Kivesézzük a Phase One szoftvereit – összefoglalás

A Capture One Pro és a Media Pro szoftverek tesztjének végére értünk. Íme a konklúzió, megpróbálok választ adni az első cikkben feltett kérdésekre, miszerint jobb-e, mint az Adobe Lightroom, kiválhatja-e a népszerű szoftvert?

Annak, aki csak most tévedt ide, alább listázom az eddig megjelent cikkeket:

Kivesézzük a Phase One szoftvereit (itt egyben):

1. kérdés: Mennyire professzionális program a Phase One Capture One Pro 8?

Egy szóval: nagyon! Egy ilyen gyártótól nem is várhatunk mást, hiszen a Phase One eleve a high-end kategória. Szinte minden funkció megtalálható a Capture One-ban, ami a Lightroomban, de minden kicsit jobban, kicsit profibban, kicsit (nagyon) testreszabhatóbban, kicsit kifinomultabban. Elég csak a vezetékes fotózásra gondolni, vagy a színek kezelésére, de említhetném a kezelőfelület, gombok, panelek teljes körű testreszabhatóságát is.

2. kérdés: Milyen képminőséget produkál a Capture One Pro 8?

Vegyesek az érzelmek. Az utolsó részből kiderül, hogy az alap kiinduló kép valóban színesebb, teltebb, élénkebb, mint egy Adobe szoftverben, tehát a feldolgozás során eleve egy szebb képpel indulunk. Kérdés, hogy akarjuk-e? Valaki igen, valaki szereti saját maga nulláról indítani a munkát, és hozzászokott, hogy a RAW fájl egy színtelen, szürke valami, amiből utómunkával kell kihozni a legjobbat. Persze a Capture One-ban is van erre lehetőség, de ott a munka már eleve egy szebb alapanyaggal indul. Ne gondoljunk azonban harsány színekre és ordító különbségre, a két szoftver alapképe közti különbséget laikus szem talán elsőre észre sem veszi, csak a kihegyezett fotós szemek látják egyértelműen a különbséget. A Capture One színei élethűbbek, a bőrszín bőrszínű lett, a kék tenger kék lett, miközben a Lightorom türkizzöldet mutatott, és így tovább. Amiben viszont csúnyán elvérzett a Capture One, az az élesítési metódus, szerintem szörnyen gagyi, de ha valaki beleszeret ebbe a szoftverbe, ez ne fogja vissza, számos kiváló program létezik utólagos élesítésre. Az, hogy a Fujifilm X-Trans szenzorral készült RAW képeit a C1 szebben dolgozná fel, mint a Lightroom, szerintem városi legenda, én nem vettem észre különbséget.

3. kérdés: Mi a helyzet a katalogizálással?

Nálam ez egyre inkább égető probléma kezd lenni. A Media Pro 1 szoftver lenne hivatott feloldani ezt a problémát egyszerre és mindenkorra, de sajnos nem az igazi, pedig nagyon közel jár ahhoz, hogy az “ultimate” katalogizáló program legyen a piacon. A Lightroom is katalogizál, de abban igaza van a Phase One-nak, hogy egyszerre mindent nem lehet jól csinálni. Ha egyetlen szoftver csinálja a katalogizálást és a raw feldolgozást, azt valamelyik funkció megsínyli. A Lightroomnál egy hatalmas katalógus esetén csúnya belassulásokat tapasztalhatunk, amit ideig-óráig kezelni tudunk, de aztán kénytelenek leszünk előbb-utóbb új katalógust nyitni. Logikusabb lépés tehát egy önálló katalogizáló szoftvert használni, ami egyetlen célt szolgál, hogy a már archivált képeink között eligazodjunk, akkor is, ha azok 15db külső tárhelyen vannak. Miért kellene ezt a szolgáltatást összevonni a jelenlegi képeink feldolgozásával? Múlt és jelen, archívum és feldolgozandó képek. Tán régen a film és dia archívumokat a fotósok a sötétkamrában tárolták? Nyilván nem. A sötétkamrában a vegyszerek voltak, a hívótank meg a nagyítógép, az archívum meg precízen fakkokba, dobozokba, rekeszekbe, fiókokba rendezve, felcímkézve, listázva az irodában. Mégis mi a baj a Media Pro-val? Ha azt nem számítjuk, hogy az eddigi Adobe szoftverekkel feldolgozott RAW-fájljainkat csak nyers állapotukban fogja mutatni, illete azt, hogy a folyamatosan termelődő képeinket ebbe a szoftverbe külön be kell importálni és katalogizálni (tehát nem kerül bele automatikusan, ezzel pedig kétszer importálunk egyszer a katalogizálóba egyszer pedig a RAW feldolgozóba), akkor semmi. E két tényező viszont elég macerás dolog, szerintem kevés ember hozza meg ezt a kompromisszumot. A saját RAW feldolgozójukból, a Capture One-ból elvileg két kattintás lenne átküldeni az állományt a Media Proba, és annak látnia is kellene a C1-nal elkövetett változtatásokat is a fájlokon, de valahogy mégsem teszi. Működnie kellene, a netes tutorial videókon működik, nálam viszont nem működött, akárhogy próbálkoztam, paramétereztem, beállítottam. A kezdeményezés tehát jó, de az igazi megoldás az lenne a világnak, ha az Adobe dobna ki egy ilyen szoftvert (mondjuk egy Bridge II-t), ami teljeskörűen együttműködne a Lightroommal és a Photoshoppal.

4. kérdés: Kiválthatják-e a Phase One szoftverei a Lightroomot?

Jórészt igen. A Capture One is tud katalogizálni, így ha nem akarunk, nem kell törődnünk a Media Proval. Ha ki akarjuk váltani a Lightroomot, a Capture One-t megvásárolhatjuk egyszeri alkalommal is, de itt is létezik már előfizetéses konstruckió, meglehetősen kedvező áron. A csere viszont élesváltást jelent, nincs csiki-csuki, nincs visszatánc. A C1-nal nem fogjuk látni a korábbi Adobe-s RAW feldolgozásainkat (csak közelítően, ezen talán még finomít a cég idővel), és később ha visszatáncolnánk, az Adobe szoftverekkel nem fogjuk látni a korábbi C1 feldolgozásinkat. Mindkét esetben csak a nyers RAW képeket látjuk majd, vagyis kezdhetjük elölről a feldolgozást. Ha Capture One-t használunk, búcsút kell mondanunk a GPS-es fotózásnak, geotageknek, térképes megjelenítésnek, és búcsút kell mondanunk a fotókönyv készítési funkciónak is, továbbá a szoftver a Photoshoppal sem fog együttműködni, úgy mint a Lightroom. Persze ha alig használunk Photoshopot, akkor ez nem jelent gondot.

5. kérdés: Én magam váltanék-e, vagy váltottam-e?

Nem. Egyrészt a cikksorozat kezdetekor a Lightroom néhány hasznos funkciójával nem voltam tisztában. Lelkendeztem, hogy a Capture One tudja, aztán kiderült, hogy a Lightroom is tudja. Olyan kis okosságok, mint például importáláskor egyszerre két helyre másolni a memóriakártyáról a képeket. Egyik a főgépre a katalógusba, a másik pedig backup vinyóra. Időközben volt egy munkám, ahol 50 múzeumot kellett országszerte lefotóznom egy hét alatt. Ebben az időszakban lenyűgözött a Lightroom hatékonysága, ami a geotagek, a Collectionök és a katalógusok kezelését illeti. Olyan frankón sikerült a GPS adatok alapján és a Collectionök használatával bekatalogizálni a múzeumos képeket, majd egy külön katalógusba exportálni és learchiválni, hogy még most sem tértem észhez.
A másik dolog, hogy amennyire utáltam az Adobe 2012-ben bevezetett csúszkarendszerét, annyira megszerettem mára, mivel ez a Capture One-ban nincs, nem tudom olyan hatékonyan használni. Idővel biztos menne, de az Adobe új csúszkarendszerének frankó használatához is 2 év kellett nekem (mire megszoktam). Igazából működik a Lightroom, akkor minek leváltani? Használom a fotókönyv készítés részt is, az is hiányozna.
Egyedül a katalogizálás nincs megoldva az életemben. Már arra is gondoltam, hogy a Media Prot erre bevetném,  még ha a RAW-kat csak nyersen is látja, a jpegeket lehet benne katalogizálni, ha meg már a jpegek megvannak (márpedig többségében ezt keresem), ott lesz a környékén a RAW is, netán arra lenne szükség. Kompromisszumos megoldás, de egyelőre ez van.

Szerző: Korecz Márk

Reklámfotózásban és vállalati fotózásban foglalkoztatott alkalmazott fotográfus, a FotóSarok Blog, továbbá az egyetlen stúdióvilágítással foglalkozó, hazai blog alapító szerzője.

Oszd meg ezt a posztot
  • Thomas Zsebok

    Fuji rawnal elsosorban fak lombozatanal figyelheto meg kulonbseg a ket program kozott. Sztem a C1 szebb eredmenyt ad ilyen kepeknel.

  • Zoltan Bese

    Kösz a cikk sorozatot ,jó volt ,bár sok funkciót nem érintettél,de gondolom nem is az volt a cél.(pl nem nagy különbségek vannak a 8.01 és a 8.1 között) Az LR 1.0 óta használtam, végre szinte minden napi funkciót kiváltott a 8,x-el a C1. Mindkét szofvernek vannak előnyei hátrányai, képminőségben jobb a C1 aztán néhány nap után kiderült,h minden másban is (pl dual monitoros customize workspace -ninics az LR ben) Szóval én nagyon szeretem :)