Deeehoogyiiiis! :) Csak a bloggazda távol volt, olyan helyen, ahol vödörben hozzák a wifit. Napsütötte Toszkána, esküvőfotózás…és eszembe jutott egy régebbi cikk. Érdekel?
Szerencsés flótás voltam/vagyok. Egy gyerekkori barátom hívott a nyár közepén, hogy szeptember elején lesz az esküvője a toszkánai San Gimignanoban, és szeretnék, ha én fotóznám. Hát ilyen felkérés nem mindennap érkezik…középkori városka, dimbes-dombos szőlőületvények és olajfa ligetek, cédrusok és rakétatuják, ameddig a szem ellát. Hát…jó volt… :) De hogy Jesolotól Toszkánáig kb vödörben hordják az internetet a megfizethető szállásokon, az kriminális, és többek között ez is volt az oka annak, hogy időközben nem frissült a blog.
A másik ok pedig az volt, hogy nem igazán történt említésre méltó dolog a fotográfia világában az elmúlt héten, annak ellenére, hogy mindjárt itt a Photokina. Se a Canon, se a Nikon, se a Sony, se a Fuji, senki nem mutatott be egyelőre új gépet, objektívet, technológiát, egészen e hét elejéig, de erre egy külön posztban térnék ki.
Az utazás alatt azonban eszembe jutott egy régi poszt a blogon, Turisták DSLR-rel címmel, amely épp egy éve íródott. Úgy tűnik azóta sem változott semmi. Elképesztő, hogy az emberek, a turisták még mindig hatalmas DSLR gépekkel és objektívekkel a vállukon, nyakukban róják a köröket Velencében, Firenzében, Pisaban, San Gimignanoban és persze a tavalyi cikk apropóját adó Horvátországban, meg gondolom mindenhol a világon. A japán turistáknál olyat is láttam, hogy 5D Mark III + 24-70/2.8 + zsinóros távkioldó, egy másik lányka pedig 5D Mark II + markolat + 70-200/2.8-cal a kezében sétálgatott a barátjával. Hozzáteszem kb 2 kilogramm az a szett! A többségnél persze belépőszintű gép, régi vagy új, egy vagy két objektívvel. Ha apa objektívet akar cserélni, akkor anyának segítenie kell mert egyedül nem megy, az egyik üveget anya megfogja, amíg apa a másikat leveszi és takarosan elteszi a riportertáskában. Komolyan mondom agyrém. Olyan párt is láttam, ahol a pasi és a nőci nyakában is lógott egy-egy DSLR. Furcsálnám, ha ebből a rengeteg emberből mindenki hobbista fotóművész lenne, pláne hogy a gépek jellemzően automata módra vannak állítva (a Canonokon legalábbis jól látszik). Nálam egy 1D Mk III és egy 6D volt, 5 fixobjektívvel, 3 vakuval és kétfajta rádiós kioldó szettel egy gurulós bőröndben, de ezek csak az esküvőn dolgoztak, a hét többi napján csak a Fuji X-E1 + 18-55 volt a vállamon és szinte mindent le tudtam fotózni vele, amit szerettem volna, olyan minőségben, ami egy utazós-nyaralós témához több, mint elegendő. Egyedül a firenzei dóm nem fért bele sehogyan a 18mm-be, még panoráma módban sem. A fenéért építették úgy körbe…
Mindezek ellenére azért már jópár MILC gépet véltem felfedezni, sok embernél láttam fehér Samsungot és Nikon 1-et, és retrós Olympust és Fujit is, azt viszont érdekes volt látni, hogy a DSLR-ek között egyértelmű Canon uralom volt. A DSLR-rel rohangászók nyakában megkockáztatom 70-80%-ban fekete-piros-fehér Canon pánt virított.
Egyébként iszonyatos para egy ilyen szettel utazni, mint ami nálam volt. Személy szerint mindenhol azon aggódtam, hogy a felszerelésem majd hiánytalanul hazajusson velünk, mert utasbiztosítást köttem ugyan, de abból a legjobb is – amit találtam – lopás vagy kár esetén csak 300ezer Ft-ig térít, és csak azon eszközök esetében, amiket egy évben belül újonnan vettem és számlával igazolni tudom. Namármost a fenti felszerelés jó része használtan lett véve, ha meg újonnan, az egy éven túli történet, és hát a táska összértékéhez képest a 300ezer Ft elég bagatell összeg. Már itthon beparáztattak, hogy az olaszoknál gyakori a lopás és vigyázzunk a cuccainkra, ezért nem voltam igazán nyugodt a pár nap alatt.
Megyünk hát tovább, figyeljetek! :)