Itt van előttem a maga valójában. Bevallom pár hónapja ezt még nem gondoltam volna 100% bizonyossággal. :D De most megvan, itt van, és nagyon jó. Ez egy hardveres kezelőpanel amivel sokkal könnyebben és gyorsabban lehet használni az Adobe Lightroomot.
Az a durva, hogy egy évvel ezelőtt ez a cucc így nézett ki:
Loupedeck prototípus prototípusa a kezdeti időkből (Forrás: Loupedeck)
Ma meg úgy néz ki, hogy méltó helyet foglalhat el az íróasztalodon, az asztal dísze lesz. És bárki jön hozzád vendégségbe, azt fogja kérdezni, hogy ez meg mi?
Mi ez?
Ez egy MIDI kontroller Lightroomhoz. Olyan mint a korábbiak, de van két nagyon jelentős különbség:
- Az egyik, hogy ez kifejezetten e célból készült, eszerint van feliratozva is, és eszerint tervezték a kezelőfelületét.
- A másik pedig, hogy saját szoftvere van, amit komoly szakemberek terveztek, így kifinomultabb, mint a korábban használt MIDI2LR, amit egy lelkes önkéntes toldoz-foldoz évek óta (persze azért nem rossz az sem, nem szeretném meghazudtolni korábbi önmagamat).
Ez tehát egy Lightroom kontroller, ami azt jelenti, hogy a Lightroomot ezzel használjuk, nem pedig egérkurzorral (és csakis a Lightroomot, máshoz nem jó). Videós utómunka területen már évtizedek óta létezik hardveres kontroll, fotófeldolgozásban azonban csak az elmúlt években kezdett elterjedni. Ez az első kontroller, amit kifejezetten Lightroomhoz terveztek és gyártottak. Ha tekerjük a potmétert, mozog a hozzá tartozó Lightroom csúszka, a gombokkal meg egyéb parancsokat lehet eszközölni, mint például a csillagokkal, színekkel történő rangsorolás, vagy az egyik kép beállításainak másolása egy másik képre.
Történet röviden
Kicsit több mint egy évvel ezelőtt keresett fel bizonyos Mikko Kesti, egy finn srác, azzal az ötlettel, hogy a Nokia egykori elektromérnökeivel karöltve szeretnének egy Lightroomhoz tervezett MIDI kontrollert piacra dobni. Emlékeim szerint adtam is nekik néhány jótanácsot a tervezéshez, emiatt kicsit saját gyermekemként is tekintek erre a kütyüre, amely kijelentés jó eséllyel égbekiáltó baromság, de én szeretem magam ebben a hitben ringatni, és egészen más érzés volt így kézbe fogni. :) Ekkortájt még abban az állapotban volt a Loupedeck, ami a fenti fotón látható. Kezdetben kockázati tőkebefektető bevonásával akartak indulni, mondván, hogy a közösségi finanszírozás túl nagy publicitással jár, de végül tavaly ősszel csak elindítottak egy Indiegogo kampányt. Itt 75.000 Eurót szerettek volna összekalapolni a világ fotósaitól. Mivel a projeknek már kellőképpen megágyaztak a korábbi próbálkozások (Paddy, MIDI2LR, Palette Gear, Pfixer), így a kampány akkora siker lett, hogy 61 országból érkeztek támogatók (több mint 1400 fotós), mintegy 366.000 Eurót összedobva. Ezzel a szükségesnél 5x több pénzből indulhatott el a Loupedeck érdemi fejlesztése, hiszen ekkor még csak egy jól kinéző hardverük volt, de a háttérben a MIDI2LR ingyenes Lightroom plugin futott. Picivel később a kezdetek óta várt tőkebefektető is megérkezett nagy valószínűséggel, ugyanis a Loupedeck Ltd 2017 februárjában nem kevesebb, mint 2 millió Eurós alaptőkével jött létre. Ez végleg bebiztosította a lendületes startot, elég pénz lett ugyanis a gyártás mellett például a marketingre is. A fejlesztők ráadásul stabil partneri viszonyt építettek ki az Adobeval, ami szintén nem hátrány.
A Loupedeck tehát első körben abban különbözik más MIDI kontrollerektől, hogy profik fejlesztették sok pénzből, haszon reményében (ezzel szemben a korábbi próbálkozások jórésze nonprofit jellegű, vagy sufnicég). Egyetlen kivétel volt ez alól, a Palette Gear, ami szintén közösségi finanszírozással indult, és egy igényes termék, de konstrukcióját, tervezését tekintve gyengébb a Loupedecknél.
Külső
Dobozolás
A Loupedeck egy randa fehér koszos dobozban jött meg Finnországból, melyen egy hatalmas logo díszelgett. Ámde a dobozban rejtőzött a sokkal igényesebb, dombornyomott, mattfekete bolti csomagolás, ezüst tipóval. Gyönyörűséges, rögtön egy igényes temrék benyomását kelti.
A dobozban csupán a készülék foglal helyet, meg egy kis füzet némi többnyelvű jogi szöveggel (CE, FCC és társai). Tudtommal a végleges verzióban helyet kap majd egy szütyő is, amiben szállítani lehet.
Építési minőség
Nem fogok finomkodni ez ügyben. A Loupedeck műanyag. Nem a leggyagyibb fajta, de gondolom szerették volna alacsonyan tartani a költségeket, továbbá szerették volna, ha könnyű marad, hogy egyszerű legyen szállítani. Emiatt ne egy Apple-színvonalú masszív és tömör termékre számítsunk. A tekerők, gombok is kicsit lötyögősek, van ennél jobban összerakott MIDI kontroller a piacon, pláne ilyen árkategóriában. De legalább a tekerők gumírozottak, és stressz-tesztnek is alávetették a Loupedecket. A potméterek mozgatását 300.000 ciklusnál kapcsolták ki, szóval strapabíró ez, csak hát…mondjuk úgy könnyített. :D
Potméter-ciklus teszt (Forrás: Loupedeck)
Működés
Kezelőszervek
A Loupedeck nagy előnye, hogy a kezelőszerveit kifejezetten a Lightroomhoz szabták, a Lightroom workflowjához igazították az elrendezést, e logika mentén találták ki a csoportosítást. Jó példa erre a 8 színcsatorna csúszkáját mozgató “görgőhad”. Vöröstől a Magentáig tudjuk külön-külön, vagy akár többet egyszerre állítani, azt pedig a Hue / Sat / Lum gombtrióval adhatjuk meg, hogy az adott színcsatorna színezetét, telítettségét vagy világosságát akarjuk-e szabályozni. Az épp aktuális üzemmódot a gomb mellett világító fehér LED jelzi. Ez például annyira Lightroom specifikus, amit normál MIDI kontrollerrel, házi sufnizással nem tudunk ilyen szépen megoldani. A görgők ráadásul nyomógombok is, megnyomva őket resetelni tudjuk a hozzájuk tartozó csúszkákat.
Lentebb 12db ún. enkóder foglal helyet. Ezek végállás nélküli forgó potméterek, vagyis körbe-körbe lehet tekerni őket. Természetesen mindig felveszik a hozzájuk tartozó Lightroom csúszkák aktuális értékét, ha tehát képet váltunk, az enkódereket virtuálisan igazodni fognak a Lightroomban látható értékekhez. Aki a Loupedeck révén találkozik először a hardveres vezérléssel, annak nem is igazán kell foglalkoznia mindezzel, hiszen magától értetődő lesz a működése. Neki csak elég annyi tudnia, hogy ez nem volt mindig ilyen magától értetődő. :)
A 12 enkóder a következő Lightroom csúszkákat vezérli:
- White Balance,
- Tint,
- Exposure,
- Contrast,
- Clarity,
- Blacks,
- Whites,
- Highlights,
- Shadows,
- Vibrance,
- Saturation,
illetve van egy C1, amit testreszabhatunk. Az enkódereket megnyomva resetelni tudjuk a beállításaikat.
Baloldalon is láthatunk egy nagy vezérlőtárcsát, valójában ez is egy enkóder, és nyomógomb is egyben. Forgatva a Lightroom Rotate parancsát aktiváljuk, vagyis ahogy tekerjük a tárcsát úgy tudjuk egyenesíteni a fotónkat. A tárcsát megnyomva beléphetünk a Crop módba, hogy aztán az egeret használva megvágjuk a fotót, majd újabb nyomásra kilép ebből a funkcióból a Lightroom.
Ezek a mozgó vezérlők a Loupedecken, az összes többi vezérlő gombos. Gombokból megtaláljuk a négy irányú nyilat, mely ugyanazt a funkciót tölti be, mint a klaviatúrán. A Clr/BW gomb a színes/fekete-fehér konvertálás között váltogat, fekete-fehérben is természetesen működik a 8 színcsatorna tekerő. A FullScreen gomb magáért beszél, teljes képernyőre tehetjük ki a Lightroomot. Az Undo/Redo párossal tudjuk visszavonni a legutóbb kiadott Lightroom parancsot, vagy épp újra kiadni, ha visszavontunk. A Brush a helyi javítóecsetet hívja be, de a túloldalon van Before/After aktiváló gomb illetve Export gomb a RAW konvertálás elindításához. A Zoom gomb 1:1-es nagyítást tesz lehetővé, így könnyedén tudunk élességet ellenőrizni. Újra megnyomva természetesen visszaáll a kép Fit nézetre.
A bal alsó sarokban találjuk a Rating funkció csillagjait, ezekkel tudjuk a képeinket rangsorolni 1-től 5 csillagig. A * / Col gombot nyomva átválthatunk színes címkézésre csillagozás helyett (Color label), de itt találjuk a Pick gombot is a zászlós képmegjelöléshez, továbbá egy másik Zoom gombot, hátha az jobban kézre esik. A Copy / Paste páros az egyik legnagyobb ajándék, ezzel ugyanis az egyik kép beállításait másolhatjuk egy másik képre. Halkan jegyzem meg, hogy az itt található Zoom gomb bátran lehetett volna Previous inkább. Nem sok gomb van a kontrolleren, kár volt egyet elpazarolni egy olyanra, ami már a túloldalon szerepel, és kihagyni olyan fontos funkciókat, mint a Sync vagy a Previous (Paste from Previous).
Az Fn gombbal bizonyos gombok és tekerők extra funkcióit lehet elérni. Például a Paste gomb az Fn nyomvatartásával olyan Paste parancsot ad ki ami nem csak az aktív fotóra másolja a beállításokat, hanem ha többet jelölünk ki, akkor mindre. Az Fn + csillag gombok használatával kijelölhetjük csak a csillagozott/színcímkézett képeket. Ilyenkor a Lightroom nem leszűri a fotókat a csillagozottakra, hanem továbbra is látjuk az összes képet, de a csillagozottak ki lesznek jelölve. Ha nyilakat használjuk az Fn nyomvatartásáal, az olyan lesz, mintha a Shift gombot tartánk nyomva és lépkednénk a képek között, vagyis a Lightroom ekkor elkezdi kijelölni az egymás mellett lévőket szépen sorban. (Példa: egy képet kidolgozunk, megnyomjuk a Copy gombot, ezzel a beállításait a vágólapra másoljuk. Eztán az Fn gombot nyomva tartva a jobbra nyíllal kijelöljük a következő 4-5 fotót, majd az Fn + Paste gombbal az első kép beállításait rámásoljuk a következő 5-re. Eztán a jobbra nyíl gombbal a következő képre léphetünk.)
A C1, C2, C3 funkcióvezérlők az egyedi vezérlők, ezekre viszonylag szabadon programozhatunk bármit. Az Fn gomb segítségével vezérlőként két parancsot is (tehát egyet simán, egyet pedig az Fn gombot tartva tudunk behívni). A C1 egy enkóder, tehát ehhez csúszkát tudunk rendelni, a C2, C3 pedig gombok, ezekhez pedig minden más funkciót, ami nem csúszka jellegű (pl Library és Develop panelek közti váltás). Hogy miket enged a program az jó kérdés, nálam a béta verzióban még elég kevés volt a lehetőség. Ugyanakkor a fejlesztők elmondták, hogy a szoftvert havi-kéthavi rendszerességgel szándékoznak frissíteni, folyamatosan újabb és újabb funkciókat aktiválva.
Setup ablak a Loupedeck programozható vezérlőihez
Már csak egy gombsor maradt kitárgyalatlanul, ez pedig a színcsatornák feletti P1-P8 gombok. Ezek Preset gombok, vagyis a Lightroomban eltárolt presetjeink közül tudjuk a kedvenc nyolcat rájuk programozni. Sőt a Loupedeck csapata volt olyan rendes, hogy még presetcsomagokat is gyártott a készülékhe, bár sajnos elég gagyi mindegyik, kb olyanok, mint a Lightroom sajátjai.
Használat
A 12 enkóder + a színcsatornák épp elegendő mozgásteret biztosítanak. A gombokkal és gombkombinációkkal tényleg szinte alig kell az egérhez, vagy a billentyűzethet nyúlni RAW feldolgozás közben. Én magam azért azt vallom, hogy minél több potméter és minél több gomb, annál nagyobb vidámság, szóval én még simán bírnék néhány plusz kezelőszervet a Loupedecken. Korábban egy Behringer X-Touch Compactom volt (MIDI2LR pluginnal), amin 9 motorizált csúszópoti és 2x8db enkóder van, melyeket A és B layer használatával virtuálisan meg lehet duplázni. Oké, B layeren a színcsatornák voltak, de A layeren a 25 vezérlőre azért simán ki tudtam osztani Lightroom csúszkákat. A Loupedecken található vezérlőkön túl nálam volt még Sharpening, Noise reduction, sőt a Perspektívakorrekció csúszkái is fel voltak programozva (Horizontal, Vertical, Rotate), valamint a Dehaze és a Vignettálás két csúszkája. Ezek nélkül azért lehet élni, főleg ha valaki keveset használja őket, akkor azon kevés alkalommal majd megoldja egérrel és kurzorral.
A Loupedeck elképesztő finoman működik!
Aki most fog ilyet először használni, ott megint az van, hogy ez lesz a természetes. De ez sem volt mindig így. A MIDI2LR is finoman működik egy bármilyen kontrollerrel, de ennyire nem, ráadásul vannak problémás csúszkák, mint a White Balance, a Tint, az Exposure és a Straight angle (Forgatás), amik nem lineárisan működnek, vagy épp túlérzékenyek, így ezeket korábban le kellett limitálni, hogy finoman működjenek. Ott van péládul a White Balance csúszka a Lightroomban, ami kb 3000 és 9000K között lineárisan és finoman mozog, alatta és felette viszont jóval nagyon léptéket ugrik. A Loupedecknél ezt is sikerült szépen leprogramozni, így nem kell se limitálni, se hackelni: a WB egész egyszerűen csak működik, ahogy kell. Ahogy a többi is. Ennyire kifinomult csúszkaállítást eddig csak a Tangent + Capture One kombónál tapasztaltam.
Már írtam fentebb, hogy a tekerőket megnyomva le tudjuk őket resetelni, ami szintén egy remek dolog. Ez az összes potméterre igaz. Az is hiánypótló fícsör, hogy a Brush eszközt aktiválva a potméterek a Brush csúszkáit kezdik el állítani. Erre például a MIDI2LR nem volt képes soha.
Kérdések
Mivel nálam a béta verzió járt, ezért maradt néhány kérdésem is a végére, amit bizonyára hamarosan megválaszolnak, vagy megoldanak. Nem tudni egyelőre, hogy a Copy/Paste és az Export gombok testreszabhatók-e. Jelenleg a Copy / Paste paranccsal minden beállítás átmásolódik a másik képre, tehát nem ugrik fel a dialógusablak, ahol ki lehetne választani, hogy mit szeretnénk másolni. Ugyanígy az Export gomb esetében sem ugrik fel dialógusablak, hanem egyből indítja a saját beprogramozott Export preseteit. Alapból a Facebook méretet egy külön mappába, az Fn + Export kombóval pedig a full-size JPEGet egy másikba.
Mennyi és mikortól?
A Loupedeck közösségi finanszírozás révén kelt életre. A gyártás most indul, először az Indiegogo támogatói közösségét szolgálják ki, a gyártó szerint a kapacitásuk július végéig, augusztus elejéig az előrendelésekkel le is van kötve. Ez azt jelenti, hogy a saját webshopjukon keresztül történő rendeléseket várhatóan július-augusztusban tudják majd teljesíteni, és tervek szerint szeptembertől kerül a boltokba világszerte. Ha minden jól megy, akkor magyar boltokba is, ugyanis már tárgyalnak a magyar disztribúcióról a megfelelő cégekkel.
A Loupedeck ára 369 euró (kb. 115.000 Ft, EU-ból tehát ez bruttó ár finn áfával, ingyenes szállítással), és természetesen használható Windows és Mac gépekkel egyaránt.
