Egy korábbi igen népszerű blogcikkben már kitárgyaltuk, hogy mit érdemes tudni, ha a fotózást, mint vállalkozó akarja űzni az ember. Ennek ellenére még mindig sok a félreértés és a tévhit, így most konkrétumok jönnek, eloszlatva ezeket a tévhiteket. Ráadásul úgy tűnik új szelek kezdenek fújni ezen a fronton. (A CIKK KIEGÉSZÜLT!)
A címben szereplő kérdésre a válasz röviden: igen. Kell. Sokan állítják ezt és az ellenkezőjét is, ráadásul a hivatalok és okmányirodák se könnyítik meg a dolgunkat, ugyanis többtucat kollégát kifaggatva kiderült, hogy egyik helyen ezt mondják, a másik helyen amazt, tehát hogy valakitől fotós végzettségről szóló papírt kérnek-e, az megkockáztatom azon az ügyintézőn és annak jogszabályismeretén múlik, aki ott ül az ablaknál. Ami valljuk be picit nonszensz. Volt akitől kértek papírt, volt akitől egyáltalán nem, volt aki bemondta, hogy fotóriporter és azt mondták, ahhoz nem kell. Akkor most tegyük tisztába a dolgokat.
Először is lássuk ezt a fotóriporter dolgot. Régen, hangsúlyozom régen a fotóriporteri tevékenységet megkülönböztették a “klasszikus” fényképészeti tevékenységtől és elvileg nem kellett a fotóriporteri tevékenység űzéséhez papír. Így vagy úgy, a fotóriporteri tevékenység sajtófotós tevékenység. Ha valaki portrékat készít, esküvőt fotóz, reklámfotókat készít stb, az nem fotóriporteri tevékenységet végez, ugyanis régen úgy szólt a hivatalos definíciója a fotóriporterkedésnek, hogy sajtóorgánumok és hírügynökségek ellátása fényképekkel (nem biztos hogy szószerint így, de ez volt a lényege, hogy sajtó és hírképek). Értelemszerűen minden más ami nem hírkép készítés nem fotóriporteri tevékenység, és egy esetleges ellenőrzés során hiába mondjuk azt, hogy az esküvőn mi riportképeket készítünk, ezt az illetékes hivatal nem fogja benyalni, max csak akkor, ha igazolni tudjuk, hogy sajtószempontból egy nagyon fontos esküvőn vagyunk, ami holnap megjelenik az újságban. A más kérdés, hogy nem tudok olyanról eddig, akit ilyen módon ellenőriztek volna. (Tudom tudom, ne adjak tippeket a hivataloknak, de azért gondoljuk végig, a NAV vagy a Munkaügy nem egy fotós blogot olvasgatva fogja kitalálni, hogy mivel foglalkozzon az idei vagy a jövő évben, ezeket a dolgokat picit magasabb szinten találják ki.)
Azért hangsúlyoztam ki, hogy “régen”, ugyanis 2008-ban változtak a tevékenységi körök, és ma már nem létezik külön fotóriporteri tevékenység, ugyanis a fotóriporterkedés is a “7420 Fényképészet” TEÁOR alá tartozik. Létezik még 6391 számmal Hírügynökségi tevékenység, de világosan oda van írva, hogy a független fotóriporteri tevékenység nem oda tartozik, hanem a Fényképészethez.
UPDATE: ma is megkülönböztetik a fotóriporteri tevékenységi kört, de a Fényképészeten belül altevékenységként. A Fényképészet főtétele a TEÁOR-ban a 7420, ezen belül a 742001 Fényképészet mns (máshová nem sorolt) kategóriába tartozik az alkalmazott fotográfia legtöbb ága, a 742002-be a Videózás, a 742003-ba a Fotóriporteri tevékenység. Az én értelmezésem szerint azonban a főkategóriára, főtételre (nem főtt ételre) vonatkozó előírás az alkategóriákra, altételekre egyformán vonatkozik.
Most, hogy ezt letisztáztuk, menjünk tovább. Kell-e papír a Fényképészet tevékenység hivatalos űzéséhez?
Eddig így nézett ki a történet:
- Egyéni vállalkozóként a szakképesítésről szóló papírt elvileg a vállalkozói engedély kiváltásakor az okmányirodában kell bemutatni
- Cégalapításkor ilyen nem kérnek, ugyanis a cégalapítás ügyvédnél történik és a cégbíróság jegyzi be a céget, ahol sem az ügyvéd, sem a cégbíróság nem vizsgálja a szakképzettséget. Ettől függetlenül azonban kell legalább egy szakképzett ember a cég berkeiben, legyen az ügyvezető, vagy beosztott (
talán a tulaj is megfelelő, ezt speciel nem tudom megerősíteniIgen megfelelő!). Egy esetleges ellenőrzéskor tehát a cégnél is kérhetik a szakképesítést igazoló papír bemutatását.
Újfent felteszem a költői kérdést. Kell-e egyáltalán papír? Igen kell, erre pedig a “21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről” ad egyértelmű választ:
A csillaggal jelölés a tevékenység leírása mellett azt jelenti, hogy “a rendeletben meghatározott szakképesítés helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés, illetve a magasabb szintű szakirányú végzettség is.” Merthogy ugye amit megjelölnek mellette az egy OKJ-s képesítés, abból is a jelenlegi, de ha valakinek szakirányú főiskolai, vagy egyetemi végzettsége van, vagy korábban pl. Alkalmazott fotográfusi OKJ-s szakképesítést szerzett – ami ma már nem létezik -, akkor ezek is megfelelők. Ismét hozzátenném, hogy a fenti NFGM rendeletben található listában (melyből fent kivágtam az aktuális részletet) nem szerepel fotóriporterkedés vagy sajtófotózás külön, hiszen a Fényképfelvételek készítése, kidolgozása tevékenységbe ez is beletartozik.
Vegyük észre, hogy ezek a leírások nem azonosak a TEÁOR besorolásokkal, hanem meglehetősen általános leírásokat tartalmaznak. Nem azt mondják, hogy Fényképészet, meg Fotóriporterkedés, meg Rendezvényfotózás, hanem azt hogy Fényképfelvételek készítése, kidolgozása.
És akkor mi van a MÚOSZ Fotóriporteri képzéssel? Ezt sajnos pontosan nem tudom. Szerintem az ezzel foglalkozó oldaluk 2013 óta nem frissült, de már akkor is azt írták oda, hogy a rész-szakképesítést adnak, ami egy “komplett” OKJ szakképesítésből csak néhány modul. Hogy a rész-szakképesítés elég-e a hivatalnak nem tudom, de jelen esetben ez nem is releváns, ugyanis, az oldalukon látható 54 321 01 0100 52 01 hivatkozási számú OKJ képzés (ex. Fotóriporter) 2013 óta nem létezik. 2013 óta csak és kizárólag a fenti táblázatban is hivatkozott Fotográfus és fotótermék kereskedő OKJ képzés van, ami azért is szomorú, mert bárki aki fotózni akar, kénytelen megtanulni fotós cuccot is árulni (értsd üzleti, gazdasági tantárgyakat tanulni). Ha idetévedne valaki a MÚOSZtól és elmagyarázná, hogy jelenleg ők milyen képzést tartanak, az jó lenne.
UPDATE: időközben egy forrás jelezte, hogy MÚOSZ már csak oklevelet ad, nem OKJ-s végzettséget.
Több ismerősöm is azt mondta, hogy ha kell, ha nem végzettség ehhez, ő mindenképpen örül, hogy megszerezte korábban, mert ki tudja, hogy a törvényírók mikor találnak ki valamit, mikor kezdik el szigorúan venni stb.
Ezt a kijelentést mintha megérezték volna, ugyanis elhangzása után egy nappal kikerült az Indexre ez a cikk: Nem léphet munkába, aki nem tudja bizonyítani a végzettségét
…ami elmondja, hogy “Nem léphet munkába, aki nem tudja, bizonyítani a végzettségét, képzettségét, (…) 2016-tól ugyanis a munkavállalók bejelentésébe négy új adat került: meg kell adni a dolgozó végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okiratszámát is.” Tehát ha céget alapítunk és magunkat foglalkoztatjuk, akkor a bejelentéskor meg kell jelölni a szakképzettséget, a sulit ahol végeztünk, és a bizonyítványunk számát. A cikkben azt írják, hogy a bérszámfejtők, könyvelők ezt kibekkelhetik azzal, hogy “szakképesítéssel nem rendelkezik” szöveget írnak be, de ezzel már oda is adtuk az aduászt a hivatalok kezébe.
Beinggg!
Itt már csak az a kérdés, hogy mennyire fogják mindezt szigorúan venni a korábbi évekhez képest. Illetve az a kérdés, hogy ez az új szabály előszele, megalapozása-e valami jövőbeni komolyabb intézkedésnek ez ügyben?
UPDATE: egy dolgot kihagytam, ami közszájon szokott még forogni.
“Majd azt mondom (arról adok számlát), hogy Egyéb alkotói tevékenység. Ehhez nem kell képesítés.”
Na igen. Meg adhatnál szoborfaragásról is, mondván, hogy a Photoshop Liquify eszközével végső soron szobrászkodsz, és új testet faragsz a modellnek. Szögezzük le: ha egyszer ellenőrzést kapsz és azt mondjuk az adóhatóságtól kapod, és van olyan jófej az ellenőr, hogy csak azt nézi, hogy adsz-e számlát, akkor megúsztad. De ha az az ellenőr alapos, vagy bizonyítási vágy hajtja, netán azért jött, hogy márpedig téged most valamiért megbüntessen (persze ilyen nincs…ugye), vagy épp munkaügyi ellenőrzést kapsz, akiket baromira nem érdekel, hogy te mit írsz a számláidra, akkor ugyanúgy nem fogják benyalni az Egyéb alkotói (hivatalosan alkotóművészeti) tevékenységedet az esküvőfotózásnál, mint a fotóriporterkedést. Merthogy ebbe a kategóriába (tételbe) tartozik a:
- a független művész, mint szobrász, festő, karikaturista, metszetet, karcot készítő stb. egyéni művészeti, alkotó tevékenysége
- a szerzők, zeneszerzők és egyéb művészek alkotó tevékenysége
- a dramaturgi tevékenység
Nem ebbe a tételbe tartozik:
- az emlékművek kőből, szobrok gyártása, kivéve az eredeti műalkotások létrehozása, lásd: 237001
- a mozgókép (film, video) gyártása, lásd: 591101, 591201
(Forrás: ksh.hu)
Fotózást ugye nem találunk a felsorolásban, sőt a videózást még külön ki is emelik “tiltásként”, nehogy valamelyik cinematográfus eltévedjen.
Érdekes ugyanakkor, hogy a fentebb linkelt NFGM rendelet mellékletben a videózást egy kalap alá veszik a fotózással, és a mozgókép gyártása nem szerepel a listában. Akkor hogy is van ez? Cinematográfus lehetsz papír nélkül? Vagy videózáshoz is fotós képzést kell végezned? Kicsit úgy érzem, hogy minden kérdésre adott válasz újabb kérdéseket szül, de ezzel az összefoglaló cikkel talán picit előrébb kerültünk.
