Kértétek, vártátok, íme az új Sigma tesztje, amolyan FotóSarok Blog-módra. Röviden? A most következő kifejezéssel tudom, hogy sok ember agyára megyek: “instantget-pozitív”! ;)
A múltkor már kikerült egy cikk arról, hogy világszerte istenítik az új Sigma 18-35/1.8-at. Ez ugye az első zoomobjektív a piacon konstans f/1.8-as fényerővel, ám ez az obi csak APS-C szenzoros vázakon használható, FullFrame gépvázakra nem lehet feltenni. Nagyot vállalt a Sigma, de úgy néz ki beletrafáltak. Kiválóra sikeredett a 35/1.4 optikájuk is, jókat mondtak a 17-70-ről, 30/1.4 DC-ről, és magasztalják a 120-300-at is. Jelen pillanatban ez az öt objektív képviseli a DSLR-ekre való új Sigma kínálatot. Mivel mindegyik objektív kiváló, így mást a 18-35-östől sem várhatunk, íme:
A Sigma 18-35mm f/1.8 DC HSM-et egy Canon EOS 7D-vel teszteltem.
Küllem, építés
Én már ott tartok, hogy szerintem a legszebb objektív, ami ma kapható, küllemre egy kategória a Zeissekkel. Ugyanez volt a véleményem a 35/1.4-ről is, és most a 18-35-ről is. Tömör fém az egész, ennek megfelelően meglehetősen nehéz optika. 810 gramm! Csak összehasonlításképpen a Canon 16-35/2.8L 635g, a Canon 17-40/4L 476g, a Canon EF-S 17-55/2.8 szintén 635g, a Nikon 16-35/4 680g…és még sorolhatnám. Azt hiszem a Sigma ebben a zoomtartományban a legnehezebb objektív. A felülete az új Sigmákra jellemző matt és fényes fém keveréke (nem extrabevonat mint régen, csupasz fém), minimál stílusú feliratozással, ezüst “A”, mint Art kategóriajelöléssel az oldalán. A zoom és a fókuszgyűrűk jó minőségű sűrűn bordázott gumírozást kaptak, és olyan precízen forognak, mint egy álom! A zoom persze a Canon obikkal ellentétes irányba, amit meg kell szokni sajnos. Az obi tubusa fix, nem változik a hossza sem fókuszáláskor, sem zoomoláskor, a szűrőméret barátságos 72mm.
Sok a félreértés, ezért leírom mégegyszer: ez az objektív DC jelölésű, ami a Sigmánál annyit jelent, hogy csak cropos vázakon lehet használni, fullframe szenzoros vagy filmes gépekre nem jó. Feltenni fel lehet, de nem rajzolja ki a képkört (fekete lesz a képszéleken), de ami még rosszabb, hogy jó eséllyel a tükör is beleakadna az objektív hátsó lencsetagjába, amit senki ne próbáljon meg, mert szerviz lesz a vége. A 18-35-ös gyújtótáv Canon APS-C (1,6x) szenzorral használva 28.8-56mm-es gyújtótávnak felel meg, ha kijön a Nikon verzió (1,5x), ott 27-52,5mm-el lehet majd számolni. Van itt még egy másikfajta összehasonlítás is, miután a Sigma azt hirdeti a marketing szövegben, hogy ez az obi egy 28-56/2.8-as optikának felel meg fullframe-es értéken. Az f/2.8 úgy jön ki, hogy ha azonos képkivágást használunk egy APS-C+Sigma 18-35/1.8, és egy fullframe+28-56/2.8 kombóval, hasonló mélységélességet kapunk, lévén, hogy a Sigmával ugyanazért a képivágásért messzebb kell mennünk, nagyobb lesz a tárgytávolság, ergo nagyobb lenne a mélységélesség is, de ezt a tágabb rekesz kompenzálja, így olyan látványt kapunk, mintha fullframe-mel közelebbről fotóznánk egy kisebb fényerejű objektívvel. Remélem ez tiszta így. Lásd az alábbi fotón:
Autofókusz
Röviden: mérsékelten gyors és nagyon pontos. Viszont ez némi kiegészítésre szorul: az obi közelpontja 28cm, a mérsékelten gyors jelzőt a közelpont és a végtelen közti mozgásra értem. Ez érezhetően lassabb, mint a Canon újabb USM motorjai (de még így sem lehet rá panasz), viszont normál tartományban (mondjuk 0,7m és végtelen között) gyakorlatilag nincs érezhető különbség, ugyanolyan villám, mint bármelyik USM. A pontossággal nem volt problémám az egynapos tesztelés során, próbáltam napsütésben és éjszaka is, sötétben alacsonyabb kontrasztú területeken is 10-ből 7-8x talált élességet, kontrasztosabb területeken pedig minden esetben. Nem csak talált, de jó helyre is fókuszált. Viszont közelre fotózásnál stabilan kell állni és statikus témát kell fotózni, aki nincs hozzászokva az f/1.8-as fényerőhöz, az sokszor fog hibázni vele, mert a téma vagy kimozdul a pár centis élességi síkból, vagy mi magunk dülöngélünk, úgy hogy észre sem vesszük, és így elmászik az élesség.
Élesség
Brutál! De tényleg! Az obi teljesen nyitva is éles mint a fene, próbálgatásaim során megállapítottam, hogy nagyjából pariban van a Canon 17-40/4L képminőségével, ami több mint kiváló, hiszen az az obi f/4-en produkál olyat, amit a Sigma f/1.8-on. Lerekeszelve tovább javul az élesség, f/2.8-on is már jó, f/4-től már karcol, a toppot f/5.6-nál éri el. Mindez viszont inkább a 35mm-es végére jellemző, 18mm-en én gyakorlatilag semmilyen élességbeli különbséget nem véltem felfedezni f/1.8 és f/5.6 között, a nagylátó végén tehát minden rekeszen ugyanolyan éles.
Klikk a teljes méretért:
Torzítás, CA, becsillanás, vignettálás
Az obi minimálisat torzít, egyáltalán nem zavaró. A kromatikus aberrációt (CA) is igen jól kezelte a gyártó, alig tudtam kihozni belőle a színhibát, de végül csak sikerült. Extrém fény-árnyék különbségeknél tág rekeszen van némi vöröses kontúr a fókuszban lévő területeken, és kevesebb kékes kontúr az életlen részeken. Kevésbé kontrasztos részeken gyakorlatilag semmi CA nincs, max a fókuszon kívüli területeken egy nagyon enyhe.
Vignettálás már annál inkább, f/1.8-on azért sötétedik rendesen a képek széle, teljesen nyitva ez a szürke gradiens szinte a kép közepéig beér, de zavarónak így sem nevezném. f/2.8-on már csak a képsarkokban van jelen, f/4-en teljesen eltűnik.
A becsillanást is meglehetősen jól kezelték, volt is frankó összehasonlítási alapom, mert egy nappal a Sigma-teszt előtt egész délután becsillanós, nappal-szembe fotókat készítettem egy modellről a fix 50-esemmel, ehhez képest a Sigmát nem lehetett zavarba hozni. Akárhogy trükköztem, vagy semmilyen becsillanást vagy csak minimálisat sikerült kihoznom az optikával.
Bokeh
Az obiban 9db lekerekített rekeszlamella található, így nagyon kellemes a háttérelmosása is. Éjszaka próbálgattam, hogy milyenek lesznek a fényfoltok ha rekeszelek, a képek magukért beszélnek, alig látható szögletesedés a pöttyökön.
Szumma
Ha valaki eddig a kis mélységélességet irigyelte a fullframe gépvázaktól, akkor itt a megoldás. Nyilván azért nem lesz olyan, mintha 1,4-es vagy 1,2-es optikát tekerünk egy FF vázra, de az eredmény a Sigmával is teljesen megfelelő. Esküvőre például bátran merem ajánlani, egyrészt a fényerő és a pontos fókusz miatt, másrészt pedig a háttérelmosás miatt, ezzel az APS-C tulajdonosok simán kiválthatnak néhány fixobjektívet (pl egy 20-ast és egy 35-öst). Igaz a zoomátfogás nem túl nagy, de nagyon jó riport gyújtótáv még így is. Mindezt kb 238.000 Ft-ért, ami valljuk be annyira azért nem sok. Nyilván valakinek ez 2-3 havi fizetése, dehát a fotográfia már csak ilyen. Ha összevetjük például a Canon 17-55/2.8 IS-sel, amaz 290.000 Ft-ba kerül és már elég régi obi, a Sigmánál meg ez bevezető ár. A Canon 16-35-ről meg már ne is beszéljünk, ami közel 400ezer Ft. Szóval ajánlom? Naná!!! :) Ha APS-C-vel dolgozol, ez kötelező darab a táskában!
Tesztfotók teljes felbontásban
(javasolt a jobbklikk + hivatkozás mentése más néven, vagy jobbklikk + megnyitás új lapon):