csak azért alkalmaznak egy bizonyos szakképesített embert, hogy aláírja a papírokat. Ez a szakember gyakran kint sincs az építkezésen, annyi a dolga, hogy műszaki átadás előtt aláírja a vonatkozó dokumentumokat. És itt most nem kell feltétlenül rosszra gondolni, simán benne van a pakliban, hogy X cég 20-30 éves tapasztalattal profin és hiánytalanul megcsinálja az adott munkát, de ennek ellenére sem adhatja át, számlázhatja ki, ha nincs legalább egy ember a cég kötelékében, akinek szakképesítése, ezáltal jogosultsága van erre. Hogy ez legális vagy sem, nem tudom. Nem buzdítani szeretnék erre bárkit is, csak leírtam a tényállást. Másik példa a kereskedelmi üzlet, magyarul “bót”. Na az aztán nem veszélyes tevékenység, mégis ilyen üzletet csak úgy lehet nyitni, ha van egy emberünk, akinek van kereskedelmi üzletvezetői végzettsége. Hiába volt városszerte ismert méteráru és divatáru boltja az én anyukámnak 20 évig, és a kisujjában a teljes szakma, mikor beköszöntött a válság és be kellett zárnia őket, nem tudott eladóként elhelyezkedni, mert kereskedelmi végzettség hiányában sehová nem vették fel, pedig jó eséllyel kenterbe verte volna a huszonéves lánykákat a tudásával és a tapasztalatával. Ez van.

Olyanra is van példa, hogy egy cég alvállalkozót bíz meg, olyat, akinek releváns szakképesítése van. Ez esetben az alvállalkozó számlázza a “szakmunkát” a fővállalkozónak, a fővállalkozó pedig ún. “közvetített szolgáltatást” számláz a megrendelőnek. Ekkor a fővállalkozónak nem szükséges, hogy legyen szakképesítése, vagy szakképesítéssel rendelkező alkalmazottja, hiszen a tényleges munkát az alvállalkozó végzi el. Ugye…

Sokszor hallottam már nagy öreg fotósoktól, hogy karrierjük 20-30 éve alatt soha senki nem kérte tőlük a papírt, “az volt a lényeg csak, hogy jó-e a kép, és mennyibe kerül”. Meglehet, de ettől még szükséges. Az, hogy ezt manapság nemigen ellenőrzik egy dolog, nyilván egy villanyszerelő, vagy egy építész, aki emberek életével “játszik” szigorúbban ellenőrzött, mint egy fotós. Jelenleg nem ellenőrzik szigorúan, de nincs rá biztosíték, hogy ez nem változik, pláne annak tudatában, hogy egyre többen foglalkoznak fotózással. Előbb-utóbb ránk fog szállni valamelyik hivatal, nekem ez a véleményem.

Ha egyéni vállalkozóként akarunk tevékenykedni, akkor az Okmányirodában lehet kiváltani a működéshez szükséges engedélyt. Ott már eleve elkérik a szakképesítést igazoló iratot, addig ki sem adják az engedélyt. Elvileg. Gyakorlatilag pedig nincsenek mindig tisztában az aktuális jogszabályokkal az ott ülő dolgozók, és előfordult már mindenféle verzió. Van ismerősöm, akitől nem kérték (állítólag azért, mert akkoriban nem volt szakképesítéshez kötve, amit mellesleg nehezen tudok elképzelni), más ismerősöm fotóriporteri tevékenységre kérte meg az engedélyt, és állítólag arra nem kell szakképesítés. Ezt már több helyről hallottam, de a valamiért a fent említett TEÁOR felsorolásban benne van a fotóriporteri szolgáltatás. Elképzelhető, hogy keverték a Hírügynökségi tevékenységgel, ami úgy szól, “média ellátása hírekkel, képekkel, cikkekkel”, bár ennél külön kihangsúlyozzák, hogy a független fotóriporteri tevékenység nem ide tartozik. Az is megfontolandó, hogy a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián tartott Fotóriporter képzés szintén OKJ-s képzés, valószínűleg nem véletlenül! Ha úgy vesszük, ez a harmadik fotós OKJ-s képzés a fent említett kettő mellett. Kérdés, hogy ezzel a végzettséggel el lehet-e látni a fenti “Fényképészet” tevékenységi kör összes tevékenységét (pl reklámfotózás, portréfotó stb)? A logika azt diktálná, hogy igen, de erre nem mernék mérget venni, és szerintem nincs olyan, egyetlen telefonhívással elérhető ember ma Magyarországon, aki ezt meg tudná mondani. Lelki szemeim előtt lebeg a kép, egy Asterix 12 próbája című rajzfilm-jelenet, ahogy egyik ügyintézőtől küldenek a másikig, mígnem körbe ér a kör és megőrülünk. Mivel ez nagy szerencsénkre fent van a Youtube-on, pihenésképpen nézzétek meg. :))

 

:DDD folyik a könnyem a röhögéstől…10 éves korom óta nem láttam ezt a rajzfilmet, de az érzést az azt követő 20 évben párszor átéltem, és mindig ez a jelenet jutott eszembe. Nem tudom figyeltétek-e 6:46-nál, hogy a Miloi Vénusz karjai is a hivatalban törtek le Obelix által. :D Ja, és az A38 Hajó valószínűleg nem innen kapta a nevét. ;)

No kérem van itt még olyan, hogy akkreditált képzés. Ez NEM ugyanaz, mint az OKJ-s képzés! Ugyan mindkettőben benne van állambácsi keze, de míg az OKJ képzés szigorú tanrendhez kötött, amitől nem lehet eltérni (legalábbis kihagyni nem lehet semmit, max hozzátenni, de az nem tartozik a vizsgakövetelményhez), addig az akkreditált képzés csak egy hatóság által minőségügyileg ellenőrzött oktatás. Ami szólhat bármiről. A végén vizsga van, amit ha teljesítünk, kapunk egy Certificate-et (bizonyítványt), de ez nem szakképesítést igazoló okirat. Ezzel maximum munkát vállalhatunk alkalmazottként, de ahol ezzel alkalmaznak minket, ott valószínűleg enélkül is. Tehát nem elegendő az egyéni vállalkozói kiváltásához, nem elég a cégben a tevékenységi kör felvételéhez, és nem elegendő ahhoz sem, hogy a cégben valakit egy ilyennel alkalmazzunk, és utána hivatalosan működjünk fotográfiai cégként. Ez gyakorlatilag csak egy minőségbiztosított fotótanfolyam, semmi több.

Apropó tevékenységi kör felvétele. Mint fentebb említettem az egyéni vállalkozóktól már az Okmányirodában kérik a szakképzési bizonyítványt. Ha viszont céget alapítunk, akkor csak egy tevékenységi kört veszünk fel (konkrétan a fent említett 74.2 Fényképészet nevűt). Mivel ezt ügyvéd írja le az alapító okiratban, és a cégbíróság hagyja jóvá és iktatja, ezért nem kérik a papírt a végzettségünkről. Ellenben egy későbbi ellenőrzés során ezt be kell tudnunk mutatni. És ezzel visszatértünk oda, hogy fognak-e ellenőrizni valaha? Nem tudni. Sőt olyan infót is hallottam már, hogy megszűnt az a rendszer, miszerint egy cég huszonhatmillió tevékenységi kört vesz fel, mert ma már csak a számlaadás a lényeg, és olyanról is adhatunk számlát, ami nem szerepel a tevékenységeink között, így az alapító okiratban csak a főtevékenységet, és 1-2 jellemző melléktevékenységet kell megemlíteni. Emlékszem, régen egy Kft társasági szerződése átlag 20 oldalas volt, amiből 10 oldal csak a tevékenységi körök felsorolása volt, az ingatlan bérbeadástól a űrhajógyártásig, “sosem lehet tudni milyen bizniszbe futunk bele a jövőben”-alapon.

Fotós cég persze lehet egyéni cég, Kft., egyszemélyes Kft., Bt. és Kkt. is (részvénytársaság is, de olyat még nem láttam). Egyszemélyes Kft-hez régen kötelező volt a könyvvizsgáló alkalmazása, ma már ez sem kötelező, egy “sima” könyvelő is elláthatja a könyvelési feladatokat (ami jó, mert a könyvvizsgáló drágább). Tudnunk kell, hogy ha egyéni vállalkozók vagyunk, vagy Bt-t, Kkt-t alapítunk, akkor a saját vagyonunkkal felelünk a cég ügyeiért, ami azt jelenti, hogy ha tartozást halmozunk fel és nem tudjuk teljesíteni, akkor a tartozást követelő hivatal/végrehajtó/akárki ráteheti a kezét bármire, ami pénzzé tehető érték és a nevünkön van. Ház, kocsi, bankszámla, kenyérpirító, havi fizetés. Ha Bt-nk, vagyis betéti társaságunk van, akkor ez csak a beltagra igaz, a kültag csak a betett vagyona mértékéig felel.

Kft esetén ez nem így van, ezért hívják “korlátolt felelősségűnek”, ugyanis itt a cég a saját vagyonával felel az ügyekért (ezen még persze sokminden elúszhat, de a magánvagyonunk biztonságban marad). Kiemelt szerepe van itt azonban az ügyvezetőnek, aki lehet a cég tulajdonosa, de lehet egyszerű alkalmazott is. Ha bebizonyosodik, hogy a cég susmusolt, csalt, lopott, hazudott (magyarul bűncselekményt követett el) az ügyvezető tudtával és jóváhagyásával, akkor az ügyvezető a saját vagyonával is felelhet, ha kártérítésre kerül a sor!

A Kft tehát valamivel azért biztonságosabb, ha vállalkozni akarunk. Ez az előnye, a hátránya, hogy drágább. Havi szinten. Míg egy egyéni vállalkozó, vagy Bt/Kkt lehet ma már EVÁ-s, KATÁ-s, meg KIVÁ-s (egyszerűsített adózási formák), addig a Kft-knél nem ilyen nagy a repertoár (ennek érdemes utánaolvasni, hogy pontosan hogyan működik). A Kft-ket kevésbé szeretik kisadózóként kezelni, a könyvelésük is sok esetben drágább a kettős könyvvitel miatt, és az alapítás is többe kerül. Az alapítás jelenleg minimum 500.000 Ft alaptőke Kft esetén, ám ettől annyira nem kell megijedni, ugyanis jelenleg ez lehet 100% apport is. Vagyis ha van egy komolyabb eszközparkunk már (fényképezőgép váz, objektívek, stb), akkor ezt bevihetjük apportként a cégbe, így sok esetben már ebből megvan az 500ezer forint. Ha nincs, akkor nem árt némi pénzmagot a számlára tenni cégalapításkor, de tévhit, hogy annak ott is kell maradnia. Az alapítást követő napon ezt a pénzt ki lehet venni a számláról, be lehet fektetni stb.

Milyen költségekkel és kötelezettségekkel jár egy vállalkozás alapítása ma?

Vannak indulóköltségek, mint pl. cég esetén az ügyvédi díj, és az illeték (25-50.000 Ft), egyéni vállalkozás esetén pedig az igazolvány díja. Utóbbit lehet az Ügyfélkapun keresztül is intézni, ekkor díjmentes, de nem kapunk tényleges papírt, csak egy otthon kinyomtatható igazolást. Végülis nekünk tökmindegy, és a hivataloknak is. Minden esetben be kell jelentkeznünk a NAV-nál az adózás miatt, a helyi önkormányzatnál az iparűzési adó miatt, és a Kereskedelmi és Iparkamaránál regisztráció végett. Ez utóbbi 5000 Ft évente. Fel kell fogadnunk egy könyvelőt, ami havonta 10-30ezer forint körüli költség, ez függ a könyvelőtől, függ attól, hogy Budapesten vagy vidéken vagyunk-e, és függ attól, hogy a könyvelőnek mennyi dolga van velünk havi szinten. Érdemes jó, megbízható és magát folyamatosan képző könyvelőt választani, ezt saját tapasztalatból mondom. Nagyon-nagyon komoly összegeket lehet bukni különféle mulasztási bírságokon és késedelmi pótlékokon egy rossz könyvelő miatt, és sajnos vannak ilyenek, nem is kevés, és erre a megélhetésünk is rámehet!

Csak egy saját példa: annak idején, mikor a fotózás még kósza gondolat sem volt nálam, a cégemnek megigényeltem a közösségi adószámot, mert import tevékenységet végeztem. Előtte a cégnek alig volt bevétele (utána is :D), és mivel kevés volt a bevétel, mindig is éves ÁFA bevalló voltam. Az, hogy valaki éves, negyedéves, vagy havi ÁFA bevalló, a forgalom dönti el alaphangon. Mivel később sem volt sokkal több bevételem, ezért maradtam éves bevalló, a könyvelőm annak rendje és módja szerint évente adta le az áfabevallásomat. Az akkori APEH minden évben tájékoztatott levélben, hogy valami nem stimmel, én laikusként nem tudtam miről van szó, így szóltam a könyvelőmnek. Ő elintézte mindig azzal, hogy valami hiba lehet, ő beküldte a bevallást, adjam meg az ügyintéző elérhetőségét és lebeszéli vele, hogy mi a gond. Utólag jöttem persze rá, hogy ezt soha nem tette meg, ugyanis 3 év után kiderült, hogy mivel EU-s adószámot igényeltem, ezért automatikusan átminősítettek negyedéves áfabevallóvá, függetlenül a cég forgalmától, így a könyvelőnek negyedévente kellett volna bevallást beadnia. Ő ezt nem tudta fejből, nem is kérdezte meg, hogy mi a probléma, és mivel ez 3 évig húzódott, ezért egyszer csak megjött a mulasztási bírság 400.000 Ft-ról. Itt már nem volt mese, be kellett fizetni, hiába reklamáltam, közölték, hogy az elmúlt három évben kb 8x értesítettek ajánlott levélben, amit át is vettem. És hát egy rossz könyvelőnek persze felelősségbiztosítása sincsen, mert az drága, ami ilyenkor még segíthetett volna, így az én zsebem bánta, és utána lehetett csak egyezkedni a könyvelővel, hogy hogyan kívánja ledolgozni ezt a büntetést. Ugyanez a könyvelő nem tájékoztatott arról sem, hogy ha a mobiltelefon használatomat szeretném elszámolni a cégben, akkor az után adót kell fizetnem, és még sorolhatnám. Szóval csak óvatosan a könyvelőkkel!

Aztán, ha céget alapítunk szükségünk lesz egy székhelyre is, ehhez is papírok kellenek, történetesen egy befogadói nyilatkozat az ingatlan tulajdonosától. Ha ez a saját lakásunk, akkor magunktól kell a papír.

Bejelentés, adózás

Ha céget alapítunk, akkor kell egy ügyvezető. Ha mi magunk vagyunk az ügyvezetők, végezhetjük eme tevékenységet fizetés nélkül is, de csak akkor, ha más helyen van bejelentett 8 órás állásunk, ahol fizetik utánunk a járulékokat. Ha csak 4 órás állásunk van, akkor a maradék 4 órára be kell jelentenünk magunkat, enélkül nem végezhetünk ingyenmunkát a cégünknek. Ha bejelentjük magunkat, akár 8 órára, akár 4 órára, fizetnünk kell magunk után a járulékokat, adókat és a saját fizetésünket is. Bizony, ez úgy néz ki, hogy a bejelentett nettó fizetésünket vagy el kell utalnia a cégünknek a privát számlánkra, vagy alá kell írnunk egy bizonylatot, hogy kp-ban felvettük a fizetést. Hiába jobb zsebből bal zsebbe megy, akkor is ez a hivatalos módja! Az sem működik, hogy a cég által megtermelt pénzt csak úgy kivesszük és elköltjük, mondván, hogy a miénk, mi dolgoztunk meg érte a hétvégi esküvőn stb, ugyanis az a pénz a cég házipénztárában van, onnan kivenni csak hivatalosan, mint tulajdonosnak járó osztalékként lehet, ami adóköteles, és év végén az adóbevallásunkban fel kell tüntetni a releváns rovatban, majd meg kell fizetnünk utána az adót. Erről mindenképp érdemes tájékozódni egy szakembernél.

ÁFÁ-t mindig kell fizetnünk számlaadás után (szokjunk hozzá, hogy ügyféllel “X Ft + ÁFA” formában tárgyalunk, hogy ne érjen meglepetés, amikor fizetni kell), de ha a cég működéséhez szükséges eszközt veszünk, vagy szolgáltatást veszünk igénybe, annak az áfáját (bocs meguntam a nagybetűt) visszaigényelhetjük. Tényleges visszaigénylést (kp-ban kifizetést a NAV-tól) nem ajánlok senkinek, ugyanis rögtön ránk száll a NAV, inkább érdemes görgetni. Nincs olyan cég aminek tartósan több a kiadása, mint a bevétele (hiszen így előbb-utóbb tönkremegy), ezért az egyszer felhalmozódott visszaigényelhető áfát inkább görgessük, és ha a következő hónapban vagy negyedévben befizetendő áfánk lesz, akkor ebből levonódik, és annyival kevesebbet kell befizetnünk, vagy épp semmit. Tipikus eset erre, ha például egy esküvőfotós a szezon után beújít valami felszerelést, vesz egy drága objektívet vagy gépvázat, és többszázezer forint visszaigényelhető áfája keletkezik, mivel bevétel így a szezon után jóval kevesebb van. Érdemes ilyenkor azt az áfát nem visszakérni, hanem görgetni a következő szezonig és inkább akkor fizetni kevesebbet. De erről is kérdezzünk meg egy könyvelőt, nincs-e valami “varia” éppen állambácsi részéről, emlékeim szerint volt már rá példa, hogy nem engedtek görgetni éveken át.

A másik megoldás erre, ha igényelünk EU-s adószámot, és külhonban, de EU-n belül vásárolunk (szigorúan működéshez szükséges eszközt!). Ekkor megtehetjük, hogy kint áfa nélkül vesszük meg, itthon ilyenkor a vásárlást be kell vallani ugyan és meg kellene fizetni utána a magyar áfát, de egyidőben vissza is igényelhetjük azt, így nincs tényleges pénzmozgás. Ez esetben nem áll a pénzünk hónapokig áfában. Az más kérdés, hogy a magyar áfa 27%, a külföldi áfa meg országtól függően 18-20% körül mozog, tehát simán előfordulhat, hogy kint azért tűnik olcsóbbnak, mert kevesebb rajta az áfa, de ha nettóban nézzük a dolgot, akkor már nem éri meg kimenni érte és behozni, vagy épp behozatni, mert a szállítással együtt már többe kerül.

Szóval, hogy is vannak a költségek? Tegyük fel, hogy céget alapítottunk és bejelentettük magunkat 8 órában, az egyszerűség (és a családi kassza) kedvéért minimálbérre. Ez ma így néz ki kb:

  • könyvelő díja havonta: 10.000-30.000 Forint
  • bankszámlavezetés díja: 500-3.000 Ft
  • Foglalkoztatásból eredő adók és járulékok (jelenleg hatályos szakképzett, 8 órás minimálbérre vetítve):
    • személyi jövedelemadó: kb. 18.000 Ft
    • TB: kb 8.000 Ft
    • Nyugdíj: kb. 12.000 Ft
    • Szociális hozzájárulás (Szocho): kb. 32.000 Ft
  • Iparűzési adó (IPA): évente kell fizetni, függ a nyereségtől
  • Társasági adó (TA): évente kell fizetni, függ a nyereségtől
  • Kamarai regisztrációs díj: évente kell fizetni, 5000 Ft

Ez összesen minimum 80.500 Ft havonta, plusz évente az IPA, a TA, és a kamarai tagdíj. Ennyit kell minimum kitermelni, hogy a cégünk egyáltalán életben maradjon, de így mi, a cég működtetői még – brit tudósok szerint – 1-2 héten belül lazán éhen halnánk, közvetlen azután, hogy 3 napon belül szomjan halunk. A családról nem is beszélve. :) És akkor még ott vannak az egyéb költségek, az utazás, a felszerelés vásárlása és karban tartása, a marketing stb. stb.

Ha valahol van 4 órás bejelentett állásunk, akkor a fenti foglalkoztatásból eredő adók és járulékok felét kell csak magunk után fizetnünk (másik felét a munkáltatónk fizeti), ha 8 órás állásunk van valahol, akkor magunknak semmit, de így max csak meló után és hétvégén lehet időnk fotózni, arra meg rámegy a párkapcsolat, és elkanászodik a gyerek. Szóval nem egyszerű ez. Valamivel könnyebb a helyzete pl. a kisadózó egyéni vállalkozóknak, mert nekik 50ezer forintnyi összeget kell fizetniük minden hónapban maguk után, ez kiváltja a fenti adókat, kivéve az éves iparűzési adót, ami az önkormányzatnak jár, és persze az áfát sem érinti. De azért havi 50ezer sem kevés.

Most még gombamód szaporodnak a Photography oldalak, de ez előbb-utóbb szemet fog szúrni valakinek, és sokan megütik majd a bokájukat! Ne így legyen, bár elnézve a rengeteg kontárt, akik nem csak silány minőségű képeket szolgáltatnak, de még az árakat is lenyomják ellehetetlenítve ezzel a becsületes és jó szakembereket, lehet hogy nem is lenne baj, ha a hatóságok kicsit kifésülnék ezt a gyönyörű iparágat…

 FIGYELEM!!! Ismételten leírom, hogy ez az írás csupán tájékoztatás, semmit nem szabad “készpénznek venni”, ami itt elhangzott, tévedések, pontatlan adatok előfordulhatnak, ezért érdeklődj a szakembereknél a pontos infók miatt.

Szerző: Korecz Márk

Főként reklámfotózásban és esküvői fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog alapító szerzője, a FotóSarok Oktatóközpont "kreatív kisvakus világítás" oktatója.

Oszd meg ezt a posztot
  • tom_67

    Nagyon jó az írás!!!!! Én is gondolkodtam rajta hogy belevágjak hivatásosan a fotózásba, de a szakképesítés követelménye tartott vissza, illetve az, hogy az alkalmazott fotográfusi OKJ-s tanfolyamnak a vélemények szerint nem sok köze van a fotózáshoz és ez tart 18-24 hónapig, valamint vizsgadíjakkal együtt vidéki lévén a pestre járással kb. 500.000Ft-ban lenne ami csak a papírért kicsit sok. Nem agysebész lesz az ember, ez pl. az USA-ban úgy működik hogy kiváltod az adószámot, elindítod a vállalkozásodat aztán majd a piac eldönti hogy a munkád minősége elég-e a fennmaradáshoz. Ha nem, akkor rövid úton lehúzhatod a rolót. Bizonyos szakmákban – mint pl. a fotózás – véleményem szerint ennek itthon is így kellene működnie. A tanfolyam elvégzése nem garancia a munka minőségére, minden szakmában vannak szakképzett kóklerek. Így is majdnem elkezdtem, de a kiválasztott oktatási intézmény a jelentkezők alacsony száma miatt adig tologatta a kezdés időpontját amíg meggondoltam magam, és nekem így a fotózás hobbi marad.

    A “photography” oldalak elszaporodásának részben ez is lehet az oka, és amíg valaki csak a képeit teszi közzé lelke rajta. Nekem mondjuk annyit nem érne a dolog hogy szolgáltatást kínáljak, mert előbb utóbb beleszalad az ember a NAV karjaiba és a bizniszt hivatalosan, annak minden költségével működtető kollégákkal szemben sem tisztességes. (Bár nem tudom hogy tisztességről időszerű-e beszélni ebben az országban, de nem akarok politizálni. )

    • Rufi

      Bocs, de az olyan mondatoknak általában nem sok értelme van, ami azt taglalja, hogy az USA-ban mi hogyan működik. Az USA jelenleg 50 tagállamból áll, mindegyik saját szabályozással. Hogy a témához is kapcsolódjak, Hawaii-n pl. esküvői fotós vállalkozáshoz kell szakképesítés, más fotós tevékenységhez valóban nem szükséges.

      • tom_67

        Mondanivalómnak kis része szólt az USA-ról, nem az volt a lényeg. De ha ott van olyan állam ahol valamelyik fotós műfajra szakképesítés kell, arra ott egyszerűbb és értelmesebb módok vannak mint pl. az itthoni OKJ-s képzés. Itthon feleslegesen agyon van szabályozva, ez volt a mondandóm lényege. Mindenki akivel beszéltem és a jelenlegi alkalmazott fotográfusi képzést elvégezte azt mondta, hogy semmit nem tett hozzá a fotós tudásához, csak a papírt adta, ami csak megerősíti hogy a fotózást “szakképzés” nélkül is el lehet sajátítani.

        Itt is volt egy OKJ-s cikk és úgy tudom azóta semmi sem változott: http://blog.fotosarok.hu/2011/11/befejezodott-az-okj-s-tanfolyam/

        • Rufi

          Persze, csak jeleztem, hogy legtöbbször nem lehet általánosítani az USA-ra vonatkozóan.
          Ami az OKJ-s képzést, illetve a túlszabályozást illeti, valószínűleg igazad van.

          • Andi

            Az OKJ-s képzés valóban borzalmas, a “tananyag” 90%-a a későbbiekben teljesen használhatatlan, aki úgy gondolja, hogy megcsinálja, és valóban tudni fog fotózni, az nagyot téved. Én is csak a hivatalos papír miatt végzem el, a fotózást máshol, másoktól tanultam.

    • Tibor Szabo

      Én csak most olvastam el. Jó írás. Csak kicsit tartozik ide, de nem állhatom meg szó nélkül: nem kell elnézést kérni az “áfa” írásmód miatt az ÁFA helyett, ma már ugyanis ezt így kell írni! Áfa, áfa, áfás, áfát. Kiráz a hideg az ÁFA-t és az ÁFÁ-t írásmódtól is (vagy: ÁFA-s számlat adni, brrr)!

  • Kata Bartha

    Fotós BA képzés a Kaposvári Egyetemen is van.

  • Sanyi

    kissé hiányos a cikk, bár nem volt rossz ötlet összeszedni.

    a saját vállalkozásom nem régi (február), de ez a cikk kb. két ponton fedi azt, amit meg kellett tennem ahhoz, vállalkozó lehessek:

    1. iparkamarai tagság kell

    2. okmányiroda vagy ügyfélkapu kell

    érdemes lett volna beletenni az új választható adózási rendszer könnyebbségeit.
    lásd: kisadózó vállalkozások tételes adója. miért jobb?

    – havi 50e forint adóbefizetés fixen a NAV-nak és kész. nincs további járulék. lakhely szerint természetesen helyi iparűzési adó, ill. iparkamarai tagság kell. ha van főállásod mellette ez már csak 25e forint.

    – NEM kell könyvelő

    – elég akár a saját privát számlaszámod (bár nem javallott)

    ÁFÁ-t mindig kell fizetnünk számlaadás után.

    – nem. én nem fizetek. és nem, nem csalok adót.

    Vállalkozói igazolványt nem kell kiváltani, így tulajdonképpen ingyen indul a vállalkozás.

    A 742-es TEÁOR csak gyűjtő. A 7420 a fényképészet, azt lehet felvenni. 742003 a fotóriporteri tevékenység, ami valóban nem igényel képesítést igazoló papírt. Van a 742001 alatt fényképészet m.n.s. (máshova nem sorolható) is.

    Szóval röviden 742003 + KATA, ami egész jól használható fotósoknak.

  • ss26

    Én egy éve foglalkozok fotózással komolyabban, de még eszembe se jutott, hogy ilyen-olyan fizetős felkérést elfogadjak. Van photography oldalam, de egyelőre csak hobbiként tekintek rá, majd az idő és a látásmódom eldönti, hogy váltsak-e rá főállásba, vagy marad csak hobbi. Nem értem, hogy miért nem képesek így elindulni az emberek, miért vágnak bele egyből, aztán meg siránkoznak, hogy nem lehet megélni ebből. Van egy ilyen “fotós” az ismeretségemben, 50-essel portrézik…

  • Nándi

    Köszönjük az összefoglalást, szerintem korrekt, alapos. Talán egy ponton támadható, ha valaki pl. EVA-s cégként számlát ad fotózásról, de nincsen hozzá meg a megfelelő végzettsége, azért szeretném én látni azt a folyamatot, aminek a végén az illetőt büntetik, ez gyakorlatilag lehetetlen.

    Elvi gondjaim vannak inkább. Kis csipkelődés, de egyfelől biztosan nem a számlaadás választja el a profit az amatőrtől, ha végigfotóztatnám magam a mai (szakmailag) tényleg profi közösséggel, túl sok számlát nem gyűjhetnék össze tapasztalataim szerint ;-), így kicsit suta az egész téma.

    Másrészt sokkal nagyobb kérdés, vajon a rengeteg tanfolyam, workshop megtartásának mi a célja? Miért képezünk profi portréretusra, esküvői fotózásra, modellfotózásra amatőröket, ha ezt követően az amatőr számára sem az ingyenes, sem pedig a fizetős munkák elvállalását kifejezetten nem tanácsolja a profi fotós szakma (mivel mindkettő csökkenti a fotós piac méretét)? Mire számít az oktató, hogy az amatőr ezek után majd hazamegy és a tacskóját fogja menyasszonyi ruhában fotózgatni? Vagy a szomszéd nyugdíjast befűzi kis laza aktra, hogy igazán kitanulja a retust? :-) Nyilván nem.

    A frissen végzett amatőr pár tanfolyam után rászabadul a piacra és nyomott áron próbálja a tapasztalat és a referenciák hiányát pótolni. Esetleg a minőséggel sem lesz akkora gond, köszönhetően a sok-sok tanfolyamnak.

    Elnézést a kötekedésért, de szerintem a pár éve megjelent amatőr fotóshadseregre nincsen jó megoldása a profi fotós szakmának, így annak mérete – a fenti, egyébként jó cikktől függetlenül – folyamatosan növekedni fog, irónikusan épp a profi fotósok aktív támogatásával.

    (egy amatőr fotós, akinek azért szoktak fizetni is…)

  • Zsuzsi

    ha külföldön jártam fotós képzésre, van ötletetek arra, hogyan lehetne honosítani, hogy meglegyen a papírom. hova menjek, kit keressek?

    köszönöm a segítséget!

  • Tibi

    Most jöttem az okmányirodából, informatikusként vállalkozóit intézni. A fotóriporteri tevékenységet ki lehet váltani Marika néninek is…

    • Józsi

      Igen, ez igaz!

  • Ingrid

    Nagyjabol atfutottam rajta es latom, reszletesen le van irva, hogyan csinaljunk ceget. En inkabb arra lennek, kivancsi (es ezert is kezdtem el olvasni), hogy mik a kotelezettsegei a fotosnak a modellel vagy barmilyen “fotozas targyaval” kapcsolatban. Peldaul, kell-e alairatni valamit mindenkivel aki rakerul a fotora, hogy feltehesd a weboldaladra? Esetleg hol tudnek errol olvasni?

  • Lacibacsi

    Fényképész csak a gyakorlatot mestertől tanult és fényképész iskolát végzett és
    szakmunkás vizsgát tett személy lehet. Fotós lehet bárki, az amatőr is fotósnak
    nevezi magát. A tevékenységet viszont csak a fényképész szakmunkás, vagy fényképészmester végezheti. Fotoriporter nem végezhet portréfényképész tevéékenységet.

  • phothock

    Azért nekem mint küszöbön álló (kényszer)vállalkozónak sok hasznos, számszerű adat derült ki belőle(ez úton is köszönöm) legalábbis tudom merre tapogatózzak a sötétben :)

  • Sanyi

    de mi van, ha xy kiváltja a vállalkozóit fotóriporterre, közben portréfényképez de a számlát fotóriporteri tevékenységről adja?

  • Nagy László

    Alkalmazott fotográfus sajnos már NEM indítható 2013. óta