Rengetegszer írtam már magam is a témában itt a blogon, de ebből sosem elég, tekintettel arra, hogy még mindig rengeteg fotós csak puhatolózik ezen a téren, és még mindig van olyan is, aki soha nem hallott az utómunka forradalmasításáról, vagyis a hardveres fotófeldolgozásról. Pedig már lassan minden évben jön valami újdonság a piacra, ami tovább bővíti a skálát. E cikk a mostani lehetőségek közti eligazodásban segít szubjektív vélemény alapján.
Ha még mindig nem érted miről van szó, röviden leírom: úgy dolgozod fel a fotóidat legfőképpen Lightroomban és Capture One-ban, hogy nem az egérrel húzogatod a csúszkákat, hanem van előtted az asztalon egy vezérlő tele potméterekkel és gombokkal, és ezek segítségével állítod a paramétereket a képen. Hogy ez mitől jó? SOKKAL, DE SOKKAL kényelmesebb és gyorsabb a fotókkal így dolgozni, mint egér vagy Wacom tábla használatával. Nem a Photoshopban történő retusálásról beszélünk, hanem a RAW-előhívásról a fenti szoftverekben. Annyival gyorsabb így a munka, hogy jómagam egy 2000-2500 képes esküvői anyagot egy nap alatt válogatok le, és a leválogatott 5-600 fotót egy nap alatt dolgozom fel. Két nap egy esküvői anyag! Ugyanis minden fontos funkcióra van egy tekerő vagy egy gomb: értékek állítására, forgatásra, csillagozásra, beállítások másolására egyik képről a másikra, presetek aktiválására, stb. A dolog annyira addiktív, hogy én – kb 4 év használat után – már rosszul vagyok, ha egérrel kell mókolni a Lightroomban vagy a Capture One-ban.
A kontrolleres editálás hőskorában (ami nem is volt olyan régen) csak MIDI kontrollert lehetett használni kissé buta szofterverek segítségével. Mára ez azonban megváltozott. Ma már nem olyan buták a szoftverek és megjelentek kifejezetten erre a célra szánt eszközök is. Lássuk mindezt sorban.
MIDI2LR
Ez a legnépszerűbb plugin a Lightroomhoz. Ingyenes, a netről letölthető, telepíteni kell a Lightroom Classic-ba, és szinte bármilyen MIDI controllerrel használható. Az összes megoldástól a piacon ez különbözteti meg, és ez miatt szerintem még mindig a legvagányabb megoldás, ugyanis ha a hordozhatóság a cél, akkor kis kontrollert vehetünk hozzá, ha megalomániánk van, és mindent a kezünk alatt akarunk tudni, akkor egy profi, nagyméretű kontrollert is tehetünk a munkaasztalra. Bárhogy is legyen, mi szabhatjuk testre a kontrellerünket, amivel bár picit foglalkozni kell első körben, de utána meghálálja, mert olyan lesz, amilyet mi szeretnénk. MIDI kontrollerből pedig bármilyet találunk a piacon a nagyjából 20ezer Ft-os használttól a 100-120ezer Ft-os profi kontrollerig.
Esetleg Capture One-t használasz? Semmi gond, egy BOME nevű MIDI-fordító program segítségével lehetőség van Capture One-hoz is csatlakoztatni bármilyen MIDI-t, sőt gyakorlatilag bármilyen szoftverrel használhatjuk, amiben gyárilag elérhetők a billentyűparancsok és ezekkel vezérelni lehet a programot.
Loupedeck
A fenti lehetőséget ismerte fel egy finn vállalkozó, így egy sikeres Indiegogo kampányt követően megalapozták a Loupedeck születését. Azóta már a második generációnál tartanak, idén jelent meg a Loupedeck+ nevű eszköz. Ez kifejezetten Lightroomhoz (Classic CC) tervezett vezérlő, aminek egyébként úgyszintén MIDI az alapja, de ez az átlag felhasználó számára nem jön le, ugyanis saját szoftverük van, egy kattintással lehet telepíteni, mint bármilyen szoftvert és onnantól csak bedugjuk az eszközt a gépbe és használjuk. Minden tekerőnek és gombnak előre felprogramozott funkciója van és ez rá is van írva. Néhány van csak amit testreszabhatunk, bár ahogy fejlődik a cég, egyre többmindenre van már lehetőség. Maga a kontroller nem túl nagy és nem is túl pici, pont optimális és nagyon logikusan vannak a kezelőszervek elhelyezve. Újabban a Loupedeck használható más szoftverekkel is, többek közt a Capture One-nal (bár ez még béta verziós), és az Aurora HDR nevű progival is, illetve videó editálást is végezhetünk az Adobe Premier CC-ben a Loupedeck segítségével. A szoftverek közti átállás automatikusan történik, ha mégsem, akkor a Loupedeck appjában tudjuk átállítani a támogatott képszerkesztőt. A Capture One-nal lehetőségünk van összekötni a fentebb említett BOME fordítóval* is, így jobban testreszabhatjuk, mint a gyári – béta verziós – Capture One beállítás esetén. (*BOME fordító: egy háttérben futó alkalmazás, ami bejövő MIDI jelet konvertál előre megadott billentyűkombinációvá. A szoftvert így tulajdonképpen emulált billentyűparancsokkal irányítjuk.)
Fontos tudni, hogy régi és új Lightroomok, illetve régi Loupedeck és új Loupedeck+-ok, illetve az ezekhez készült konfig szoftverek kiadásai között lehetnek összeakadások (értsd egy új Loupedeck nem biztos hogy működik régi Lightroommal és fordítva). Ennek érdemes utánajárni a Loupedeck weboldalán. Ahol egyébként vásárolni is lehet, jelenleg 230 euro egy Loupedeck+, régi Loupedeckek használtan pedig 40ezer Ft környékén mennek, ha találunk. Azon túl, hogy az új verzióban több a kezelőszerv és a gomb, és jobban testreszabható, fontos tudni, hogy a gombok minősége is lényegesen jobb lett. A régi Loupedeck nagy hiányossága, hogy a gombjai vacakul működnek, rossz érzés nyomkodni őket és néha érzéketlenek.
Gyakorlatilag a megjelenés óta azon ügyködöm, hogy megvalósulhasson egy Loupedeck+ teszt itt a FotóSarok Blogon, de sajnos ezidáig nem sikerült elérni, hogy kapjak hozzá kontrollert. Arra hivatkoznak, hogy rengeteg a megrendelés az új verzióra, ezért egy ideig nem tudnak tesztpéldányt adni még kedvezményes áron sem. Sajnálom, mert a projekt indulásakor még ez fontos volt nekik, konkrétan prototípust kaptam egy magyar és egy angol nyelvű tesztcikk megírásához, most meg csak húzzák a mézesmadzagot.
Tangent for Capture One
Ha Capture One-t használsz és egy high-end, igazán profi megoldást keresel, akkor a Tangent kontrollerei lesznek a barátaid. Sajnos méregdrágák, de a gyári támogatásnak köszönhetően elképesztően jól, kifinomultan működnek, és olyan összetett funkciókat is vezérelhetünk vele, mint a Color Balance eszköz színkörei. Lényeges, hogy a Tangent kontrollerek nem MIDI-technológiával működnek, hanem közvetlen, gyári programozású kapcsolat van a kontroller és a szoftver között.
A Tangentnél fotóeditálásra nagyjából három kontroller jöhet szóba, ebből kettő van viszonylag elérhető áron, ezek a Tangent Wave, és annak második generációja a Wave 2 (mindkettő kapható még). Ezek 200-260ezer Ft környékén mennek. Ennél magasabb minőségű a Tangent Element rendszer, amit modulokból lehet összerakni, és nagy eséllyel többszázezer, ha épp nem egymillió Ft környékén ússzuk meg a végén. Létezik még a legolcsóbb verzió, a Tangent Ripple is, de az önmagában kevés a Capture One-hoz, amellé még be kell kössünk egy MIDI kontrollert is, az meg már kicsit sufni-megoldás lesz, bár működőképes. Sőt, a Tangent lehetőséget biztosít tabletes használatra is (iOS+Android), ekkor a tabletünket tudjuk összekötni valami varázslatos módon a Capture One-nal, és a tableten jelenik meg virtuálisan az Element kezelőfelülete, így érintéssel vezérelhetjük. Nem rossz, de azért nem az igazi, viszont ez a legolcsóbb megoldás. Kipróbálni ingyen lehet, megvenni kb 28ezer Ft.
Tangent Wave 2
Tangent Element
Palette Gear
A fenti kínálat mellett valamiért még mindig nem halt ki a Palette Gear. Amikor megjelent ez a moduláris vezérlő, még jó ötletnek tűnt, de aztán lekörözték a többiek. Persze még most is jó, egyetlen hibája van, hogy iszonyatosan drága és ezért a pénzért nem tud többet, mint más kontrollerek. A Palette Gear működik a Lightroom 6-tal és a Classic CC-vel, továbbá a Photoshoppal és a Premiere-rel is, illetve lehet még használni egyéb szoftverekkel is, mint a Capture One, Final Cut, After Effects, Illustrator, InDesign stb, de ez már kompromisszumos. A dolog lényege, hogy a Palette Gear modulokból, hovatovább darabokból áll össze, amiket tetszőlegesen társíthatunk egymáshoz. Ezek mágnesesen csatlakoznak és elektronikus kontakt van közöttük. Van tekerős modul, potméteres modul (nem motoros!) és van gomb modul is. Árulnak kész szetteket is, de mi is összerakhatunk egyet egyedileg. Már a gyári szettek se olcsók, de ha egy a fent említett kontrollerekhez hasonló valamit szeretnénk összerakni a PG-nél, akkor bizony durván elszállnak a költségek.
Pfixer from Pusher Labs
Ez a cég is a hőskorból maradt fenn. Nem csinálnak mást, mint amit a MIDI2LR és mi csinálnánk (ld. fent): írtak egy Lightroom plugint maguknak (a MIDI2LR helyett), vesznek Behringer MIDI kontrollereket (Minit vagy Compactot, ld. a fenti MIDI2LR illusztrációs fotón), átnevezik és felmatricázzák őket, és ennyi. Kulcsrakész megoldás, de pont ugyanazt csinálja, amit icipici energiaráfordítással mi magunk is megcsinálhatunk olcsóbban.
Felprogramozott és felcímkézett Behringer kontrollerek – Forrás: pusherlabs.com
TourBox
Ez a legújabb kontroller a piacon. Igazából nem is létezik még, ugyanis jelenleg kalapolják össze hozzá az anyagiakat a Kickstarteren, de úgy tűnik el fog indulni, ugyanis már 10x-esen meghaladták a kitűzött célt. A TourBox koncepciója egyébként nem rossz, nekem is megfordult már a fejemben, hogy minek ennyi vezérlő, mikor mind ugyanazt csinálja: csúszik, forog vagy nyomható. Ebből kiindulva elég lenne egy csúszó, egy forgó meg néhány nyomkodó, és a hozzárendelt funkciót valami egyéb módon kelljen kiválasztani. Ezt csinálja a TourBox is, de sajnos elég szerencsétlen módon: a mozgatandó csúszkát a Lightroomban/Photoshopban ugyanis egérrel kell kiválasztanunk. Ez azért valljuk be félmegoldás. Arra viszont baromi jó lehet, hogy Photoshopban retus esetén egy Wacom tábla mellett váltogassunk az ecsetek és eszközök között, és villámgyorsan állítsuk azok méretét, átlászóságát, flow-ját és keménységét.
Control Room applikáció
Ez talán nem az egyetlen ilyen app, de azt hiszem ez a legutóbbi. A kontroller-kiosztást a fenti Tangent módszerhez hasonlóan tabletre vagy okostelefonra helyezi át, tehát virtuális kontrollert használunk a Lightroomhoz. Ez is félmegoldás, egy érintőképernyőn húzogatni a slidereket nem ugyanaz, mint fizikai tekerőket és gombokat használni, ez saját tapasztalat.
Egyéb megoldások
Tekintve, hogy létezik MIDI2LR és BOME MIDI fordítóprogram, így lényegében bármilyen eszközből lehet Lightroom/Capture One vezérlőt készíteni. Volt aki Playstation kontrollerrel próbálkozott. Ezek sajnos kompromisszumos megoldások, egyik sem olyan kényelmes, mint egy valódi MIDI kontroller, a Loupedeck vagy a Tangent kontrollerek használata.
Összegzés
A saját szubjektív véleményem a témában továbbra is az, hogy a leginkább testreszabható megoldást még mindig a MIDI kontroller és a MIDI2LR applikáció használata jelenti, amennyiben Lightroomozunk. Ezzel annyi a kompromisszum, hogy magunknak kell telepíteni, és saját ízlés szerint felprogramozni, ami nem bonyolult csak időigényes és jól át kell gondolni, illetve nem árt a kezdeti időszakban fel is címkézni. A címkézéssel azonban ne bajlódjunk sokat, pár hónap után már fejből fog menni minden, és a leggyakrabban használt funkcióknál biztosan nem lesz szükségünk a feliratokra.
Ha elég nekünk a kulcsrakész megoldás, abból viszont kiforrott kell, akkor a Loupedeck+ a megfelelő választás.
Capture One használata esetén sajnos a legdrágább megoldás a legjobb, vagyis a Tangent kontrollerek, de kevés kompromisszummal használhatunk Loupedecket is, vagy egyénileg felprogramozott, ízlés szerinti méretű MIDI kontrollert + BOME fordító appot. Ha inkább Photoshopra kellene kontroller, akkor a TourBoxot tudom ajánlani, bár ezt még senki se próbálta, ám mint ötlet szerintem jópofa.
Egy biztos, kontrollerezni nagyon jó dolog. Az, hogy mennyire finoman működik egy kontroller, sokmindentől függ és nem is lehet azt mondani, hogy mindenkinek ugyanarra van szüksége. Eddigi “praxisom” során találkoztam olyannal is, aki a MIDI2LR-re azt mondta, hogy nem elég precíz, ő szeret 0.01 értékeket is állítgatni a Lightroomban és ezt a MIDI2LR nem tudja. De találkoztam olyannal is, hogy azért nem akar kontrollert használni, mert idegesíti, hogy sokat kell tekerni egy potmétert egy masszívabb állításhoz. Teszem hozzá nem ritka, hogy egy kontroller érzékenységét állítani lehet, és ma már nem ritka a felhasználók körében az sem, hogy a normál (128 fokozatú) potméter módot NRPN-re állítják, mellyel sokkal finomabban állítja a poti a szoftverekben lévő csúszkákat. A Loupedeck+Lightroom kombó egyébként nagyon finomman működik, ahogy a Tangent+Capture One kombó is. A MIDI2LR-nél meg rajtunk múlik, hogyan állítjuk be, választunk-e NRPN módot vagy sem. Ez utóbbihoz egyelőre nem tudok hozzászólni, mert jómagam még nem próbáltam, én Capture One-t használok jelenleg egy régi Loupedeckkel.
Vonatkozó cikkek és tartalmak:
- YouTube: rogyásig van már kontroller tesztekkel a világ minden tájáról, csak rá kell keresni
- Loupedeck teszt magyarul
- MIDI-s cikkek összessége a FotóSarok Blogon
- MIDI controlleres oktatóoldal magyarul
- MIDI oktatóoldal angolul, letölthető programfájlokkal, matricamintákkal stb. (fizetős)
- Lightroom + MIDI Facebook csoport magyarul
